Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)

F - Fermata - Fermentek - Fernambuk-fa - Fernando da Noronha - Fernando Po - Fernkorn, Anton Dominik - Ferrara - Ferrari, Gaudenzio - Ferraris Artur - Ferrer Guardia, Francisco - Ferrero, Guglielmo

40 Fermata — Ferri­ nak Pascallal együtt a megteremtője. Külö­nösen nevezetesek számelméleti tételei, me­lyek közül csak kettőt említünk meg, az ú. n kis F.-tételt és a nagy F.-tételt. Az első egyszerű esetében azt mondja, hogyha p törzs­szám, akkor bármely p-vel nem osztható egész számnak p­­ l.-ik hatványa p-vel osztva, mara­dékul 1-et ad, így pl. 2-nek 6.-ik hatványa 64, ha ezt 7-tel osztjuk, maradékul 1-et kapunk. A nagy F.-tétel azt mondja, hogy egy egész szám n-ik hatványa sohasem állítható elő két egész szám n-ik hat­ványainak összege gyanánt, ha a 2-nél nagyobb egész szám. F. nem közölte a mély tétel bizonyítását, a Diophantos-fordítás mar­gójára írta e tételt és meg­jegyezte, hogy kicsiny a hely a bizonyítás közlésére. Az is meglehet, hogy az általános esetet nem is bizo­nyította be. Később Euler n = 3 és n = 4-re a F.-tételt bebizonyította, Legendre n — 5-re, Lamé és Lebergue n­o 7-re és Kummer (1849.) az ő saját új módszereivel egész sereg számra kimutatta, így pl. valamennyi 100-nál kisebb számra. De a tétel általános bizonyítása még nincs meg, dacára annak, hogy a tétel szépsége a matematikusok egész seregét és a háború előtt kitűzött, akkor igen nagy díj (a Wolfs­­kehl-Stiftung) a laikusok tömegét is sarkalta a bizonyítás kitalálására. Fermata, más néven korona, egy hang v. szünetérték bizonyta­lan meghosszabbítását jelentő zenei jelzés. A dirigens pálcája maga­san tartásával mutatja a kitartás idejét. Fermentek, vagy en­zimek, azok a fehérje­­félékhez tartozó orga­nikus anyagok, me­lyeknek az erjedésnek vagy fermentációnak nevezett kémiai pro­­ceszusnál van szerepük. Organikus katalizá­torok: Igen kevés elég belőlik, hogy a folya­mat meginduljon. Még nagyrészt ismeretlen összetételű anyagok. Nagy szerepük van az erjesztő­iparban. Fernambuk-fa, többféle vörösszínű fának a neve, így a Caesalpinia sappan, Sequoia sem­­pervirens, Pterocarpus- és Erythroxylon-fajok fájának. Fernando da Noronha, Brazília Pernambuco államához tartozó vulkanikus sziget az Atlanti­óceánban. Hossza 11, szélessége 2,5 km. A szárazság miatt növényzete gyér. Kukoricát, maniókát, ricinust, babot termelnek rajta. Fegyenctelep, 1503. fedezték föl. Fernando Po, spanyol Guineához tartozó sziget a Biafra-öböl K-i részén, területe 1100 km 2., (1922) 14.000­­. Éghajlata nagyon egész­ségtelen, földje elég termékeny (banán, kuko­rica, rizs, kávé, cukornád, gyapot, dohány), érté­kes fái : pálmák, ébenfa stb. 1486. Fernando Po portugál hajós fedezte föl. 1778-tól spanyol, 1788-tól angol, 1845 óta ismét spanyol birtok. Fernkorn, Anton Dominik, német szobrász, szül. 1813., megh. 1878. Münchenben tanult, 1840-től kezdve Bécsben élt. Főművei komoly, erőteljes hatású, klasszicizáló stílusra törekvő lovasszobrai, amelyek közül legjelentékenyeb­bek : Károly főherceg, Savoyai Jenő és Szt. György szobrai Bécsben, Jellasseh lovasszobra Zágrábban. Egyéb művei közül legnevezetesebb Beethoven emlékszobra. Ferrara, 1. olaszországi tartomány Modena, Ravenna, Rovigo és az Adriai-tenger között, területe 2640 km 2., (1921) 346.000 ). A tarto­mány teljesen sík, igen jól termő, de egészség­telen vidék, főterményei : gabona, kender, rizs és szőlő. — 2. F., az előbbi székvárosa a Po di Volano mellett, (1921) 108.000­­. Híres épü­lete az 1264. alapított egyetem. Egyházi épü­letei közül a XII—XIII. sz.-ból való San Giorgio székesegyház, a kupolás San Francesco, San Paolo, San Cristoforo szép renaissance­­templom stb. nevezetesek. A Palazzo Prosperi és a Palazzo de Diamanti F. legszebb palotái. F. pápai hűbér, majd az Eszék (1208.) birto­kába került. F. a renaissance-időkben igen fon­tos szerepet játszott, a renaissance szellemi élet középpontja volt. Híres volt a jórészt a fejedelmi udvarban készült majolikáiról. VIII. Kelemen pápa (1598.) a várost bekebelezte az Egyházi Államba, 1797. az Alpokon inneni köz­társaságnak, ill. az olasz királyságnak lett a része. 1859. bekebelezték az új olasz királyságba. Ferrari, Gaudenzio, olasz festő, szül. 1481., megh. 1546. A londoni iskola egyik mestere, aki Rafael hatása alatt sok szép freskóképet festett. Legnagyszerűbb művei a milánói S. Maria della Grazie templomban vannak (1542.). Híresebb művei még : „Zenélő angyalok“ (Saronnó­ban), „Krisztus a keresztet viszi“ (Canobbio), az „Úrvacsora“ (Milano), nagy oltárképe (Novara). Műveit erőteljes, drámai felfogás jellemzi. Ferraris Artúr, festő, szül. 1870. Galkovitz­­ban. Atyja Szabó-Ferraris, osztrákká lett ma­gyar ember volt. A művész bécsi tanulmányai után Párizsban telepedett le, ahol Lesseps képmásával nagy feltűnést keltett. E barátság révén Egyiptomban, majd Szudánban is járt s itt keleti tárgyú képeket festett. 1893. Buda­pesten telepedett le, igen keresett arcképfestő v­ál s csakhamar magyar állampolgárrá lett. 1895. Bécsbe, majd Amerikába költözött, ah­ol New York milliárdosai elhalmozták megrende­lésekkel. Legújabban ismét Bécsben él. Ferrer Guaid­a, Francisco, spanyol forradal­már, szül. 1859., megh. 1909. 1886. részt vesz a Villacampa-féle fölkelésben, emigrál, 1901. Barcelonában forradalmi iskolát létesít (Escu­­ela moderna), a vallásoktatás kiküszöbölésével, a túltengő papi iskolák ellensúlyozására. Részt­­vett az 1909. barcelonai forradalomban, amiért a haditörvényszék fejbelövette. Az ítélet egész Európában felháborodást keltett. A F.-ügy miatt meg is bukott a Maura-kormány. F.-nek a szabadgondolkodók sok helyen emléktáblát állítottak. Ferrero, Guglielino, olasz történetíró és szociológus, szül. 1871. Főműve: Róma nagysága és hanyatlása (Grandezza e decadenza di Roma, öt kötet, Milano, 1902—1907.), magyar fordításban 1914. Módszerében a politikai és háborús események mögött rejlő szociális és gazdasági tényezők feltárására s a törté­nelem alakjainak drámai elevenségül megfesté­sére helyez súlyt. Lombrosóval együtt írta a bűnöző és prostituált nőről szóló művét (La donna deliquente, etc. 1903.). A háború alatt és után írt művei modern politikai és szocio­lógiai kérdéseket fejtegetnek. Irt a háború okairól Demokrácia vagy terror címen, az olasz­országi diktatúráról, a latin géniuszról stb. Az ókori civilizáció bukásáról írt munkája szintén megjelent magyarul. Ferri, F.nrico, olasz jogtudós, szül. 1856. Több olasz egyetem tanára, a kriminálantro-

Next