Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
F - Fülbemászók - Fülbetegségek - Füle - Fülek - Fülemile
Fülbemászók — Fülemüle 169 veszi körül. A füljárat tojásdad keresztmetszetű, kissé hajlott csatorna, amelynek váza külső harmadán porcos, belső kétharmadán csontos. Falában zsírmirigyek vannak, amelyek a fülzsírt választják ki. Bejáratában szőrök vannak, amelyek a fülzsírral együtt védik a járatot és a végét elzáró dobhártyát. A dobhártya vékony, lapos kúp alakú és ferdén van kifeszítve. Belső oldala a dobüregbe néz, amelyben a három hallási csontocska : kalapács, üllő és kengyel továbbítja rezgéseit a belső dobhártya felé. A dobüreget a szájüreggel a fülkürt v. Eustachius-féle csatorna köti össze s a dobüreg levegője ezen keresztül minden nyelés alkalmával megújul és a nyomáskülönbsége kiegyenlítődik. A kengyel talpa a rezgéseket az úgynevezett tojásdad ablaknak adja át, amely a belső fül csontos házikójának a dobüregbe néző oldalán van. A belső fül ugyanis csontos tokból és belső hártyás részből áll. Belsejét folyadék tölti ki. A házikónak a dobüreg felé még egy úgynevezett kerek ablaka is van. A belső fül részei : az előcsarnok v. pitvar, a tér három irányában kiképződött három félkörös ívjárat és a csiga. A félkörös ívjáratok közül kettő a tövén egyesül. Tövük korsócskává tágul ki. A félkörös ívjáratok egymásra merőlegesen állnak s az úgynevezett utriculusba nyílnak, amely egy másik kis hólyaggal (sacculus) együtt a pitvarba van bezárva. A félkörös ívjáratok s a két kis hólyag alkotják a helyzetérző szervet. A két hólyag belső felületén ugyanis érzékszőröcskék vannak, amelyeket a fülhomok hoz ingerületbe. A fülhomok apró mésztestecskékből (otolith) ál és a test helyzetváltoztatásainál a nehézségerő vonzása következtében más és más helyen izgatja az idegvégződéseket. A tulajdonképpeni hallószerv a csiga (cochlea), amelynek az emberben két és fél kanyarulata van. A csiga egész hosszában három járatra oszlik: az alsó a dobüregi járat, amelynek boltozatát az úgynevezett alaphártya alkotja ; a középső a halló-csigajárat s a felső az úgynevezett pitvar-járat, amelyet a középsőtől az úgynevezett Keissner-féle hártya választ el A halló-csiga-szőrökkel ellátott sejtekből áll. A Cord-féle szervet fedőhártya takarja. Az alaphártyában 20.000 hallóhúr van kifeszítve. A hanghullámok tehát először a dobhártyát hozzák rezgésbe. Ez a rezgéseket a három hallási csontocska közvetítésével továbbítja a belső dobhártyára, amely húszszorta kisebb nála. Ez rezgésire hozza a csiga belsejét kitöltő folyadékot, amely a rezgést átadja az alaphártya húrjainak, ezek rezgésbe hozzák a Cori-féle szerv ízeit és érzéksejtéit, amelyeknek az ingerülete az agyvelő halántéki kérgében székelő hallási középpontban létrehozza a hallás érzését. Fülbemászók (állat), Forficulidae, az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartoznak. Mellső pár fedőszárnyuk rövid és nem takarja el a hátsó hártyás szárnyakat. Potrohuk végén fogóalakú készülék van. Ez keltette a köznépben azt a téves hitet, hogy a fülbemászó (Forficula auricularia) az alvó ember dobhártyáját kilyukasztja. A gyümölcsöket azonban valóban megrágja. Fülbetegségek, részint önállóan keletkeznek, részint pedig másodlagosan a szervezet más betegségével kapcsolatosan. Elhelyezésük szerint megkülönböztetünk közép- és belső-F.-et (otitis externa, media és interna.) A fülkagylón előfordulhat minden, a bőrön egyébként is mutatkozó megbetegedés. A porc megbetegedése idomtalan zsugorodásokhoz vezethet. A külső hangjáratban előfordulhatnak fájdalmas kelések, csontos kinövések, idegen testek, olykor fülzsírdugaszok. A dobhártya ütése, erős hang behatásra sérülhet, önálló gyulladása ritka. Középfül- v. dobüreggyulladás csatlakozik rendesen torokgyulladáshoz v. fertőző betegségekhez (vörheny, kanyaró stb.). Fájdalmas és veszedelmes baj, mely gyakran a dobhártya megnyitását (paracenthesis) teszi szükségessé, elhanyagolás esetén könnyen átterjedhet a belső fülre, sőt az agyhártyákra is. Ha a genyedés a csontsejtekbe áttör, a csecsnyújtványt fel kell vésni. Fülkürteldugulásnál annak levegővel való átfúvatása szükséges. A belső fül nemcsak a hallás végkészülékét, hanem a test egyensúlyát biztosító félkörös ívjáratokat is tartalmazza. Megbetegedése esetén gyakran nemcsak süketség, hanem szédülés, hányás, egyensúlyi zavarok, bizonytalan járás lépnek föl (Meniére-féle betegség). A fül vizsgálatára fültölcsért használnak, mely az elhajló hangjáratot kiegyenesíti s melybe homorú tükörrel (reflektor) vetítünk be fényt. Füle, nagyk. Fejér vm. székesfehérvári ú j.-ában, (1920) 1195 1. Vasútállomás, posta, u. t. Polgáréi. Fülek (csehül: Fil’akovo), nagyk., (1910) 2665 1., fontos vasútállomás. A török időkben Heves, Nógrád és Pest vm.-ék székvárosa volt. Ma már romokban levő, hajdan híres és erős vára különösen a XVI. sz.-ban játszott fontos szerepet. Trianon óta Csehszlovákiáé. Fülemile v. fülemüle, csalogány (Luscinia hallóideg I luscinia), a rigófélék családjába tartozó énekes-járat alaphártyájában vannak siga-ágának végződései. Itt helyezkedik el a madár. Verébnagyságú. Színezete egyszerű. Cori-féle szerv, amely a tető módjára egymás- Háta rozsdabarna, hasa szürkés, farka rozsdának támaszkodó Cori-féle ívekből és érzék- veres. Csőre finom, egyenes, hegyes, vége kissé A fil: 1. fülkagyló; 2. halántékcsont; 3. hangvezeték; 4. kalapács; 3. üllő; 6. ívjárat; 7. kengyel; 8. tornác; 9. csiga; 10. hallóideg; 11. fülkirl; 12. verőér; 13. dobüreg; 14. dobhártya Fülbemászó Fültölcsér és tükör