Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)

C - Cölöpépítmények

164 Cölöpépítmények szerint a mocsári ökör az Ázsiában és Afriká­ban honos zebu leszármazottja, ennek őse pedig Ez is a Szunda-szigetek vad tulka , a band­up, új jel a K-i származáshoz. Ugyanez az eset a mocsári ser­téssel, amelyik egy Ó-ázsiai vaddisznó­val van közelebbi rokonságban. Ellen­ben a mocsári juh a Földközi-tenger mellékén honos sö­­rényes juh utóda. Későbbi keletű a ló megszelídítése, amellyel a C. la­kóinál csak akkor találkozunk, ami­kor a fejlődés fokán a bronzeszközök használa­táig jutottak. A mocsári ló legközelebbi roko­nát is Ázsiában, a kirgiz pusztákon találjuk meg. A háziállatok tehát nagyon valószínűvé teszik azt a feltevést, hogy­­ a C. lakóinak műveltsége nagyrészben ázsiai eredetű és vala­hol az Ázsia K-i felében levő szigetvilágban kell keresnünk bölcsőjét. A mocsári kecske is az ázsiai bezoár-kecske rokona és ahogy Ázsia K-i feléből való állatokat találunk a C. lakói­nál, ismeretlenek előttük azok az állatok, amelyeket a valószínű ős­­lakóhelyen sem ismertek, mint a macska, a szamár, a tyúk, a ga­lamb és a lúd. A földmívelés emlékei is ázsiai származásról tesznek tanúságot. A mocsári gabonaneműek külön­böznek az egyiptomi gúlákban, Afrika földjén talált gabonane­­műektől. Kalászuk fejletlen és ke­vés magot ad, különösen a kőszer­számok használatának idején, csak később lesz dúsabb a k­alász, a bronzkorszakban, amikor a földmí­velés fejlődik. A C. lakóinak ke­nyere kerek, ujjnyi vastag lepény volt, a magot pedig magzazon tör­­ték össze. Ismerték a babot, len­­csét, mákot, disznóikat az erdőben makkoltatták, megették a vizi diót, olajat sajtoltak a bükkmakkból és a tófenéken talált almamaradványok bizonyítják, hogy a gyümölcstermelést is nemesítet­t fajokkal űzték. Végül ott volt a legnevezetesebb két termék, a ten és kender, amelyek ipari feldolgozásáról tanúskodnak a Pfüffiken-tóban talált nagy­értékű leletek. Minden cölöpháznak megvolt a szövőszéke, megtalálták a lentörőt, tálalót, rokkát, orsót és nagy gombolyagokban magát a finom lenfonalat is. De napfényre kerültek a lenből szőtt finomszemű hálók, tömött és puha szövetek, valóságos paszományos­ munkák és rojttal, bojttal díszített darabok. A szüvet­maradványok mellett találtak festőanyagokat is, amelyek közül a vörös festéket vörös vasérc­ből, a sárgát a rezeda virágjából, a kéket a földi bodza gyümölcséből, a feketét zsiradékkal kevert faszénporból nyerték. Ruházatuk tehát színes és festői volt, s ezt kiegészítették a bronz­ból való ékszerek. Értettek ezenkívül a főzés­sütés mesterségéhez is, amiről a kiégetett fazekak tanúskodnak. A fazekas­mesterséget még korong használata nélkül űzték, de értet­tek az agyagedények díszítéséhez, ami olykor meglepően művészi formában sikerült. Megtalál­juk még az agyaglámpást is, ami az egyszerű kőmécseshez mérten már nagy haladás jele. Értettek a C. lakói az ércek feldolgozásához is. Amikor a fejlődés fokán a kőeszközök hasz­nálatán túljutottak, tiszta rézből készült tárgyak tü­nedeznek fel a leletek között : amu­lettek, nyakláncok, majd fegyverek is, tőrök, kések, kalapácsok. A réz Svájcban még meg­található, ehhez tehát hozzájutottak, de a bronz készítéséhez ón is kell, amit már messzi­ről kellett hozniok. Ez annak a jele, hogy a bronzkészítést másoktól tanulták. A bronz­eszközök használatának idején jutottak el a C. lakói virágzásuk fénykorához és valósággal gyári úton készítették a bronztárgyakat. A tudós Gro­s szerint az őskori bronzműhelyben voltak agyagból készült olvasztótégelyek, sőt igazi olvasztókemencék is, futtatóval össze­kötve. Voltak új beolvasztásra váró, törött bronztárgyak, ércforgácsok, óntömbök, vörös­rézrögök és emellett kész gyártmányok , kar­dok, sarlók, tőrök, kések, vésők, csákányok, nyíl- meg lándzsalapok és ékszerek. Mint va­lami nagy gyárból, oszlott el a cülöpfalvakban a kész áru, amelyet valószínűleg előbb kereske­delmi elosztóhelyeken raktároztak el. Bronzeszközök és fegyverek a cölöpépítmények korából: 1. Bronz­­fejsze. 2. Bronzkés. 3. Borotválókés bronzból. 4. Csontból faragott fésű. 5. Csontból készült kerékforma. 6. Tü. 7. Agyagedény­­. Különböző szövetminták a svájci cölöpépítményekből: 1. durva lenszövet; csíkos szövet; 4. szakszemű­ háló 2. finom lenszövet; 3. finom

Next