Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Cordia - Córdoba
Cor’dia — Córdoba 151 csőcselék visszakergette őket a terembe s a megszorult konvent kénytelen volt kiadni a a girondistákat, akik közül huszonkettőt nyomban letartóztattak ellenfeleik. A cinikus Marat még néhány személyes ellenfele nevét is odajegyezte a listára, hogy ezekkel is végezhessen. Ám a bebörtönzött girondisták közül tizenhétnek sikerült valahogy megszöknie s legtöbbjük Normandiába és Bretagneba menekült, hogy fölkelésre bírja a népet a konvent rémuralma ellen. így került Caenbe is Barbaroux girondista vezér, akinek lángolóan hazafias beszédei érlelték meg C. szívében azt a már talán régóta lappangó tervet, hogy megöli a vérengző hegypártiak valamelyik vezérét. És választása Marat-ra, a jakobinusok klubjának elnökére Charlotte Cordixy esett, aki éppen a girondisták legázolásával emelkedett gyászos népszerűségének tetőfokára. Tudta, hogy mi vár rá, ha szándékát megvalósítja, de mégse rettent vissza terve végrehajtásától, hogy megöli Illaral-t, akiben nemcsak a girondistáknak, hanem hazájának is kegyetlen ellenségét látta. C. jól. 9. utazott el Párizsba ; hosszú, éles pengéjű kést vásárolt a Palais Royalban s közben megtudakolta Marat lakását. Kezdetben az volt a terve, hogy meglesi, mikor a konventbe megy s az utcán szúrja le, v. pedig a konvent folyosóin végez vele. De aztán megtudta, hogy Marat beteg, kínzó és veszedelmes bőrbaja miatt nem járhat be a konventbe, hanem a nappal legnagyobb részét fürdőkádjában tölti, ott olvas, sőt irogat is. És C. 1793 júl. 13. kihallgatásra jelentkezik a Baraf-nál ; a zsarnok demagóg házvezetőnője, Catherine Evrard, eleinte nem akarja bebocsátani, de C. hevesen tiltakozik ez ellen, kijelenti, hogy fontos leleplezéseket fog közölni Marat-val a caeni hazaárulókról. Meghallja a szóváltást Marat is a fürdőkádból, ahol ült és kikiált, hogy bocsássák be a fiatal leányt. Szemtől-szemben áll a hóhérral ... görcsösen Szorongatván köpenye alatt a hosszú kést, mialatt látszólag fontos dolgokat beszél Maratnak a Caenba menekült girondistákról, sőt kérésére a jelentékenyebb vezérek neveit is elősorolja neki. Marat a neveket jegyezte fel, mikor megvillant a szép leány kése és Maratnak védekezni sem volt ideje : az éles penge átjárta szívét. C. még aznap éjszaka bekerült a Prison de l’Abbaye nyirkos börtönébe és négy nappal később már a rettenetes forradalmi törvényszék előtt állott. Az ítélet, természetesen, vérpadra szólt s még aznap — júl. 17. — délután végrehajtották, ött órakor indult el a szomorú gyászmenet a Conciergerieből a kivégzés helyére, a Place de la Révolutionra. C. a halálraítéltek hagyományos vörös blúzát viselte s mindvégig hősies méltósággal állt a hóhérszekéren, mélységes megvetéssel és szánalommal tekintve le a körülötte ordítozó, csúfolkodó csőcselékre, bár egykorú följegyzések szerint még a durvalelkű embersalak is megilletődve hallgatott el egy-egy pillanatra, a fiatal leány nemes szépségének és bámulatos nyugalmának láttára. Bátran és büszke méltósággal tartotta fejét Ca guillotine bárdja alá , mikor a szörnyű gép elvégezte véres munkáját, az egyik pribék fölkapta hajánál fogva a fűrészporos kosárba hullott fejet , és arculcsapta. A söpredék durván röhögött a tréfára, de a közelállók irtózva látták, hogy a büszke, vértelen leányarc hirtelen elpirult a durva sértésre. A szép és hősi C. kivégzésének még folytatása is lett, mert amikor a vérpadon állott, bizonyos Adam Lux nevű mainzi fiatalember lelkesen éljenezte őt s hangosan kiáltozta, hogy ez a nő nagyobb, mint Brutus és édes dolog volna együtt meghalni vele. A halált ugyan elérte, szegény, bár nem C.-val együtt; mert amidőn pár nap múlva falragaszokon hívta föl Párizs népét, hogy emeljen szobrot a vértanúnak , a forradalmi törvényszék nyomban pörbe fogta s nemsokára ugyanazon a vérpadon ki is végeztette. Cordia (növ.), az érdeslevelűek családjába tartozó fa. A C. mtixa és C. sebestena gyümölcse Ázsia melegebb vidékein (utóbbi Ny-Indiában) a köhögés ellen szolgáló fekete mellbogyó néven ismeretes. Az amerikai C. gerascanthus fája rózsafanéven kereskedelmi cikk. Córdoba (Cordova), 1. spanyolországi tartomány, 13.727 km 2., (1920) 554.000 1. —2.C., az előbbi székvárosa, a Guadalquivir jobbpartján,(1920)73.000 1. Spanyolország egyik legrégibb és legérdekesebb városa. Az arabok idejében állítólag 1.000.000 l.-a, 250.000 háza, sok pompás trafotája és mecsetje volt. A várost tornyos falak veszik körül, a régi város helyét kertek és romok foglalják el. Egyik legszebb műemléke a 786—794. épült régi, 1523. székesegyházzá alakított és elrontott mecset. Folyosói 850 (eredetileg 2000) kettős sorú, márványból, porfirból és jaspisból készült, boltíveket tartó oszlopokból állanak. Belsejében van a páratlan szépségű szentség v. mihrab. Hajdan híres arany- és ezüstmivessége, lótenyésztése, bőripara (kordován) ma jelentéktelen. Van több tudományos intézete és főiskolája. C.-t a főni-