Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Cölöpépítmények
164 Cölöpépítmények szerint a mocsári ökör az Ázsiában és Afrikában honos zebu leszármazottja, ennek őse pedig Ez is a Szunda-szigetek vad tulka , a bandup, új jel a K-i származáshoz. Ugyanez az eset a mocsári sertéssel, amelyik egy Ó-ázsiai vaddisznóval van közelebbi rokonságban. Ellenben a mocsári juh a Földközi-tenger mellékén honos sörényes juh utóda. Későbbi keletű a ló megszelídítése, amellyel a C. lakóinál csak akkor találkozunk, amikor a fejlődés fokán a bronzeszközök használatáig jutottak. A mocsári ló legközelebbi rokonát is Ázsiában, a kirgiz pusztákon találjuk meg. A háziállatok tehát nagyon valószínűvé teszik azt a feltevést, hogy a C. lakóinak műveltsége nagyrészben ázsiai eredetű és valahol az Ázsia K-i felében levő szigetvilágban kell keresnünk bölcsőjét. A mocsári kecske is az ázsiai bezoár-kecske rokona és ahogy Ázsia K-i feléből való állatokat találunk a C. lakóinál, ismeretlenek előttük azok az állatok, amelyeket a valószínű őslakóhelyen sem ismertek, mint a macska, a szamár, a tyúk, a galamb és a lúd. A földmívelés emlékei is ázsiai származásról tesznek tanúságot. A mocsári gabonaneműek különböznek az egyiptomi gúlákban, Afrika földjén talált gabonaneműektől. Kalászuk fejletlen és kevés magot ad, különösen a kőszerszámok használatának idején, csak később lesz dúsabb a kalász, a bronzkorszakban, amikor a földmívelés fejlődik. A C. lakóinak kenyere kerek, ujjnyi vastag lepény volt, a magot pedig magzazon törték össze. Ismerték a babot, lencsét, mákot, disznóikat az erdőben makkoltatták, megették a vizi diót, olajat sajtoltak a bükkmakkból és a tófenéken talált almamaradványok bizonyítják, hogy a gyümölcstermelést is nemesített fajokkal űzték. Végül ott volt a legnevezetesebb két termék, a ten és kender, amelyek ipari feldolgozásáról tanúskodnak a Pfüffiken-tóban talált nagyértékű leletek. Minden cölöpháznak megvolt a szövőszéke, megtalálták a lentörőt, tálalót, rokkát, orsót és nagy gombolyagokban magát a finom lenfonalat is. De napfényre kerültek a lenből szőtt finomszemű hálók, tömött és puha szövetek, valóságos paszományos munkák és rojttal, bojttal díszített darabok. A szüvetmaradványok mellett találtak festőanyagokat is, amelyek közül a vörös festéket vörös vasércből, a sárgát a rezeda virágjából, a kéket a földi bodza gyümölcséből, a feketét zsiradékkal kevert faszénporból nyerték. Ruházatuk tehát színes és festői volt, s ezt kiegészítették a bronzból való ékszerek. Értettek ezenkívül a főzéssütés mesterségéhez is, amiről a kiégetett fazekak tanúskodnak. A fazekasmesterséget még korong használata nélkül űzték, de értettek az agyagedények díszítéséhez, ami olykor meglepően művészi formában sikerült. Megtaláljuk még az agyaglámpást is, ami az egyszerű kőmécseshez mérten már nagy haladás jele. Értettek a C. lakói az ércek feldolgozásához is. Amikor a fejlődés fokán a kőeszközök használatán túljutottak, tiszta rézből készült tárgyak tünedeznek fel a leletek között : amulettek, nyakláncok, majd fegyverek is, tőrök, kések, kalapácsok. A réz Svájcban még megtalálható, ehhez tehát hozzájutottak, de a bronz készítéséhez ón is kell, amit már messziről kellett hozniok. Ez annak a jele, hogy a bronzkészítést másoktól tanulták. A bronzeszközök használatának idején jutottak el a C. lakói virágzásuk fénykorához és valósággal gyári úton készítették a bronztárgyakat. A tudós Gros szerint az őskori bronzműhelyben voltak agyagból készült olvasztótégelyek, sőt igazi olvasztókemencék is, futtatóval összekötve. Voltak új beolvasztásra váró, törött bronztárgyak, ércforgácsok, óntömbök, vörösrézrögök és emellett kész gyártmányok , kardok, sarlók, tőrök, kések, vésők, csákányok, nyíl- meg lándzsalapok és ékszerek. Mint valami nagy gyárból, oszlott el a cülöpfalvakban a kész áru, amelyet valószínűleg előbb kereskedelmi elosztóhelyeken raktároztak el. Bronzeszközök és fegyverek a cölöpépítmények korából: 1. Bronzfejsze. 2. Bronzkés. 3. Borotválókés bronzból. 4. Csontból faragott fésű. 5. Csontból készült kerékforma. 6. Tü. 7. Agyagedény. Különböző szövetminták a svájci cölöpépítményekből: 1. durva lenszövet; csíkos szövet; 4. szakszemű háló 2. finom lenszövet; 3. finom