Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)

G - Genelli, Bonaventura - Generáció - General-basszus - Generátor - Genersich Antal - Genersich Gusztáv - Genersich Sámuel - Genezáreth-tó - Genezis - Genf - Genfi konvenciók

230 Genelli — Genfi konvenciók igyekeztek utánozni. E bonyolult ábrázolás helyett ma az őst fent írjuk és a lefelé származó utódok vonásokkal köttetnek egybe s az egyfokú rokonok egy vízszintesben maradnak. A (i.-t, mint tudományt, a XV. sz.-ban kezd­ték tárgyalni. Komoly kritikai alapon először Sirenius (megh. 1601.) dolgozott. Azóta a kritikai irány egyre nagyobb tért hódított a G.-ban. Hazánkban a G i.-t a Magyar Heral­dikai és G.-i Társaság műveli. Lapja a Turul. Első komoly genealógusunk Nagy Iván volt, ki 12 kötetben adta ki Magyarország családjait. Genelli, Bonaventura, német festő és grafikus, szül. 1798., megh. 1868. Ifjúságát Rómában töltötte, ahol az úgynevezett nazarénus festők csoportjához tartozott, akik a Raffaelt meg­előző festők vallásos bensőségét és modorát G., mint festő, inkább a kontúros, színtelen kom­pozíciókkal foglalkozott. 1836. Münchenbe, 1859. Weimarba költözött s ott is halt meg. Főművei : „Europa elrablása“ (1859., Schack-képtár), aquarellek és rajzok Dante, Homeros műveihez,a „Boszorkány“, a „Kéjenc“. Generáció, a nemzedék s a nemzés tudományos meg­jelölése, amely közhaszná­latba is átment. G.-nak ne­vezzük a szülőket és ivadé­kaikat együttvéve, v. . a szülőket, nagyszülőket, dédszülőket stb. együttesen, továbbá az egy időben élő emberek összességét. Sokszor az emberöltővel azonos fogalom jelzésére alkal­mazzák. Nemzedékváltozás alatt az állattan­ban az olyan fejlődési menetet értjük, amely­ben ivaros és ivartalan úton létrejött G. szabá­lyosan váltakozik egymással. G. spontanea v. acqnivoca alatt az úgynevezett ősnem­zést értjük, amely — egyesek véleménye szerint — az élő­lényeket a szervetlen világból létrehozta. General-basszus (basso continuo, basso se­gítenie ), a számozott basszus neve, egy régi akkordjelölő eljárásé, mely a XVI. sz.-ban keletkezett Itáliában, orgonisták és csembalisták részére. A vezető szólam alá írt basszuskóta mellett szám jelezte az akkord fekvését. Generátor, 1. Gázgenerátor. Genersich Antal, orvostanár, szül. 1842. Nagyszombatban. 1865. lett orvosdoktor a pesti egyetemen. 1872. a kolozsvári egyetemen a kórbonctan rendes tanára lett. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1895. meghívták a budapesti egyetem kórbonctani tanszékére és az 1910—11. tanévben ez egyetemnek rektora volt. Irodalmi tevékeny­sége a kórbonctan és törvényszéki orvostan köréből igen jelentékeny. Genersich Gusztáv, orvos, szül. 1865. Lőcsén, 1888. lett orvosdoktor. Előbb műtőorvos volt, majd a belgyógyászati klinikán tanársegéd lett. 1896. magántanár lett a gyermekgyógyá­szatból a kolozsvári egyetemen és sokáig volt az ottani állami gyermekmenhely vezető orvosa. A gyermekgyógyászat köréből való irodalmi tevékenysége igen számottevő. Genersich Sámuel, botanikus, szül. 1768. Késmárkon, megh. 1844. Lőcsén. Egyetemet Bécsben végzett, előbb Késmárkon volt gya-­­­korló orvos, majd Lőcse főorvosa Főműve a Szepesség flóráját sorolja fel (1789.). Genezáreth-tó, Krisztus idejében Galilei­­tenger v. Tiberias-tó, arabul Bahr Tabarije, Palesztinának a Jordán árkában, a Jordántól elöntött második tómedencéje. Szintje 208 m.-rel fekszik mélyebben a Földközi-tenger szintjénél, hossza 21 km., szélességen, mély­sége 48 m. Vize alig sós, halban gazdag, DNy-i végén hőforrások vannak. Genezis (gör.) a. m. származás, eredet, át­­vitt értelemben teremtés. Az ószövetségi Szent­írás első, vagyis Mózes első könyvének, amely a világ teremtésével kezdődik, G. a neve. Genf (franciául : Génévé), 1. kanton Svájc DNy-i végében, a francia határon. Terü­lete 282 km 2., (1920) 171.000 s. Területe hegyes, földje gyenge. A művelés alatt álló terület legnagyobb része erdőség és rét, az állattenyésztés virágzó. A lakosság főfoglalko­zása az óra, ékszer és finom műszerek gyár­tása. Kereskedelme igen élénk. Iskolái minta­szerűek, egyetemét sok idegen látogatja. 2. G., az előbbi székvárosa, a G.-i tó DNy-i részén, a Rhone partjain, (1920) 56.624­­. Jelentőségét iparának, főképpen óra- és ékszeriparának kö­szönheti. Kereskedelme különösen Francia­­ország felé igen élénk, de kiterjed az egész kontinensre. Igen szépfekvésű város a Mt. Blanc-nal szemben. A Rhone balpartján van a Cité, egyik része a falakkal kerített óváros, a másik újabb. Azt szűk utcák, zsúfolt, ma­gasra épített házak, ezt modernsége jellemzi. Az ipar székhelye a Rhône jobbpartján az úgynevezett Saint-Gervais városrész. G. jelen­tékenyebb épületei : a XII—XIII. sz.-ból való román stílű székesegyház, a Sacré Coeur és Notre Dame templomok, Rousseau szülőháza, a Fél­­féle régiségtár, csillagvizsgáló. Ezeken kívül sok modern intézménye van. A Rhône-on hét híd vezet át. G.-nek sok iskolája, nevelőinté­zete és jótékonysági intézménye van. Szellemi élete igen fejlett, különféle tudományos tár­saságok, a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesület és a Népszövetség székhelye, híres­­ történelmi és régészeti, földrajzi társulata. Az ókorban 6. helyén Genova állott, Kr. e. 123. római bir­tok lett. A népvándorláskor a burgundi kirá­lyok­ székhelye, később a frank, majd ismét a burgund, 1032. a német birodalomhoz került. A reformáció idejében (Kálvin, 1536.) európai jelentőséget szerzett, szabadságát a francia forradalomig megőrizte. 1798—1814: Franciaországhoz tartozott, a bécsi­ kongres­­szus 22 kantonnal Svájchoz csatolta, ebből az időből való alkotmánya is. G. 1847-től kezdve indult rohamos fejlődésnek és átalakulásnak. Az addigi szigorúan kálvinista, ósdi városból kozmopolita, modern város lett. Vallási hagyot­t Hiányainak utolsó szálát 1907. tépte el, amikor népszavazással kimondta az állam és egyház teljes szétválását. Genfi konvenciók (egyezmények): az 1864. és 1906. Genfben létrejött nemzetközi egyez­­mények, amelyek a hadiakért sereget. Genl: Rousseau-szigel

Next