Tolnai Világlexikona 1. A-tól Angol nyelvtan-ig (Budapest, 1912)
A - Állványfa, l. Ácsfa - Állványfelállitás joga - Állványhid - Alm - Alma - Alma - Alma - Almabefőttek - Almabimbó-likasztó (Anthonomus pomorum L.)
500 Állványfa — Almahimbó-likasztó segélyével a könnyesek különböző magasságokba emelkedhetnek. Hídpillérek építésénél a pilléreket körülvevő munka-.4.-t alkalmaznak. Az anyag szállítására és a munkások közlekedésére a munkahíd szolgál. 11. az építményt nagysúlyú faragott kövekből készítik, akkor elhelyezésük az elhelyezt Á.-nyal történik. Ez nem egyéb, mint az építmény hosszirányában mozdítható kapuzatszerű Á., melyen keresztirányban emelőgép mozog. Boltozott hidaknál alkalmazott A. a holtozó Á., vashidaknál pedig a szerelő Á. E két utóbbit oly erősre készítik, hogy a még nem zárt boltozat, illetve a még össze nem szerelt vas alkatrészek súlyát kibírják. Á., a szobrászatban, készülőférben levő nagyobb méretű darabok összetartására szolgál, valamint a bronzba való öntéskor is a minta (modell) épségben tartására. Állványra, 1. Ácsa. Állványfelállítás is(In. Állványt rendszerint házépítéseknél, javításoknál állítanak fel azért, hogy a munkások azon dolgozzanak. Hogy kinek van joga állványt felállítani, azt az építési szabályrendelet írja körül. Annak természetesen, aki az építkezést vállalta és végzi. A szabályrendelet előírja az állványállítás módjait, amelyek között jelentősebb, hogy az utcai homlokzathoz szükséges szálfákat 11 —4 óra között éjjel szabad felállítani vagy eltávolítani. Az elkészítést vagy szétszedést reggel 15 órától esti 10 óráig kell végezni. A szabályok meg nem tartását a kihágási törvény egy hónapig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Állványhíd, a völgyáthidalások egy fajtája, melyet különösen a nyugatamerikai vasutakon építettek magas töltések helyzett (1. ábra). Jellemzik őket az egymáshoz közel (4 — 8 m.) állított fajármok, melyek hossz- és keresztirányban gerendákkal kötvék össze s elég merev szerkezetet alkotnak. A jármok fejgerendáin nyugszanak a kis fesztávolságú főtartók is ezeken a hidpálya. — Nálunk A.-at csak ideiglenesen, magas töltések készítésénél, használnak (2. ábra). A megrakott kocsikat az A.-ra tolják és onnan az anyagot leöntik, azért ezeket töltő vagy öntő állványoknak is nevezik. A földdel betemetett gerendák a töltésben maradnak. Alin, északnémet szójárással a havasi (alpesi) legelőgazdaság neve. Ily gazdaságot oly hegyvidéken űznek, ahol a föld csak takarmányfüvet terem. A havasi legelőn és réten termett fű, széna finom, igen tápláló, egészséges takarmány. Kora tavasszal a legeltetést a völgyekben, a hegy lábánál kezdik, majd feljebb és feljebb vándorolnak, nyár végén, ősz táján ismét a völgyek felé hajtják az állatot. A havasi gazdálkodás állattenyésztésre, tej-, vaj-, túró- és sajttermelésre szorítkozik. Alma (lat.), a tápláló. Római költőknél a dús termés istennőinek (Ceres, Venus, stb.) mellékneve. Alma, folyó, az oroszországi Krím-félszigeten, völgye híres szépségéről és kitűnő gyümölcsöseiről. Az A. mellett vívott csatában győzte le az egyesült angol és francia hadsereg Saint- Arnaud és Lord Raglan tábornokok vezetésével az oroszokat 1854 szept. 20-án. Alma, 1. gyümölcsfajta, az almafa (Malus Mill.) gyümölcse, 1. Almafa, 2. A., a heraldikában, az az aranyból vagy aranyozott más fémből készített golyó, amely különböző országban a fejedelmi jelvények közé tartozik. Országalmája, birodalmi A. néven is ismeretes. A fejedelmek, amikor koronázási köntösükbe öltözöttek, az A.-t balkezükben, jobbjukban pedig a jogart fogják. A római császároknak is volt ilyen A.-juk. A világon való uralmat jelképezte. A keresztény fejedelmek az A.-t kereszttel díszítették. A magyar ország almájából kettős kereszt nyúlik ki. Az A.-n az egyesített magyar és Anjou-címer van. 3. A. mint lótenyésztési fogalom. 1. Almáspej. A magyar országalmája. Almabefőttek. 1. A meg-koronázási jelvény: hámozott, negyedekre vágott almát jól kimossák, azután vízzel, mely nem lepi el, porcukorral (ízlés szerint), ha tetszik, kis fahéjjal, fehér borral megfőzik. — 2. A meghámozott s negyedekre vágott almát szitán megkénezvén, hideg vízben jól kimossák és üvegekbe rakják. Forralt cukrot annyit öntenek rája, hogy teljesen ellepje. Azután az üveget bekötik és gőzbe teszik. — 3. Almalekvár készítése : Két rész érett almát, egy rész érett körtét meghámozván, szeletekre vágva, megkénezve agyagedényben felforralnak. Szitán áttörik, sűrűre főzik, porcukrot és törött fahéjat tesznek hozzája, üvegekbe teszik és lekötik. Almabinihó-likaszló (Anthonomus pomorum L.), az ormányos bogarak családjába tartozó, kendermagnyi, barna bogárka. Feltűnő ismertető jegye a szárnyfedőin levő egy-egy szürkésfehér harántsáv, melyek középütt ékalakban érnek össze. A fakéreg alatt, héjrepedésekben, stb. telelő bogár tavasszal a fakadó almafák bimbóit megfúrja s azokba egy-egy tojást tojik. A kikelt lárvák a belső világrészekből élnek . Völgyet áthidaló állványhid. 7. Magos töltés rizlésénél hasznait állatinyki/</.