Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)

F - Falguiére, Jean Alexcandre - Falieri, Marino - Fali gyík - Falk Miksa - Falk Richárd - Falk Zsigmond, id. - Falk Zsigmond, ifj. - Falke, Gustav - Falkenhayn, Erich - Falkenhayn, Julius - Falkland-szigetek

264 Falguiére — Falkland-szigetek a fal száraz alapja mentesíti a művészt mind­eme nehézségektől. A festéket itt víz helyett enyves folyadék hígítja. De e képek tartós­sága nem is éri el a nedves faliképekét. A fal­festmények a festészet legrégibb koráig nyúl­nak vissza. Már az egyiptomi sírok és az asszír paloták belsejét is díszítik. Az ó­görög művé­szetben a nyilvános épületeket díszítő hősi mondák enkausztikus festéssel (viaszba ége­tett színekkel) készültek. Később a mozaik­képek terjedtek el, a régi rómaiaknál a pado­zatokat, a bizánciaknál a templomok falait borították el. Az ó­keresztény világ a kata­kombák falain hirdette a hit igazságait. Magyar­­országon is több értékes, régi falfestmény ma­radt fenn egyes vidékek régi templom-marad­ványai között. Újabban a falfestmények a leg­nagyobb mestereket foglalkoztatják, bár gyak­ran vásznakra v. deszkákra festik e képeket. Híres falfestményeket készítettek nálunk Mun­kácsy, Lotz, Benczúr, Székely Bertalan, Ros­­kovics, Vajda Zsigmond, Dudits Andor, Kölber Dezső, Tardos-Krenner stb. Falguiére (e.: falgiér), Jean Alexandre, francia szobrász és festő, szül. 1831., megh. 1900. Hír­nevét szobraival alapí­totta meg ; már 1864. nagy sikert aratott a „Kakasviadalban győz­tes fiú“ alakjával, majd „Tarcisius vértanú“ val­lási rajongást árasztó, gyönyörű alakjával. Ké­sőbb a párizsi színháza­kat díszítő akt-szobrok, majd emlékszobrok (La­martine, Gambetta, Pas­teur, Balzac) foglalkoz­tatták. Festményei kö­zül a „Birkózók“, a „Két Falguiére törpe“, „Rain és Abel“, „Sphynx“ említendő. Falieri, Marino, velencei dogé, szül. 1280 körül, lefejezték 1355 ápr. 17. Velencében. Mikor 1354. dogé lett, összeesküvést szőtt a hatalmában túltengő­tj tanács ellen, hogy a nobilik uralmát megtörje. Tervét elárulták s fejével lakott, a dogék képsorozatában pedig a nagytanács termében az ő képe helyére üres táblát tettek. Sorsát többen dolgozták fel drámában és operában. Fali gyík (Lacerta muralis), színezete rend­kívül sokféle s ezen az alapon sokféle válto­­meg. Megnő 15—25 cm.-re. Eredeti hazája a Föld­közi-tenger partvidéke, ahonnan a folyóvölgyeken át É-ra nyomult fel. Ná­lunk ritkább a többi ro­konfajnál. Fáik Miksa, író és poli­tikus, szül. 1828. Pesten, megh. 1908. Korán kez­dett irogatni a fővárosban megjelenő német lapokba, majd elvégezvén filozófiai és részben műegyetemi ta­nulmányait, 1848. Bécsbe ment tanulmányai foly­tatására s ott részt vett a márc.-i forradalmi mozgalomban, mire egészen az újságírásra tért át, munkatársa lett az Oesterreichische Zeitung-nak, ennek betiltása után a Wanderer-nek. Egyidejűleg levelezője lett a Pesti Napló-nak, cikkei csak­hamar népszerűekké lettek. 1863. már az Akadémia is tagjának választotta Deák Fáik Miksa zatát különböztetik Ferenc ajánlatára. A Schmerling-éra alatt cikkei miatt Bécsben fogságot is szenvedett. 1866. Erzsébet királyné magyar tanítójának hívták meg. A kiegyezés után hazajött, fő­szerkesztője lett a Pester Lloyd-nak, amelyet nagy tekintélyre emelt; megválasztották min­den ciklusra orsz. képviselőnek, tekintélyével sok politikai kérdésben volt döntő szerepe. Számos értékes cikkéből nem jelentek meg gyűjtemények, de megjelentek kitűnő kor- és jellemrajzai. Faik Richárd, hírlapíró, szül. 1878. Debre­cenben. Ugyanott kezdte hírlapírói pá­lyáját, később Budapesten lett újságíró, egy­szersmind pedig a szépirodalom terén is siker­rel működött: irt elbeszéléseket, regényeket, apró színműveket ; lefordított több operett­szöveget és színművet. Falk Zsigmond, id., Falk Miksa öccse, szül. 1831. Pesten, megh. 1913. Mint szedő Bécsbe került s ott nyomdaigazgató lett, 1868. vissza­tért a magyar fővárosba és átvette a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság igazgatását. A hazai nyomdászipar fejlesztésén nagy ered­ménnyel dolgozott. Ismeretes volt buzgó köz­életi tevékenysége is. Fáik Zsigmond, ifj., író, szül. 1870. Buda­pesten. Jogi doktori oklevelét elnyervén, meg­tanulta a betűszedést is. igazgatója lett a Pesti Könyvnyomdának, később szerkesztője az Ország-Világ hetilapnak. Az Országos Magyar Daláregyesületnek egy évtizeden át volt­­tit­kára és közlönyének szerkesztője. Itt önálló kötetekben is megjelent útirajzokat, zene­­művészeti tanulmányokat (Bayreuth), elbeszé­léseket, regényeket.­­ Falke, Gustav, német költő, szül. 1853. Lübeckben, megh. 1916. Hamburgban, ahol mint zenetanár töltötte élete nagyobb részét. Több verskötetet adott ki s ezenkívül regényeket, valamint számos ifjúsági köny­vet. Összegyűjtött mű­vei 1912. jelentek meg 5 kötetben. Falkenhayn, Erich, porosz tábornok, szül. 1861., megh. 1922. 1896 —99-ig a kínai had­sereg oktatója. 1900. mint vezérkari őrnagy részt vett a­z-ázsiai hadtest működésében. 1913—15-ig hadügymi­niszter. 1914 szept.-ben a tábori hadsereg vezér­karának főnöke. 1915. gyalogsági tábornok. 1916. a 9. hadsereget vezette Románia ellen. 1917 júl.-tól 1918 febr.-ig az ázsiai hadtest parancsnoka. 1918. a 10. hadsereg élén állt. Több katonai művet írt. Falkenhayn, Julius, gróf, osztrák államférfi, szül. 1829., megh. 1899. Katonatiszt volt, majd felsőausztriai tartományi főnök. Mint a föde­­ralisztikus, ultramontán párt híve, 1879—1893. földmívelésügyi miniszter volt a Taaffe-kor­­mányban s a magyar kormánnyal szemben sok nehézséget támasztott. Ő indítványozta 1897. a képviselőház munkaképességének biztosítását célzó törvényt (Lex F.). Falkland-szigetek (e. : fáklend), az Atlanti­óceán D-i részében levő szigetcsoport. Na­gyobb része lakatlan, területe a hozzátartozó szigetekkel együtt 16.035 km 2., (1922) 3424 t. Részben sík, részben halmos felszíne (leg­magasabb csúcsa Mount Adam, 708 m.) gyűrt agyagpalákból és homokkövekből áll. Erich Falkenhayn

Next