Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
F - Fermata - Fermentek - Fernambuk-fa - Fernando da Noronha - Fernando Po - Fernkorn, Anton Dominik - Ferrara - Ferrari, Gaudenzio - Ferraris Artur - Ferrer Guardia, Francisco - Ferrero, Guglielmo
40 Fermata — Ferri nak Pascallal együtt a megteremtője. Különösen nevezetesek számelméleti tételei, melyek közül csak kettőt említünk meg, az ú. n kis F.-tételt és a nagy F.-tételt. Az első egyszerű esetében azt mondja, hogyha p törzsszám, akkor bármely p-vel nem osztható egész számnak p l.-ik hatványa p-vel osztva, maradékul 1-et ad, így pl. 2-nek 6.-ik hatványa 64, ha ezt 7-tel osztjuk, maradékul 1-et kapunk. A nagy F.-tétel azt mondja, hogy egy egész szám n-ik hatványa sohasem állítható elő két egész szám n-ik hatványainak összege gyanánt, ha a 2-nél nagyobb egész szám. F. nem közölte a mély tétel bizonyítását, a Diophantos-fordítás margójára írta e tételt és megjegyezte, hogy kicsiny a hely a bizonyítás közlésére. Az is meglehet, hogy az általános esetet nem is bizonyította be. Később Euler n = 3 és n = 4-re a F.-tételt bebizonyította, Legendre n — 5-re, Lamé és Lebergue no 7-re és Kummer (1849.) az ő saját új módszereivel egész sereg számra kimutatta, így pl. valamennyi 100-nál kisebb számra. De a tétel általános bizonyítása még nincs meg, dacára annak, hogy a tétel szépsége a matematikusok egész seregét és a háború előtt kitűzött, akkor igen nagy díj (a Wolfskehl-Stiftung) a laikusok tömegét is sarkalta a bizonyítás kitalálására. Fermata, más néven korona, egy hang v. szünetérték bizonytalan meghosszabbítását jelentő zenei jelzés. A dirigens pálcája magasan tartásával mutatja a kitartás idejét. Fermentek, vagy enzimek, azok a fehérjefélékhez tartozó organikus anyagok, melyeknek az erjedésnek vagy fermentációnak nevezett kémiai proceszusnál van szerepük. Organikus katalizátorok: Igen kevés elég belőlik, hogy a folyamat meginduljon. Még nagyrészt ismeretlen összetételű anyagok. Nagy szerepük van az erjesztőiparban. Fernambuk-fa, többféle vörösszínű fának a neve, így a Caesalpinia sappan, Sequoia sempervirens, Pterocarpus- és Erythroxylon-fajok fájának. Fernando da Noronha, Brazília Pernambuco államához tartozó vulkanikus sziget az Atlantióceánban. Hossza 11, szélessége 2,5 km. A szárazság miatt növényzete gyér. Kukoricát, maniókát, ricinust, babot termelnek rajta. Fegyenctelep, 1503. fedezték föl. Fernando Po, spanyol Guineához tartozó sziget a Biafra-öböl K-i részén, területe 1100 km 2., (1922) 14.000. Éghajlata nagyon egészségtelen, földje elég termékeny (banán, kukorica, rizs, kávé, cukornád, gyapot, dohány), értékes fái : pálmák, ébenfa stb. 1486. Fernando Po portugál hajós fedezte föl. 1778-tól spanyol, 1788-tól angol, 1845 óta ismét spanyol birtok. Fernkorn, Anton Dominik, német szobrász, szül. 1813., megh. 1878. Münchenben tanult, 1840-től kezdve Bécsben élt. Főművei komoly, erőteljes hatású, klasszicizáló stílusra törekvő lovasszobrai, amelyek közül legjelentékenyebbek : Károly főherceg, Savoyai Jenő és Szt. György szobrai Bécsben, Jellasseh lovasszobra Zágrábban. Egyéb művei közül legnevezetesebb Beethoven emlékszobra. Ferrara, 1. olaszországi tartomány Modena, Ravenna, Rovigo és az Adriai-tenger között, területe 2640 km 2., (1921) 346.000 ). A tartomány teljesen sík, igen jól termő, de egészségtelen vidék, főterményei : gabona, kender, rizs és szőlő. — 2. F., az előbbi székvárosa a Po di Volano mellett, (1921) 108.000. Híres épülete az 1264. alapított egyetem. Egyházi épületei közül a XII—XIII. sz.-ból való San Giorgio székesegyház, a kupolás San Francesco, San Paolo, San Cristoforo szép renaissancetemplom stb. nevezetesek. A Palazzo Prosperi és a Palazzo de Diamanti F. legszebb palotái. F. pápai hűbér, majd az Eszék (1208.) birtokába került. F. a renaissance-időkben igen fontos szerepet játszott, a renaissance szellemi élet középpontja volt. Híres volt a jórészt a fejedelmi udvarban készült majolikáiról. VIII. Kelemen pápa (1598.) a várost bekebelezte az Egyházi Államba, 1797. az Alpokon inneni köztársaságnak, ill. az olasz királyságnak lett a része. 1859. bekebelezték az új olasz királyságba. Ferrari, Gaudenzio, olasz festő, szül. 1481., megh. 1546. A londoni iskola egyik mestere, aki Rafael hatása alatt sok szép freskóképet festett. Legnagyszerűbb művei a milánói S. Maria della Grazie templomban vannak (1542.). Híresebb művei még : „Zenélő angyalok“ (Saronnóban), „Krisztus a keresztet viszi“ (Canobbio), az „Úrvacsora“ (Milano), nagy oltárképe (Novara). Műveit erőteljes, drámai felfogás jellemzi. Ferraris Artúr, festő, szül. 1870. Galkovitzban. Atyja Szabó-Ferraris, osztrákká lett magyar ember volt. A művész bécsi tanulmányai után Párizsban telepedett le, ahol Lesseps képmásával nagy feltűnést keltett. E barátság révén Egyiptomban, majd Szudánban is járt s itt keleti tárgyú képeket festett. 1893. Budapesten telepedett le, igen keresett arcképfestő vál s csakhamar magyar állampolgárrá lett. 1895. Bécsbe, majd Amerikába költözött, ahol New York milliárdosai elhalmozták megrendelésekkel. Legújabban ismét Bécsben él. Ferrer Guaida, Francisco, spanyol forradalmár, szül. 1859., megh. 1909. 1886. részt vesz a Villacampa-féle fölkelésben, emigrál, 1901. Barcelonában forradalmi iskolát létesít (Escuela moderna), a vallásoktatás kiküszöbölésével, a túltengő papi iskolák ellensúlyozására. Résztvett az 1909. barcelonai forradalomban, amiért a haditörvényszék fejbelövette. Az ítélet egész Európában felháborodást keltett. A F.-ügy miatt meg is bukott a Maura-kormány. F.-nek a szabadgondolkodók sok helyen emléktáblát állítottak. Ferrero, Guglielino, olasz történetíró és szociológus, szül. 1871. Főműve: Róma nagysága és hanyatlása (Grandezza e decadenza di Roma, öt kötet, Milano, 1902—1907.), magyar fordításban 1914. Módszerében a politikai és háborús események mögött rejlő szociális és gazdasági tényezők feltárására s a történelem alakjainak drámai elevenségül megfestésére helyez súlyt. Lombrosóval együtt írta a bűnöző és prostituált nőről szóló művét (La donna deliquente, etc. 1903.). A háború alatt és után írt művei modern politikai és szociológiai kérdéseket fejtegetnek. Irt a háború okairól Demokrácia vagy terror címen, az olaszországi diktatúráról, a latin géniuszról stb. Az ókori civilizáció bukásáról írt munkája szintén megjelent magyarul. Ferri, F.nrico, olasz jogtudós, szül. 1856. Több olasz egyetem tanára, a kriminálantro-