Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
G - Genelli, Bonaventura - Generáció - General-basszus - Generátor - Genersich Antal - Genersich Gusztáv - Genersich Sámuel - Genezáreth-tó - Genezis - Genf - Genfi konvenciók
230 Genelli — Genfi konvenciók igyekeztek utánozni. E bonyolult ábrázolás helyett ma az őst fent írjuk és a lefelé származó utódok vonásokkal köttetnek egybe s az egyfokú rokonok egy vízszintesben maradnak. A (i.-t, mint tudományt, a XV. sz.-ban kezdték tárgyalni. Komoly kritikai alapon először Sirenius (megh. 1601.) dolgozott. Azóta a kritikai irány egyre nagyobb tért hódított a G.-ban. Hazánkban a G i.-t a Magyar Heraldikai és G.-i Társaság műveli. Lapja a Turul. Első komoly genealógusunk Nagy Iván volt, ki 12 kötetben adta ki Magyarország családjait. Genelli, Bonaventura, német festő és grafikus, szül. 1798., megh. 1868. Ifjúságát Rómában töltötte, ahol az úgynevezett nazarénus festők csoportjához tartozott, akik a Raffaelt megelőző festők vallásos bensőségét és modorát G., mint festő, inkább a kontúros, színtelen kompozíciókkal foglalkozott. 1836. Münchenbe, 1859. Weimarba költözött s ott is halt meg. Főművei : „Europa elrablása“ (1859., Schack-képtár), aquarellek és rajzok Dante, Homeros műveihez,a „Boszorkány“, a „Kéjenc“. Generáció, a nemzedék s a nemzés tudományos megjelölése, amely közhasználatba is átment. G.-nak nevezzük a szülőket és ivadékaikat együttvéve, v. . a szülőket, nagyszülőket, dédszülőket stb. együttesen, továbbá az egy időben élő emberek összességét. Sokszor az emberöltővel azonos fogalom jelzésére alkalmazzák. Nemzedékváltozás alatt az állattanban az olyan fejlődési menetet értjük, amelyben ivaros és ivartalan úton létrejött G. szabályosan váltakozik egymással. G. spontanea v. acqnivoca alatt az úgynevezett ősnemzést értjük, amely — egyesek véleménye szerint — az élőlényeket a szervetlen világból létrehozta. General-basszus (basso continuo, basso segítenie ), a számozott basszus neve, egy régi akkordjelölő eljárásé, mely a XVI. sz.-ban keletkezett Itáliában, orgonisták és csembalisták részére. A vezető szólam alá írt basszuskóta mellett szám jelezte az akkord fekvését. Generátor, 1. Gázgenerátor. Genersich Antal, orvostanár, szül. 1842. Nagyszombatban. 1865. lett orvosdoktor a pesti egyetemen. 1872. a kolozsvári egyetemen a kórbonctan rendes tanára lett. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1895. meghívták a budapesti egyetem kórbonctani tanszékére és az 1910—11. tanévben ez egyetemnek rektora volt. Irodalmi tevékenysége a kórbonctan és törvényszéki orvostan köréből igen jelentékeny. Genersich Gusztáv, orvos, szül. 1865. Lőcsén, 1888. lett orvosdoktor. Előbb műtőorvos volt, majd a belgyógyászati klinikán tanársegéd lett. 1896. magántanár lett a gyermekgyógyászatból a kolozsvári egyetemen és sokáig volt az ottani állami gyermekmenhely vezető orvosa. A gyermekgyógyászat köréből való irodalmi tevékenysége igen számottevő. Genersich Sámuel, botanikus, szül. 1768. Késmárkon, megh. 1844. Lőcsén. Egyetemet Bécsben végzett, előbb Késmárkon volt gya-korló orvos, majd Lőcse főorvosa Főműve a Szepesség flóráját sorolja fel (1789.). Genezáreth-tó, Krisztus idejében Galileitenger v. Tiberias-tó, arabul Bahr Tabarije, Palesztinának a Jordán árkában, a Jordántól elöntött második tómedencéje. Szintje 208 m.-rel fekszik mélyebben a Földközi-tenger szintjénél, hossza 21 km., szélességen, mélysége 48 m. Vize alig sós, halban gazdag, DNy-i végén hőforrások vannak. Genezis (gör.) a. m. származás, eredet, átvitt értelemben teremtés. Az ószövetségi Szentírás első, vagyis Mózes első könyvének, amely a világ teremtésével kezdődik, G. a neve. Genf (franciául : Génévé), 1. kanton Svájc DNy-i végében, a francia határon. Területe 282 km 2., (1920) 171.000 s. Területe hegyes, földje gyenge. A művelés alatt álló terület legnagyobb része erdőség és rét, az állattenyésztés virágzó. A lakosság főfoglalkozása az óra, ékszer és finom műszerek gyártása. Kereskedelme igen élénk. Iskolái mintaszerűek, egyetemét sok idegen látogatja. 2. G., az előbbi székvárosa, a G.-i tó DNy-i részén, a Rhone partjain, (1920) 56.624. Jelentőségét iparának, főképpen óra- és ékszeriparának köszönheti. Kereskedelme különösen Franciaország felé igen élénk, de kiterjed az egész kontinensre. Igen szépfekvésű város a Mt. Blanc-nal szemben. A Rhone balpartján van a Cité, egyik része a falakkal kerített óváros, a másik újabb. Azt szűk utcák, zsúfolt, magasra épített házak, ezt modernsége jellemzi. Az ipar székhelye a Rhône jobbpartján az úgynevezett Saint-Gervais városrész. G. jelentékenyebb épületei : a XII—XIII. sz.-ból való román stílű székesegyház, a Sacré Coeur és Notre Dame templomok, Rousseau szülőháza, a Félféle régiségtár, csillagvizsgáló. Ezeken kívül sok modern intézménye van. A Rhône-on hét híd vezet át. G.-nek sok iskolája, nevelőintézete és jótékonysági intézménye van. Szellemi élete igen fejlett, különféle tudományos társaságok, a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesület és a Népszövetség székhelye, híres történelmi és régészeti, földrajzi társulata. Az ókorban 6. helyén Genova állott, Kr. e. 123. római birtok lett. A népvándorláskor a burgundi királyok székhelye, később a frank, majd ismét a burgund, 1032. a német birodalomhoz került. A reformáció idejében (Kálvin, 1536.) európai jelentőséget szerzett, szabadságát a francia forradalomig megőrizte. 1798—1814: Franciaországhoz tartozott, a bécsi kongresszus 22 kantonnal Svájchoz csatolta, ebből az időből való alkotmánya is. G. 1847-től kezdve indult rohamos fejlődésnek és átalakulásnak. Az addigi szigorúan kálvinista, ósdi városból kozmopolita, modern város lett. Vallási hagyott Hiányainak utolsó szálát 1907. tépte el, amikor népszavazással kimondta az állam és egyház teljes szétválását. Genfi konvenciók (egyezmények): az 1864. és 1906. Genfben létrejött nemzetközi egyezmények, amelyek a hadiakért sereget. Genl: Rousseau-szigel