Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
G - Gegus Dániel - Geibel, Emmanuel - Geiger, Peter Johann - Geijerstam, Gustaf - Geisha - Geissler, Heinrich - Geissler-csövek
226 Gegus — Geissler-csövek rmmanivt (niból gégetükör bevált és abból állott, hogy hosszúnyelű tükröt vitt be a garatba és ezen nézte a gége képét. A garat megvilágítására a napsugarat használta. Az orvosok nem sok hitelt adtak neki és nem is érdeklődtek készüléke iránt. Végre 1857. Bécsben Turok, Budapesten pedig Czermak kezdett a kérdéssel behatóan foglalkozni. Már a következő évben Czermak Pesten bemutatta az új vizsgálati módszert, amelyről később Európa nagyobb városaiban előadásokat tartott. Ily módon ennek rohamos elterjedése annál inkább biztosítva volt, mert vele a kórismét egész biztosan és pontosan meg lehet állapítani. A gégetükör átmérője 1—3 cm., fémnyélhez van erősítve. Kívüle még a középen kerek nyílással ellátott és a vizsgáló fejére rögzíthető reflektorra is szükség van, amellyel a fénysugarat a gégetükörre vetítjük. Gertus Dániel, jogi író, szül. 1815., megh. 1903. Első volt, aki a régi latin nyelvű magyar törvényeket magyar nyelvre fordította. Gelbel, Emmanuel, német költő, szül. 1815., megh. 1884. Mint magántanító Athénbe került (1838—1840.), hol Curtius-szal becses tanulmányokat folytatott. Hazájába térve, föltűnt legelső verskötetével, melyért királyi jutalomban részesült. 1852. a müncheni egyetemre nevezték ki az esztétika tanárának. Egymásután megjelent verskötetei : Gedichte, Juniuslieder, Neue Gedichte, Heroldsrufe stb. egyre növelték költői hírnevét és népszerűségét s bár színműveivel kevesebb hatást ért el, de görög, római és román műfordításai ma is becses értékei a német irodalomnak. Összegyűjtött művei Stuttgartban jelentek meg nyolc kötetben. Geiger, Peter Johann, szül. 1805., megh. 1880. Osztrák festő és grafikus. 1853. a bécsi művészeti akadémia tanára. Képei közül legismertebbek : „A lützeni csata“ és ,,A tiroliak szabadságharca Hofer András vezérlete alatt“. Jóval népszerűbb volt mint illusztrátor. Tizenhét magyar történelmi tárgyú kőrajza Magyarországon is nagyon el volt terjedve, azonkívül ő volt Jókai magyar történelmének illusztrátora is. Geijerstam, Gustaf, svéd regény- és novellaíró, szül. 1858., megh., 1909. A realizmus egyik úttörője és első képviselője a svéd irodalomban. Kitűnő regényeket írt, melyek nagy olvasóközönségre tettek szert a német irodalomban is (Hollin lelkész, 1887., Meduzafő, 1895., Mörk testvérek, 1906. stb.). Drámái Svédországban szintén kedveltek voltak. Összes regényeit németül ötkötetes gyűjteményben adták ki ; néhány közülük magyar fordításban is megjelent. Geisha, 1. Gésa, Geissier, Heinrich, német fizikus, szül. 1814., megh. 1879. Üvegfúvónak készült és midőn 1854. Bonnban letelepedett, csakhamar világhírűvé lett a fizikai és vegytani eszközök készítése terén. Legnevezetesebb találmányai: higanyos légszivattyú, normáltermométer és főképpen a G.-csövek. Geissler-csövek, ritkított gázzal töltött üvegcsövek, amelyekbe két platinacsúcs van beforrasztva : az egyiken át az áram belép a csőbe (anód), a másik pedig az áram kivezetésére szolgál (katód). Közönséges nyomású levegőn,— mint tudjuk, — az elektromos kisülés szikra alakjában megy végbe (diszruptív kisülés) és a szikra hossza egyfelől a feszültségkülönbségtől függ, másfelől pedig a közbeeső levegő v. gáz sűrűségétől. Ha tehát hosszú szikrát akarunk nyerni, ritkítjuk a levegőt. A higanyos légszivattyú felfedezése után sikerült a gáz sűrűségét és nyomását nagymértékben csökkenteni és így tanulmányozni a ritka gázokban végbemenő "elektromos kisülést. Erre szolgálnak a G. A G.-ben azonban az elektromos kisülés egészen sajátszerűen megy végbe. Ha a ritkítás elég nagyfokú, nem kapunk többé szikrát, hanem az egész csövet ragyogó fénypamut tölti ki, amelynek színe az illető gáz anyagi minőségétől függ. A G.-nek nagyon változatos alakot szoktak adni, olykor az izzó gázat körülveszik fluoreszkáló folyadékkal és így gyönyörű fényhatásokat lehet elérni. Ha a G. fényét szpektroszkópon át szemléljük, a csőben izzó gáz színképét látjuk. Ha a csőben a ritkítást fokozzuk, a fényjelenség lényegesen megváltozik, világos és sötét csikókat kapunk, majd az egész cső elsötétedik és csak a hálón körül kapunk egy kis fényt, amelyet az ú. n. Faraday-féle sötét tér oszt két részre; végül ha a ritkítás eléri a közönséges légsűrűség egymilliomodrészét, a cső Geisster-féle csövei egészen elsötétül. Az ilyen csöveket készítőjük után Crookesféle csöveknek nevezzük, ezekben is vannak sugarak, de ezek már láthatatlan katód-, anód- és Röntgen-sugarak. A ritkított gázokban végbemenő elektromos kisülés tanulmányozása rendkívül termékenynek bizonyult, a tanulságokat először Thomson, angol fizikus foglalta össze és ezzel megalapítójává lett az úgynevezett elektron-elméletnek. A G.-ben végbemenő jelenségeket az elektron-elmélet alapján a következőképpen magyarázzuk. Mint minden atom, a levegőatom is negatív elektromosságatomokból, elektronökből áll, amelyeket az atom pozitív magja tart össze. Normális esetben az atom pozitív és negatív töltése kiegyenlíti egymást, az ilyen atomot neutrális atomnak nevezzük. Vannak azonban atomok, amelyekben egy-két elektron hiányzik, ezek a pozitív ionok, viszont másoknál elektronfölösleg van, ezek a negatív ionok. Ha most a G.-be az áramot bekapcsoljuk, a két elektród között elektromos tér áll elő, a negatív ionok rohannak az anód felé, a pozitívok pedig a katód felé. Mozgás közben beleütköznek a közbeeső gázmolekulákba. Közönséges levegőben ez az összeütközés oly gyakori, hogy az ionok nem tehetnek szert lényeges sebességre, de ha a gáz ritkított, az ionok nagyobb utat tehetnek meg összeütközés nélkül és így sebességük nagyon megnövekszik. A nagysebességű ionok beleütközve a neutrális molekulákba, azokat szétzúzzák, úgyhogy belőlük új meg új ionok keletkeznek, másfelől pedig az összeütközésnél származott be magyarázó Gustaf Geijerstam