Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)
F - Falguiére, Jean Alexcandre - Falieri, Marino - Fali gyík - Falk Miksa - Falk Richárd - Falk Zsigmond, id. - Falk Zsigmond, ifj. - Falke, Gustav - Falkenhayn, Erich - Falkenhayn, Julius - Falkland-szigetek
264 Falguiére — Falkland-szigetek a fal száraz alapja mentesíti a művészt mindeme nehézségektől. A festéket itt víz helyett enyves folyadék hígítja. De e képek tartóssága nem is éri el a nedves faliképekét. A falfestmények a festészet legrégibb koráig nyúlnak vissza. Már az egyiptomi sírok és az asszír paloták belsejét is díszítik. Az ógörög művészetben a nyilvános épületeket díszítő hősi mondák enkausztikus festéssel (viaszba égetett színekkel) készültek. Később a mozaikképek terjedtek el, a régi rómaiaknál a padozatokat, a bizánciaknál a templomok falait borították el. Az ókeresztény világ a katakombák falain hirdette a hit igazságait. Magyarországon is több értékes, régi falfestmény maradt fenn egyes vidékek régi templom-maradványai között. Újabban a falfestmények a legnagyobb mestereket foglalkoztatják, bár gyakran vásznakra v. deszkákra festik e képeket. Híres falfestményeket készítettek nálunk Munkácsy, Lotz, Benczúr, Székely Bertalan, Roskovics, Vajda Zsigmond, Dudits Andor, Kölber Dezső, Tardos-Krenner stb. Falguiére (e.: falgiér), Jean Alexandre, francia szobrász és festő, szül. 1831., megh. 1900. Hírnevét szobraival alapította meg ; már 1864. nagy sikert aratott a „Kakasviadalban győztes fiú“ alakjával, majd „Tarcisius vértanú“ vallási rajongást árasztó, gyönyörű alakjával. Később a párizsi színházakat díszítő akt-szobrok, majd emlékszobrok (Lamartine, Gambetta, Pasteur, Balzac) foglalkoztatták. Festményei közül a „Birkózók“, a „Két Falguiére törpe“, „Rain és Abel“, „Sphynx“ említendő. Falieri, Marino, velencei dogé, szül. 1280 körül, lefejezték 1355 ápr. 17. Velencében. Mikor 1354. dogé lett, összeesküvést szőtt a hatalmában túltengőtj tanács ellen, hogy a nobilik uralmát megtörje. Tervét elárulták s fejével lakott, a dogék képsorozatában pedig a nagytanács termében az ő képe helyére üres táblát tettek. Sorsát többen dolgozták fel drámában és operában. Fali gyík (Lacerta muralis), színezete rendkívül sokféle s ezen az alapon sokféle váltomeg. Megnő 15—25 cm.-re. Eredeti hazája a Földközi-tenger partvidéke, ahonnan a folyóvölgyeken át É-ra nyomult fel. Nálunk ritkább a többi rokonfajnál. Fáik Miksa, író és politikus, szül. 1828. Pesten, megh. 1908. Korán kezdett irogatni a fővárosban megjelenő német lapokba, majd elvégezvén filozófiai és részben műegyetemi tanulmányait, 1848. Bécsbe ment tanulmányai folytatására s ott részt vett a márc.-i forradalmi mozgalomban, mire egészen az újságírásra tért át, munkatársa lett az Oesterreichische Zeitung-nak, ennek betiltása után a Wanderer-nek. Egyidejűleg levelezője lett a Pesti Napló-nak, cikkei csakhamar népszerűekké lettek. 1863. már az Akadémia is tagjának választotta Deák Fáik Miksa zatát különböztetik Ferenc ajánlatára. A Schmerling-éra alatt cikkei miatt Bécsben fogságot is szenvedett. 1866. Erzsébet királyné magyar tanítójának hívták meg. A kiegyezés után hazajött, főszerkesztője lett a Pester Lloyd-nak, amelyet nagy tekintélyre emelt; megválasztották minden ciklusra orsz. képviselőnek, tekintélyével sok politikai kérdésben volt döntő szerepe. Számos értékes cikkéből nem jelentek meg gyűjtemények, de megjelentek kitűnő kor- és jellemrajzai. Faik Richárd, hírlapíró, szül. 1878. Debrecenben. Ugyanott kezdte hírlapírói pályáját, később Budapesten lett újságíró, egyszersmind pedig a szépirodalom terén is sikerrel működött: irt elbeszéléseket, regényeket, apró színműveket ; lefordított több operettszöveget és színművet. Falk Zsigmond, id., Falk Miksa öccse, szül. 1831. Pesten, megh. 1913. Mint szedő Bécsbe került s ott nyomdaigazgató lett, 1868. visszatért a magyar fővárosba és átvette a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság igazgatását. A hazai nyomdászipar fejlesztésén nagy eredménnyel dolgozott. Ismeretes volt buzgó közéleti tevékenysége is. Fáik Zsigmond, ifj., író, szül. 1870. Budapesten. Jogi doktori oklevelét elnyervén, megtanulta a betűszedést is. igazgatója lett a Pesti Könyvnyomdának, később szerkesztője az Ország-Világ hetilapnak. Az Országos Magyar Daláregyesületnek egy évtizeden át volttitkára és közlönyének szerkesztője. Itt önálló kötetekben is megjelent útirajzokat, zeneművészeti tanulmányokat (Bayreuth), elbeszéléseket, regényeket. Falke, Gustav, német költő, szül. 1853. Lübeckben, megh. 1916. Hamburgban, ahol mint zenetanár töltötte élete nagyobb részét. Több verskötetet adott ki s ezenkívül regényeket, valamint számos ifjúsági könyvet. Összegyűjtött művei 1912. jelentek meg 5 kötetben. Falkenhayn, Erich, porosz tábornok, szül. 1861., megh. 1922. 1896 —99-ig a kínai hadsereg oktatója. 1900. mint vezérkari őrnagy részt vett az-ázsiai hadtest működésében. 1913—15-ig hadügyminiszter. 1914 szept.-ben a tábori hadsereg vezérkarának főnöke. 1915. gyalogsági tábornok. 1916. a 9. hadsereget vezette Románia ellen. 1917 júl.-tól 1918 febr.-ig az ázsiai hadtest parancsnoka. 1918. a 10. hadsereg élén állt. Több katonai művet írt. Falkenhayn, Julius, gróf, osztrák államférfi, szül. 1829., megh. 1899. Katonatiszt volt, majd felsőausztriai tartományi főnök. Mint a föderalisztikus, ultramontán párt híve, 1879—1893. földmívelésügyi miniszter volt a Taaffe-kormányban s a magyar kormánnyal szemben sok nehézséget támasztott. Ő indítványozta 1897. a képviselőház munkaképességének biztosítását célzó törvényt (Lex F.). Falkland-szigetek (e. : fáklend), az Atlantióceán D-i részében levő szigetcsoport. Nagyobb része lakatlan, területe a hozzátartozó szigetekkel együtt 16.035 km 2., (1922) 3424 t. Részben sík, részben halmos felszíne (legmagasabb csúcsa Mount Adam, 708 m.) gyűrt agyagpalákból és homokkövekből áll. Erich Falkenhayn