Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Csokva - Csolnok - Csoma - Csoma Sándor
szerelme, a korán elhunyt Rozália iránt, szerelmi versekre ihlette, melyeket később átdolgozva felvett Lilla dalai gyűjteményébe. Boldog diákságának végetvet£lf_a kollégium elüljáróságával való összeütközése, melynek az lett a következménye, hogy kizárták a főiskolából. Próbált a sárospataki főiskolán jogot tanulni, de ettől elkedvetlenedve Pozsonyba ment, abban a reményben, hogy az országgyűlésre összegyűlt urak között pártfogót talál művei kinyomatására. Hetilapot is indított mélái Magyar Mása c., de reményei nem váltak be, pártfogó,nexn.anult s a költő csalódottan Komáromba ment, ahol a Napoleon elleni nemesi felkelés szervezkedett. Itt ébredt benne életre szerelme Vajda Iátniliánná iránt, de a vagyon, jövedelem, társadalmi állás nélküli költőt a leány családja visszautasította. C. ekkor 1798. bejárta a Dunántúlt s 1799. ideiglenes állást kapott a csurgói ref. gimnáziumban. Az itt töltött idő a nyugalom és termékenység ideje volt számára. Csokonai Vitéz Mihály Ekkor írta, illetőleg fejezte be s a tanuló ifjúsággal elő is adatta Gerson de Malheureux és Szarnyóné c. vígjátékait, melyek közül az utóbbi a legjobb színdarabja s motívumainál fogva mintegy a népszínmű előfutáraként tekinthető. Ekkor írta élete remekművét, a Dorottya c. víg époszt, amely szerkezetének kerekségével, előadásának vaskos vidámságával, ízes leírásaival s meséjének fordulatosságával ma is élvezetes olvasmány s irodalmunk remekművei között áll. C. 1800. hazament anyjához, a viszontagságok nagybeteggé tették, de ő betegen, nyomorral küzdve is folyton dolgozott, nagy époszt akart írni Árpádról, sajtó alá készítette műveit, könyvtártiszti állást szeretett volna kapni. Egy-egy gazdag jóakarója támogatta némi segéllyel, művei kiadása nem haladt előbbre. 1804 ápr.-ban irta utolsó nagy költeményét Rhéfley Lajosné temetésére,’ A tétek halhatatlanságáról szóló filozófiai költeményt, mely irodalmunkban ma is páratlan a maga nemében. A temetésen maga szavalta el művét, meghalt, betegsége erőt vett rajta, a következő évben tüdővészben meghalt.Életében művei közül egyes versein kívül csak a Dorottya jelent meg nyomtatásban ; munkáit 1813. adta ki először Márton József, később teljesebb kiadásban Toldy Ferenc (1843—46.). Kritikai kiadásuk csak 1923. jelent meg. Csokonai a legnagyobb magyar költők, tehetségek egyike. Lilla dalai, ódái, a Dorottya, a Lélek halhatatlanságáról szóló költemény költészetünk ma is élő és hatásos alkotásai. Néhány népies versével elsőül hozta be a népdal formáit és motívumait a műköltészetbe.] Csokva, kisk. Borsod vm. ózdi j.-ában, (1920) 578 1. U. p. és u. t. Sála. Csolnok, kisk. Esztergom vm. esztergomi j.-ában, (1920) 2286 1. Posta, u. t. Dorog. Csorna, kisk. Somogy vm. igali j.-ában, (1920) 597. Vasútállomás, posta, táviró. Csomna Sándor (Körösi), híres ázsiai utazó, nyelvtudós, szül. 1784 ápr. 4. Kőrösön (Háromszék m.), megh. 1842 ápr. 11. Dardzsilingben. Szegény székely szülőktől származott. 1799. került a nagyenyedi főiskolára s ott mint iskolaszolga tengette életét. Nagy képességeit fölismerve, pártfogói Göttingenbe küldötték s ott 1815-től kezdve 30 évet töltött. Távoli terveinek megvalósítása érdekében Eichhorn vezetése alatt főképpen nyelvészeti és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Eichhorntól hallotta, hogy a középkori arab írók feljegyzéseiben a magyarok ázsiai történetéről és vándorlásairól sok adat van és ezért hozzáfogott az arab nyelv tanulásához. Amikor 1819. hazatért, barátainak elmondotta ázsiai utazásának tervét. Először Oroszországon át, a magyarok útját követve akart Ázsiába jutni, ezért, hogy egy szláv nyelvet elsajátítson, több hónapot töltött Zágrábban. Első pártfogója Kenderesy kormányszéki tanácsos volt, aki útjára 100 forintot adott és évenként ugyanekkora összeget ígért. Ezzel indult Románián, Bulgárián át Alexandria felé. Innen részint egyedül, részben karavánokkal, sok fáradság és nélkülözés árán Aleppon és Bagdadon át 1820. őszén Teheránba érkezett, ott perzsául és angolul , tanult. Az angolok támogatásával innen indult Tibet felé, mert néhány magyaros hangzású tibeti szó csalogatta oda. A háborús állapot miatt lassan tudott előrejutni és csak 1822 jan.-jában ért Khorasszánon, Bokharán át Kabulba. Francia tudósokhoz csatlakozva ment Kasmírba, ott megismerkedett Moorcrafft angol tudóssal. Részben egyedül, részben az előbbi társaságában bejárta a Himalája völgyeit, Tibetet, a tibeti nyelvet és irodalmat tanulmányozva. Tibetben töltött idejének részleteit nem ismerjük, de ideje legnagyobb részét buddhista zárdákban töltötte, fázva és koplalva több mint 40.000 tibeti szót gyűjtött össze, elkészítette az első tibeti szótárt és nyelvtant. Kincsével Kalkutta felé indult, de Subhatuban az angolok, mint minden felől érkezett idegent, föltartóztatták. C. csodálatos igénytelenségével és tudásával itt is híveket szer- Körösi Csomna Sándor Magyar emléktábla Körösi Csomna Sándor dardzsilingi sírján