Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)

B - Borehgrevink, Carsten - Borda - Borda, Jean Charles - Bordás medúzák - Bordeaux - Bordeaux, Henri - Bordeauxi bor - Bordeauxi keverék

234 Borchgrevink — Bordeauxi keverék Borch­grevink, Carsten, svéd természettudós és délsarkutató, szül. 18­54. Krisztiániában. 1888 óta, mint földmérő felkutatta Ausztrália belsejét (Újdelwalest és Queenslandet), meg­­mászta 1890. a Lindsay-hegyet. 1894—95. az Antarctic hajón, mint matróz, megjárta a D-i sarkvidékeket. 1898. Newnes angol kiadó a Southern Cross délsarki expedíció vezetőjéül szerződtette. 1899 febr. 16. érte el, Hobarból ki­indulva, az Adarc-fokot, ahol telelt és 1899­—1900 nyarán részint hajón, részint szánon a 78' 50’ D-i szélességig haladt előre, ahol megfi­gyeléseket végzett a D-i mágneses sark he­­lyének­ meghatározására. Később visszatért New- Zeelandba. 1902. Nyugat-Indiát utazta be. 1903. Bpesten is járt és ismertette expedícióját. Főműve : First on the Antarctic Continent. Borda, 1. hajlított, dorongalakú csontlé­cek. Egyik végük a gerincoszloppal fe­szesen, mozgathatóan ízesül, másik végük v. szabad, v. pedig a szegycsonttal függ össze. A bordák a hüllőktől fölfelé az emlősökig a mellkast zár­ják körül s védik a tü­dőket, a vet és a nye­lőcsövet. A bébés bordái satnyák és a csigolyák nyújt­ványaival nőttek össze. A hüllőknek nyak- és hasbordáik is vannak. A madaraknál szintén vannak nyakbordák. Az emlősöknél csak a hátcsigolyákon vannak bordák, a farkon csak maradványaik fedez­hetők fel. Számuk változó. Az embernek 12, a lajhárnak 23, a lónak 18 bordája van. — 2. B., az építészetben minden, a boltmennyezetből kiemelkedő, vonalas megerősítés. A B. tulaj­donképpeni célja a hordképesség fokozása. E konstruktív cél mellett, főleg a gótikus bol­tozatoknál, a mennyezet élénkítésére díszesen idomzott B.-kat látunk. A különböző irányú B.-k összefutása által igen szép hatású és többnyire ritmikusan ismétlődő idomok ke­letkeznek. — 3. B. (növ.), a levél alsó oldalán kiemelkedő ér, különösen a dohánykertészek nevezik így a dohánylevélen a főeret. Borda, Jean Charles, francia matematikus és tengerész, szül. 1733., megh. 1799. Feltalálta a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására Egyike volt azoknak, akik a föld délkörének egy részét felmérték a méter megálla­pítása céljából. A méter­mérték behozatalát neki köszönjük. Bordás medúzák (Cteno­­phora), a tömlős állatok (Coelenterata) törzsébe tar­toznak. A tengerben le­begve élnek és testük tel­jesen átlátszó v, legalább is áttetsző. Úszás köz­ben szájnyílásuk lefelé van és garatba vezet, amely a gyomorba nyílik. A gyomor a tölcsérrel függ össze, ebből pedig edényrendszer ered. Bor­dáik is ilyen edények s rajtuk oldalt apró csillangókból összeolvadt evezőlapátok van­nak, amelyek mind egyszerre mozognak. Idetar­tozik a Beru­é, amely világít s a Vénusz-öve (Ces­­tus Veneris), mely másfél m.-re is megnő. A B. melegebb vizű tengerek lakói. Bordeaux (e. : bordó), franciaországi város, Gironde département székvárosa, a Garonne tölcsértorkolatánál, tengeri kikötő, (1920) 267.000­­. Várfalait lebontották, régi város­részeit új negyedek váltják fel. Régi épü­letei közül kitűnik a XIII—XIV. sz.-ból való St. André-székesegyház, St. Michel-templom stb. Franciaország egyik legforgalmasabb Atlanti-óceáni kikötője, a Garonne torkolatába a nagy tengeri hajók nem járhatnak fel, elő­­kikötője Pauillac. Kereskedelme és forgalma nagy. Főképpen borokat, pálinkát, likőröket, papírt, szöveteket, fényűzési és divatcikkeket szállítanak, nagyobb részt D-Amerikába. B.-nak nagy az ipara is. Dohány-, hajó-, gép-, szesz-, sörgyártása első helyen áll. B. a rómaiak ide­jében Burdigala néven Aquitania székvárosa volt. A római korból több emléke maradt, többek között amfiteátruma is. 1870. a mene­külő Gambetta-kormány székhelye volt. Bordeaux (e.: bordó), Henri, francia regényíró, a francia Akadémia tagja, szül. Thononban 1870. Konzervatív szellemű író, regényeiben erős erkölcsi éllel rajzolja a francia társadalmat s a hagyományos francia erényeknek igyekszik propagandát csinálni. Bordeaux­ bor, a leghíresebb francia vörös­bor, Gironde département hat borvidékén te­rem (leghíresebb : Médoc és Bordeaux), a carbonet, sauvignon, verdot, médoc szőlőfaj­tákból. Legismertebb : Chateau Lafitte, Ch. Margaux, Ch. Latour és Haut-Brion. Bordeauxi keverék, rézgálicoldat és mésztej keveréke, mellyel a szőlőt peronoszpóra ellen permetezik. Keverési aránya: 100 1, vízre 2—3 kg. rézgálic s ugyanannyi oltott mész. Bordák (alul a bordákat összefogó szegycsont látható) Bordeaux: A Notre-Dame templom a XVIII. századból

Next