Tolnai Világlexikona 5. Brüsszel-től Cimer-ig (Budapest, 1914)
C - Chasseloup-Laubat, Francois, marquis - Chasseloup-Laubat, Justin Napoléon Samuel Prosper, gróf - Chassepot-puska - Chassériau, Théodore - Chasseur - Chasseurs Alpins, l. Alpesi csapatok - Chasseurs d'Afrique - Chassignit - Chassis - Chastelain, v. Châtelain, Georges - Chasteler, Johann Gabriel, marquis - Chaszideusok - Chaszidizmus, l. Chaszideusok - Château - Chateaubriand, Francois René, vicomte
Cftasselouip-Liubal — Ghateaubriaiil nagyszemű; bogs ojában csak egy mag van. Pa$sa- Julii (Chínysquebline), finom muskótájy Zamatá, egyike a leghívesebbet termő p/i.-knak. Ch. Na, * ' polcon, n»ifcy-b'ojí}Sojit.*7,iow bótftjá Júakt-Ch. ronge (piros gyöngyszőlő, rother Gutedel), igen kedvelt és elterjedt csemegeszőlő. Ch. rotiffc Royal, világos piros bogyója. Ch.de Fontaine.-Mean,nagyszemű. Ch. Tokay angevine, halványpiros színű magyar feleség, tízeken kívül van még több mint száz C/i.-válozat, melyek mind csemegefajták. Cl Hisseloup-Lauieit (c.lászló lobé.) 1. Ch., Françiis, marquis, francia tábornok (1754 — 1833). Már Napóleon első hadjárata (1790) alkalmával kitűnt műszaki tudásával. Neki köszönheti e Morcán tábornok, hogy 1799-ben baj nélkül átvonulhatott a Schwarzwaldon. Ő dolgozta ki felső Itália erődítéseinek tervét. Mint aműszaki csapatok főnöke, végig kisérte Napóleont hadjárataiban, ennek bukása után pedig XVII. Lajoshoz pártolt. 1813-ban szenátor lett, másis marquis. .2. Ch.. .Justin Napoléon Samud Prosper, gróf, francia politikus és földrajztudós, szül. 1805-ben Alessandriában, megh. 1873-ban Versaillesben. Napoleon Lajos politikáját támogatta. 1859-ben gyarmatüügyi miniszter lett, 1862-ben szenátor, 1869-ben pedig az államtanács elnöke. Ch. sokáig a párisi földrajzi társulat elnöke volt, s több földrajzi művet is írt. , Chassepot (<■, sászló) puska, a francia hadsereg első gyűrűs puskája volt, melyet Chassepot, munkásból lett fegyvergyári tisztviselő, szerkesz lett. Egytöltésű, dugattyús závárú, hátultöltő puska volt 1806/1874-ben, ezután egy Gras-féle átalakított modelljét használták. (.Kassérian (csásszéria), Theodore, híres , francia festő. Annak a kornak mestere, amely a klasszicisták nemes ridegségének és a romantikusok tüzes színezésének remekeit termelte. A XIX. század elején az izgalmas Ingres-Delacroix-harc részese. Eleintén egyesíteni akarja a két irány eredményeit, de később egészen Delacroix mellé szegődik. A párisi számvevőszék palotájába festett monumentális allegorikus fali képei már csupa meleg színezés, a színek által kifejezett 1871-ben elpusztultak. Híresek Louvrebeli Zsuzsannája és Tepidariuma, Arab lovasai. Szül. 1819-ben. Ingres tanítványa volt, majd olasz tanulmányútra ment. Klasszikus képeket festett. Majd Delacroix hatása alá került s nagy hatással volt az új festészetre. Egyik képe, báró Hatvany Ferenc tulajdona, a Szépművészeti Múzeumban van. Ch. képeinek most nagy ára van. Megh. 1851-ban Párisban. Chasseur (franc. s.sászőr), francia vadászkatona; 18 zászlóalj gyalogos (Chasseurs á pied) és 21 ezred lovas (Chasseurs á cierali Ch. van. Chasseurs Alpins (franc. császőr álpen), francia alpesivadászok; l. Alpesi csapdák. Chasseurs d’Afrique (francia: sá'Ször dáfrik), francia afrikai lovas vadászok. 6 ezredet alkodnak, arab lovakkal yahnafc togosítva. CActssériau Theodore festménye: ritmus, lí képek Eszter készül Ahasvérus királyhoz. 34* 531 ChassiQuitte: sásztnyit), a meteorköveknek egy fajtája, amely majdnem kizárólag olivinből áll. A franciaországi GhasSigny mellett esett le 1915-ben ilyen meteorkő és innen kapta nevét. Chassis (franc, császi), az automobil vagy motoros kocsi alváza a motorral és kerekekkel. Chtastelain fesatlen), vagy Chatclaid, Gephes, flandriai származású történetíró (1405 -1475). Amikor Jó Fülöp burgundi herceg megbékülése jutalmául Brabantot is megkapta VII. Károly királytól, nagyon sokat tett a flandriaiak érdekében. Ekkor jutott összeköttetésbe Ch.is a tudománykedvelő hreceggel, akinek bizalmas tanácsosává lett. Egy-egy korszakot írt meg Burdia és Normandia történetéből. t is teler, Johann Gabriel, marquis (1763 — 1825), osztrák tábornok. Több csatában vett részt a török ellen s Németalföldön, majd 1794- ben Mainz védelmezésénél tűnt ki, amiért vezérkari ezredessé nevezték ki. 1799-ben Olaszországban harcolt, 1809-ben pedig a tiroli felkelők támogatására küldték, de Napóleon csapatai Wörglnél megverték. 1813-ban részt vett a drezdai s a kulmi csatában, később pedig a lombard —velencei királyság szervezése után Velence kormányzója lett. Chaszideusok (ekászideusok), zsidó vallási felekezet, mely a XVIII. században Lengyelországban keletkezett. Lényegében a protestáns pietistákhoz hasonlítható, amennyiben ezeknél is nem a dogma és szertartás a fő, hanem a benső érzelem és hitbuzgóság. A chaszidizipus megalapítója Izrael Hadi Sem Tób (Best) volt 1740- ben, ki rendkívüli hatással volt a tömegre, melyet kiragadott a vallásos formalizmusból. Tanításai az embernek benső viszonyáról Istenhez rejtelmes szemlélődésbe vonzották híveit, kiknek imába merülése egészen az önkívületig fokozódott. A felekezet, minthogy kevés ügyet vetett a vallásos szertartások pontos megtartására, sok üldözésnek volt kitéve a lengyel rabbik részéről, de azért különböző árnyalatokban nagyon elterjedt s még ma is sok híve van. Chas/idizams, 1. Chaszidmsok. Chateau (fr. c: sátó), kastély, mely a kö-zépkorban rendszerint árokkal volt körülvéve s tornyokkal és törésekkel, véde t ketően építve . Innen kisebb várat is jelent. Chateaubriand (c: sátókban), Francois René, vicomte, francia író és államférfi, szül. Saint- Malóban 1708 szept. 4-én, megh. 1848 júl. 4-én Párisban, ősrégi nemesi családból származott. Fiatalságában katona, de 1791-ben megválik a szolgálattól és öt hónapot Észak-Amerikába tölt. 1792-ben kivándorol és az emigránsok seregével küzd a forradalom ellen.» 1793-ban Londonba megy, nyomorog és első művét írja, melyben a forradalom bírálatát adja. Ekkor vallási dolgokban még szabadgondolkodó. De 1802-ben megjelent nagy művében (A kereszténység szel. lme), már rajongó katolikus. E .művében van , két nagyszerű elbeszélése az Alóla és a René. Chateaubriand Francois René, francia író és államférfi (Beliiard festménye uhui).