Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)
B - Borbély- és fodrászipar - Borély-, fodrász- és parókakészítő ipartestület - Bor betegségei és hibái - Borbolya - Borbolya - Borbonia - Borboriánusok - Borchardt - Borchers - Borchgrave - Borchgrevink - Boresa - Boresalinszki Ujezd - Borcsány - Borcsap - Borcsic - Bord - Bord - Borda
Borbély- és fodrászipar — Borda dolgozta ki a siketnémák tanítására szolgáló tantervet és módszeres utasítást. Az 1898/1903 közt létesült siketnéma és vakok intézetének ő volt az életrehívója. Több felhívást és tervezetet szerkesztett a törvényhatóságokhoz, világi és egyházi hatóságokhoz vakok és siketnémák számára való iskolák létesítése iránt. A váci intézetnek 1902-ben megünnepelt százéves fordulóján ő rendezte az iskola irattárát. Előkészítő iskolát szervezett a váci siketnéma iskola számára. A gyógypedagógiai orsz. tanács tagja. Isorbély- és fodrászipar, I. 340. oldal. Ilorbély-, fodrász- és psirókakészítő-ipartestület. Budapesten van az ország egyetlen borbély- és fodrászszakmabeli ipartestülete. Tagjainak száma 1913 végén 1221. Megalakulása előtt a borbélyok, fodrászok és parókakészítők külön egyesületben csoportosultak. Az ipartestület az 1885. évben alakult meg. Első elnöke Mezey Péter volt. A borbélyok és fodrászok ez időtől fogva közös akarattal működnek iparuk terén. Az ipartestület 1885-ben az első, 1896-ban a második országos kongresszust rendezte. Az ipartestület 1902. évben a Fodrász Újságot a testület tulajdonává és hivatalos lapjává tette, s elhatározta, hogy olyan szakmabeli intézményeket létesít, amelyekbe az ország összes borbély- és fodrásziparosait bevonhatja. 1909- ben elsősorban az Országos Borbély és Fodrász Áruraktár Takarék- és uitelszövetkezet-ét alkotta meg, azután a Magyarországi Borbélyok és Fodrászok Szakipari Munkaközvetítő, Rokkant-, Nyugdíj és Temetkezési Egyletét. Az Aradon 1911 aug.-ában megtartott harmadik országos kongresszus kimondta, hogy csatlakozik a budapesti ipartestület által már létesített országos intézményekhez. Az ipartestület 1896-ban megalkotta tagjai részére a nyugdíjintézményt. Minden tag nyugdíjjogosult 10 év elteltével, ha munkaképtelen lesz. A teljes nyugdíjjogosultság 35 évi befizetés és a 60 éves kor elértével áll be, amidőn is az illető 5600 rendes évi nyugdíjra tarthat igényt. Özvegyek és árvák az élvezett nyugdíj 50%-át kapják rendes évi segélyül. Itor bele(sétári és hibái, 1. Bor (329. oldal.) Borbolya, vagy sóskaborbolya (nov.), latinul : Berberis. A sóskabokor (1. o.) egyik elnevezése. Borbolya, kisközség, Sopron vm. nagymartoni járásában, (1910) 820 német és magyar, r. k. és ev. lakossal ; u. p. és u. t. Nagymarton. Téglavetőjében az agyag fejtése közben föltárt miocénkori üledékből ősállatok (ősbálna, stb.) csontjai kerültek elő. Borbonia.. (nov.), a hüvelyesekhez tartozó cerje vagy félcserje, egyszerű, épszélű, merev levelekkel és sárga virágokkal. 13 faja Dél- Afrikában honos. A B. cordata forrázatát a légzési szervek betegségei ellen használják. Különösen Capetown körül gyakori. Borboriánusok, vagy borboriták. E gúnynévvel jelölték Kr. u. a II. században egy gnosztikus szekta tagjait, kiket különböző bűnökkel és kicsapongásokkal vádoltak. Szent Ágostonnak reájuk vonatkozó állításait némely kutatók mindazáltal túlzottnak tartják. Borcfalu, kisközség. Turóc vm. stuhnyafürdői járásában, (1910) 153 tót, ev. lakossal, u. p. Kiscsepcsény, u. t. Mosóc. Borchardt, 1. B., Georg, német regényíró és műtörténész, szül. 1871-ben Berlinben, 1. Hermann Georg, 2. B., Karl Wilhelm, német matematikus, szül. 1817-ben, megh. 1880-ban. A legkiválóbb tudósoktól tanult. 1848-ban berlini egyetemi magántanár, 1856 óta akadémiai tag és a világ 339 hírű Journal für die reine und angewandte Mathematik (A tiszta és alkalmazott matematika közlönye) szerkesztője, amely talán épp az ő szerkesztése alatt élte virágkorát. B.arsiatematikában a XIX. század derekán divatos formális iránynak (elimináció-elmélet,, stb.) egyik legnagyobb mestere, s dolgozatai egyaránt kitűnnek mély tartalmukkal és elegáns módszereikkel. Horchers, Wilhelm, német metallurgus, szül. 1856-ban. Kémiát tanuit, s 1897 óta a metallurgiát tanítja az aacheni technikai főiskolán. Bebizonyította, hogy az addig redukálhatatlannak vélt oxidok (kivéve a szénoxidot) elektromossággal hevített szén segítségével redukálhatók ; számos készüléket szerkesztett a metallurgia céljaira s a mesterséges gyémántcsinálás egynémely föltételeit is megállapította. 1908 óta a porosz urakháza tagja. Borchfirnve (e: borchgráv), Émile de, báró, belga diplomata és történetíró. Szül. 1837-ben. A hetvenes években Belgrádban, a nyolcvanasokban Konstantinápolyban, 1891/1908-ban Bécsben, utóbbi helyen követként, szolgált a belga követségen. Számos tanulmányt írt a Balkán viszonyairól. Minket magyarokat történelmi munkássága is érdekel, egyik, 1871-ben megjelent munkája révén, melyben a XII. században Magyarországba települő flandriai gyarmatosok történetét ismerteti. Boredskrevink, Carsten, svéd természettudós és délsarkutató, szül. 1864-ben Christianiában. 1888 óta mint földmérő és az újdélwalesi Coverwall College tanítója felkutatta Ausztrália belsejét (Újdél-Walest és Queenslandet), megalapította a Coverwall Múzeumot, megmászta 1890- ben a Lindsay-hegyet. 1894—95-ben az Antarctic hajón, mint matróz, meglátogatta a déli sarkvidékeket. 1898-ban Newnes angol kiadó a Southern Cross délsarki expedíció vezetőjéül szerződtette. 1899 febr. 16-án érte el, Hobarból kiindulva, az Adare fokot, ahol megtelelt, és és 1899/1900 déli nyarán részint hajón, részint szánon a 78° 50’ déli szélességig haladt előre, ahol megfigyeléseket végzett a déli mágneses sark helyének meghatározására. Visszatérve, Angliában telepedett le. A washingtoni National Geographic Society 1902-ben a Dixie hadihajón , a nyugatindiai vulkánok (Mont Pelé, Martinique) tanulmányozására küldte ki. Azóta Christianiában él. Boresa, nagyközség. Torontói vm. pancsovai járásában, (1910) 1535 szerb. gör. kel. és r. k. lakossal; csendőrörs, u. p. Zimomj, u. t. Pancsolta. Storesalinszki Ujezd, kerület Oroszországban, Tiflisz kormányzóság déli részén, a Kaukázusban, 6758 km 2, 140 ezer lakossal. A kerület székhelye Sulavcri falu. A termékeny kerület (földmívelés, állattenyésztés, szőlő, dohány gyapot) híres mint vadászterület is. Borcsány, kisközség, Trencsén vm. báni járásában, (1910) 205 tót, r. k. lakossal ; u. p. Sissó, u. t. Ribény, Beresap. 1. Csap. Borcsic, kisközség, Trencsén vm. puhói járásában, (1910) 231 tót, r. k. lakossal; u. p. és u. t. Nemsó. Bord, kisközség, Kis-Küsküllő vm. radnóti járásában, (1910) 635 román, gör. kel. lakossal ; u. p. és u. t. Radnót. Régi gör. kel. fa temploma van. Bord (ném.), hajópárkány, hajóperem. — Ап В., hajóra, hajón. — Über Л.,hajóból. Borda (régebben : Burda), kisközség, Bihar vm. belényesi járásában, (1910) 492 román, gör. kel. lakossal, u. p. Bondoraszó, u. t. Belényes, 22*