Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)
B - Borehgrevink, Carsten - Borda - Borda, Jean Charles - Bordás medúzák - Bordeaux - Bordeaux, Henri - Bordeauxi bor - Bordeauxi keverék
234 Borchgrevink — Bordeauxi keverék Borchgrevink, Carsten, svéd természettudós és délsarkutató, szül. 1854. Krisztiániában. 1888 óta, mint földmérő felkutatta Ausztrália belsejét (Újdelwalest és Queenslandet), megmászta 1890. a Lindsay-hegyet. 1894—95. az Antarctic hajón, mint matróz, megjárta a D-i sarkvidékeket. 1898. Newnes angol kiadó a Southern Cross délsarki expedíció vezetőjéül szerződtette. 1899 febr. 16. érte el, Hobarból kiindulva, az Adarc-fokot, ahol telelt és 1899—1900 nyarán részint hajón, részint szánon a 78' 50’ D-i szélességig haladt előre, ahol megfigyeléseket végzett a D-i mágneses sark helyének meghatározására. Később visszatért New- Zeelandba. 1902. Nyugat-Indiát utazta be. 1903. Bpesten is járt és ismertette expedícióját. Főműve : First on the Antarctic Continent. Borda, 1. hajlított, dorongalakú csontlécek. Egyik végük a gerincoszloppal feszesen, mozgathatóan ízesül, másik végük v. szabad, v. pedig a szegycsonttal függ össze. A bordák a hüllőktől fölfelé az emlősökig a mellkast zárják körül s védik a tüdőket, a vet és a nyelőcsövet. A bébés bordái satnyák és a csigolyák nyújtványaival nőttek össze. A hüllőknek nyak- és hasbordáik is vannak. A madaraknál szintén vannak nyakbordák. Az emlősöknél csak a hátcsigolyákon vannak bordák, a farkon csak maradványaik fedezhetők fel. Számuk változó. Az embernek 12, a lajhárnak 23, a lónak 18 bordája van. — 2. B., az építészetben minden, a boltmennyezetből kiemelkedő, vonalas megerősítés. A B. tulajdonképpeni célja a hordképesség fokozása. E konstruktív cél mellett, főleg a gótikus boltozatoknál, a mennyezet élénkítésére díszesen idomzott B.-kat látunk. A különböző irányú B.-k összefutása által igen szép hatású és többnyire ritmikusan ismétlődő idomok keletkeznek. — 3. B. (növ.), a levél alsó oldalán kiemelkedő ér, különösen a dohánykertészek nevezik így a dohánylevélen a főeret. Borda, Jean Charles, francia matematikus és tengerész, szül. 1733., megh. 1799. Feltalálta a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására Egyike volt azoknak, akik a föld délkörének egy részét felmérték a méter megállapítása céljából. A métermérték behozatalát neki köszönjük. Bordás medúzák (Ctenophora), a tömlős állatok (Coelenterata) törzsébe tartoznak. A tengerben lebegve élnek és testük teljesen átlátszó v, legalább is áttetsző. Úszás közben szájnyílásuk lefelé van és garatba vezet, amely a gyomorba nyílik. A gyomor a tölcsérrel függ össze, ebből pedig edényrendszer ered. Bordáik is ilyen edények s rajtuk oldalt apró csillangókból összeolvadt evezőlapátok vannak, amelyek mind egyszerre mozognak. Idetartozik a Berué, amely világít s a Vénusz-öve (Cestus Veneris), mely másfél m.-re is megnő. A B. melegebb vizű tengerek lakói. Bordeaux (e. : bordó), franciaországi város, Gironde département székvárosa, a Garonne tölcsértorkolatánál, tengeri kikötő, (1920) 267.000. Várfalait lebontották, régi városrészeit új negyedek váltják fel. Régi épületei közül kitűnik a XIII—XIV. sz.-ból való St. André-székesegyház, St. Michel-templom stb. Franciaország egyik legforgalmasabb Atlanti-óceáni kikötője, a Garonne torkolatába a nagy tengeri hajók nem járhatnak fel, előkikötője Pauillac. Kereskedelme és forgalma nagy. Főképpen borokat, pálinkát, likőröket, papírt, szöveteket, fényűzési és divatcikkeket szállítanak, nagyobb részt D-Amerikába. B.-nak nagy az ipara is. Dohány-, hajó-, gép-, szesz-, sörgyártása első helyen áll. B. a rómaiak idejében Burdigala néven Aquitania székvárosa volt. A római korból több emléke maradt, többek között amfiteátruma is. 1870. a menekülő Gambetta-kormány székhelye volt. Bordeaux (e.: bordó), Henri, francia regényíró, a francia Akadémia tagja, szül. Thononban 1870. Konzervatív szellemű író, regényeiben erős erkölcsi éllel rajzolja a francia társadalmat s a hagyományos francia erényeknek igyekszik propagandát csinálni. Bordeaux bor, a leghíresebb francia vörösbor, Gironde département hat borvidékén terem (leghíresebb : Médoc és Bordeaux), a carbonet, sauvignon, verdot, médoc szőlőfajtákból. Legismertebb : Chateau Lafitte, Ch. Margaux, Ch. Latour és Haut-Brion. Bordeauxi keverék, rézgálicoldat és mésztej keveréke, mellyel a szőlőt peronoszpóra ellen permetezik. Keverési aránya: 100 1, vízre 2—3 kg. rézgálic s ugyanannyi oltott mész. Bordák (alul a bordákat összefogó szegycsont látható) Bordeaux: A Notre-Dame templom a XVIII. századból