Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)

C - Csokva - Csolnok - Csoma - Csoma Sándor

szerelme, a korán elhunyt Rozália iránt, sze­relmi versekre ihlette, melyeket később átdol­gozva felvett Lilla­ dalai gyűjteményébe. Boldog diákságának végetvet£lf_a kollégium elülj­árósá­gával való összeütközése, melynek az lett a követ­kezménye, hogy kizárták a főiskolából. Próbált a sárospataki főiskolán jogot tanulni, de ettől el­kedvetlenedve Pozsonyba ment, abban a remény­ben, hogy az országgyűlésre összegyűlt urak között pártfogót talál művei kinyomatására. Hetilapot is indított mélái Magyar Mása c., de reményei nem váltak be, pártfogó,nexn.anult s a költő csalódottan Komáromba ment, ahol a Napoleon elleni nemesi felkelés szervezkedett. Itt ébredt benne életre szerelme Vajda Iátni­liánná iránt, de a va­gyon, jövedelem, tár­sadalmi állás nélküli költőt a leány családja visszautasította. C. ekkor 1798. bejárta­­ a Du­nántúlt s 1799. ideig­lenes állást kapott a csurgói ref. gimnázium­ban. Az itt töltött idő a nyugalom és termékeny­ség ideje volt számára. Csokonai Vitéz Mihály Ekkor írta, illetőleg fe­jezte be s a tanuló ifjú­sággal elő is adatta Gerson de Malheureux és Szarnyóné c. vígjátékait, melyek közül az utóbbi a legjobb színdarabja s motívumainál fogva mintegy a népszínmű előfutáraként tekinthető. Ekkor írta élete remekművét, a Dorottya c. víg époszt, amely szerkezetének kerekségé­vel, előadásának vaskos vidámságával, ízes leírásaival s meséjének fordulatosságával ma is élvezetes olvasmány s irodalmunk remek­művei között áll. C. 1800. hazament anyjához, a viszontagságok nagybeteggé tették, de ő betegen, nyomorral küzdve is folyton dolgo­zott, nagy époszt akart írni Árpádról, sajtó alá készítette műveit, könyvtártiszti állást sze­retett volna kapni. Egy-egy gazdag jóakarója támogatta némi segéllyel, művei kiadása nem haladt előbbre. 1804 ápr.-ban irta utolsó nagy költeményét Rhéfley L­ajosné temetésére,’ A tétek halhatatlanságáról szóló filozófiai köl­teményt, mely irodalmunkban ma is páratlan a maga nemében. A temetésen maga szavalta el művét, meghalt, betegsége erőt­ vett raj­ta, a következő évben tüdővészben meghalt.­­Éle­­tében művei közül egyes versein kívül csak a Dorottya jelent meg nyomtatásban ; munkáit 1813. adta ki először Márton József, később teljesebb kiadásban Toldy Ferenc (1843—46.). Kritikai kiadásuk csak 1923. jelent meg. Csokonai a legnagyobb magyar költők, tehet­ségek egyike. Lilla­ dalai, ódái, a Dorottya, a Lélek halhatatlanságáról szóló költemény köl­tészetünk ma is élő és hatásos alkotásai. Néhány népies versével elsőül hozta be a nép­dal formáit és motívumait a műköltészetbe.] Csokva, kisk. Borsod vm. ózdi j.-ában, (1920) 578 1. U. p. és u. t. Sála. Csolnok, kisk. Esztergom vm. esztergomi j.-ában, (1920) 2286 1. Posta, u. t. Dorog. Csorna, kisk. Somogy vm. igali j.-ában, (1920) 597­­. Vasútállomás, posta, táviró. Csomna Sándor (Körösi), híres ázsiai utazó, nyelvtudós, szül. 1784 ápr. 4. Kőrösön (Há­romszék m.), megh. 1842 ápr. 11. Dardzsilingben. Szegény székely szülőktől származott. 1799. került a nagyenyedi főiskolára s ott mint iskolaszolga tengette életét. Nagy képességeit fölismerve, pártfogói Göttingenbe küldötték s ott 1815-től kezdve 30 évet töltött. Távoli ter­veinek megvalósítása érdekében Eichhorn veze­tése alatt főképpen nyelvészeti és történelmi ta­nulmányokkal foglalkozott. Eichhorntól hallotta, hogy a középkori arab írók feljegyzéseiben a ma­gyarok ázsiai történetéről és vándorlásairól sok adat van és ezért hozzáfogott az arab nyelv tanu­lásához. Amikor 1819. hazatért, barátainak elmon­dotta ázsiai utazásának tervét. Először Orosz­országon át, a magyarok útját követve akart Ázsiába jutni, ezért, hogy egy szláv nyelvet elsajátítson, több hónapot töltött Zágrábban. Első pártfogója Kenderesy kormányszéki tanácsos volt, aki útjára 100 forin­tot adott és éven­­ként ugyanekkora összeget ígért. Ez­zel indult Romá­nián, Bulgárián át Alexandria felé. Innen részint egyedül, részben karavánokkal, sok fáradság és nélkülözés árán Aleppon és Bag­dadon át 1820. őszén Teheránba érkezett, ott per­zsául és angolul , tanult. Az ango­lok támogatásá­val innen indult Tibet felé, mert néhány magyaros hangzású tibeti szó csalogatta oda. A háborús állapot miatt lassan tudott előrejutni és csak 1822 jan.-jában ért Khorasszánon, Bokharán át Kabulba. Fran­cia tudósokhoz csatlakozva ment Kasmírba, ott megismer­kedett Moor­­crafft angol tudóssal. Részben egye­dül, részben az előbbi tár­saságában be­járta a Hima­lája völgyeit, Tibetet, a ti­­beti nyelvet és irodalmat tanulmányoz­va. Tibetben töltött idejé­nek részleteit nem ismer­jük, de ideje legnagyobb részét budd­hista zárdák­ban töltötte, fázva és kop­lalva több mint 40.000 ti­beti szót gyűj­tött össze, el­készítette az első tibeti szó­tárt és nyelv­tant. Kincsé­vel Kalkutta felé indult, de Subhatuban az angolok, mint minden­­ felől ér­kezett idegent, föltartóztatták. C. csodálatos igénytelenségével és tudásával itt is híveket szer- Körösi Csomna Sándor Magyar emléktábla Körösi Csomna Sándor dardzsilingi sírján

Next