Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)
F - Falus Elek Endre - Famagusta - Famegmunkáló gépek - Famentes papiros - Famész - Fametszet
266 Falus — Fametszet stílus szempontjából figyelemre méltók, kitűnő nyelvérzékével, gördülékenységével, tősgyökeres szólásaival, kifejezéseinek gazdagságával. a XVIII. sz. legkitűnőbb magyar stilisztáinak egyike, Kazinczyig csak Mikes Kelemen múlta felül. Szép nyelv és sima verselés jellemzi verseit is, melyek közül a Fortuna szekerén okosan ült kezdetű még ma is általánosan ismeretes. Falus Elek Endre, festő és iparművész, szül. 1883. Orosházán. A budapesti mintarajziskola elvégzése után Londonban és Berlinben folytatta tanulmányait. Hazatérve, főleg dekoratív rajzaival, mint könyvdíszítő, szőnyegtervező és lakásdíszítő szerzett ismert nevet. A kecskeméti művésztelepnek is iparművészeti vezetője volt. Famagusta (törökül: Mankusza), város és kikötő Ciprus szigetének K-i partján, a szomszédos Varoshiával együtt (1921) 6000. Egykoron híres erődjei és pompás palotái romokban hevernek, elhomokosodott kikötőjét az angolok kimélyítették. A történelemben többször nevezetes szerepet játszott. 1373. a genovaiak, 1489. a velencések, 1571. a törökök, 1878. az angolok birtokába került. Famegmunkáló gépek, a fának iparcikkekké való feldolgozásánál használt gépek, melyek által azt gyorsabban és olcsóbban eszközölhetik, mint a forgácsolás kézi szerszámaival. A nyers fából az iparcikk közelítő alakját a különféle fűrészelő gépekkel vágják ki. Ezek lehetnek ismét : keret-, szalag-, kör-, kanyarító- stb fűrészgépek. A felület simítására valók a különböző gyalugépek, a pontos kialakításokhoz a marógépek, továbbá a csapoló-, fúró- és vésőgépek. A csinozáshoz és végső kikészítéshez használják végül a csiszoló- és köszörülőgépeket. A keret-fűrészgépek a farönkökből deszkákat vágnak ki. Vannak egyszerűek, melyek csak 1—2 pengével s olyanok, melyek több (egész 24-ig) pengével dolgoznak. A fűrészpengék olyan fogazásúak, hogy mindkét irányban (föl és le) vághatnak. Hajtásuk vizikerékkel, turbinával, gőz- v. gázmotorral történhet. Ilyenek használatosak a fűrész- BB telepeknél. Teljesítőképességük lassú járásnál 24 óra alatt 30 m3., gyors járásnál pedig kb. 120 ms. rönkfa. A szalagfűrésznek egyirányban forgó végnélküli fűrészpengéje van, mely 2 kerékre van kifeszítve. Ezeknek átmérője 700— 1200 mm. A körfűrész-gép 800— 1400 mm. átmérőjű, fogazott acél körlap. Lécvágáshoz, fafeldaraboláshoz, réselésekhez használják, gyorssor- 1000 fordulattal. gású gép percenkint 800- Díszítményvágáshoz használják a kanyarító fűrészgépet: keskeny pengéjű, váltakozó mozgású fűrész. A gyalugépek — v. másként marógépeknek is nevezik — síklapú faárú nagyoló v. tökéletes simára való megmunkálására szolgálnak. Eszerint lehetnek párhuzamos és haránt gyalugépek. Sima asztal közepén levő kivágásban az asztal alá vannak elhelyezve, a tengelyen megerősített késpengék, melyek közlőművet gyors forgásban tartatnak. A gyalugépek válfajai: egyengető, vastagsági, hosszanti és párkány-gyalugép. Ez utóbbinál a tárgyasztal az állvány egyik oldalán — párkányán — van elhelyezve. A gyalugépek egyre több késsel lehetnek fölszerelve. A véső- és fúrógépek rendesen kombinálva készülnek, úgyhogy ugyanazon az egy gépen mind a kétféle munka Gyalugép elvégezhető. Facsiszoláshoz üvegpapírral bevont gyorsforgású korongot, köszörült faanyaggyártáshoz pedig malomkövet használnak. Famentes papiros, 1. Fapapiros. Famész, így nevezik a kereskedelemben és nagyiparban a fa száraz desztillációjánál nyert, mésszel közömbösített nyers faecetet, így szállíthatóbb és tisztább állapotba kerül. Ha ezt kénsavval elbontják és ledesztillálják, kapják az ecetsavat, szárazon hevítve pedig a füstnélküli lőporgyártásnál oly fontos acetont állítják elő belőle. Fametszet filográfia, a sokszorosító eljárások legrégibb módja, melyet már a régi egyiptomiak, arabok, kínaiak is kezdetlegesen alkalmaztak. A fametszet csiszolt falemezen (fadúcon) készül, olyformán, hogy a művész a rajzot trónnal, tollal v. fényképezés útján átviszi a falemezre s a fekete vonalakat meghagyva, a kép többi részét vésővel kimélyíti. Az ilymódon kiemelkedő rajz festékkel bekenve, papírra v. kelmére lenyomva, az eredeti mű mását híven visszaadja. A metszett falemezek fadúcnak neveztetnek. E dúcok régente alma-, szilva-, körte- v. bükkfából készültek, újabban a puszpángfát használják e célra ; régebben a törzset hosszában, ma keresztben metszik fel s a rajzoláshoz a csiszolt lapot krétaréteggel vonják be, hogy a rajz élesebben legyen látható. A régebbi fametszők vékony acéllemezből készült késeket használtak, újabban különféle alakú vésőkkel végzik a fametszés munkáját, mely művészi színvonalra csakis a XV. sz.-ban emelkedett. A fametszés őseihez tartoznak a régi egyiptomiak és rómaiak fabélyegzői, melyekkel tégláikat jelölték meg és színes mintázatú kelméket nyomtak; az arabok is már fadúcokkal papírra nyomtattak kézjegyeket, kezdőbetűket. A kínaiak a X. sz.ban alkalmazták ezt az eljárást, sőt könyvet is nyomattak. Európában csak a XIII. sz.-tól maradt nyoma a fadúcokkal való nyomtatásnak, főleg szentképek, gyónócédulák, játszókártyák készültek ilymódon, durva rajzzal, melyet vízfestékkel színeztek. A régi metszetek inkább barnás színűek s csak a XV. sz.-ban váltja ezt fel a sötétfekete szín. A legrégebbi évszámmal jelzett fametszet 1418-ból való s Máriát négy szent között ábrázolja (a brüsszeli múzeumban). A fadúcba metszett könyvnyomtatást 4454. váltja fel a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatás. Ezzel együtt fejlődik a fametszet művészi színvonala, mely a XV. sz. végén és a XVI. sz.-ban éri el tetőfokát. Ekkor már a Szalagfűrész védőráccsal