Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)

G - Gegus Dániel - Geibel, Emmanuel - Geiger, Peter Johann - Geijerstam, Gustaf - Geisha - Geissler, Heinrich - Geissler-csövek

226 Gegus — Geissler-csövek r­mmanivt (n­iból gégetükör bevált és abból állott, hogy hosszúnyelű tük­röt vitt be a garatba és ezen nézte a gége képét. A garat megvilágítására a napsugarat hasz­nálta. Az orvosok nem sok hitelt adtak neki és nem is érdeklődtek készüléke iránt. Végre 1857. Bécsben Tu­rok, Budapesten pedig Czermak kezdett a kérdéssel behatóan foglalkozni. Már a következő évben Czermak Pesten bemutatta az új vizsgálati módszert, amelyről később Európa nagyobb városaiban előadásokat tar­tott. Ily módon ennek rohamos elterjedése annál inkább biztosítva volt, mert vele a kór­ismét egész biztosan és pontosan meg lehet állapítani. A gégetükör átmérője 1—3 cm., fémnyélhez van erősítve. Kívüle még a közé­pen kerek nyílással ellátott és a vizsgáló fejére rögzíthető reflektorra is szükség van, amellyel a fénysugarat a gégetükörre vetítjük. Gertus Dániel, jogi író, szül. 1815., megh. 1903. Első volt, aki a régi latin nyelvű magyar törvényeket magyar nyelvre fordította. Gelbel, Emmanuel, német költő, szül. 1815., megh. 1884. Mint magántanító Athénbe került (1838—1840.), hol Curtius-szal becses tanulmá­nyokat folytatott. Hazá­jába térve, föltűnt leg­első verskötetével, me­lyért királyi jutalom­ban részesült. 1852. a müncheni egyetemre ne­vezték ki az esztétika tanárának. Egymásután megjelent verskötetei : Gedichte, Juniuslieder, Neue Gedichte, Herolds­rufe stb. egyre növel­ték költői hírnevét és népszerűségét s bár szín­műveivel kevesebb ha­tást ért el, de görög, római és román műfor­dításai ma is becses értékei a német irodalom­nak. Összegyűjtött művei Stuttgartban jelen­tek meg nyolc kötetben. Geiger, Peter Johann, szül. 1805., megh. 1880. Osztrák festő és grafikus. 1853. a bécsi mű­vészeti akadémia tanára. Képei közül legismer­tebbek : „A lützeni csata“ és ,,A tiroliak sza­badságharca Hofer András vezérlete alatt“. Jóval népszerűbb volt mint illusztrátor. Ti­zenhét magyar történelmi tárgyú kőrajza Magyarországon is nagyon el volt terjedve, azonkívül ő volt Jókai magyar történel­mének illusztrátora is. Geijerstam, Gustaf, svéd regény- és novellaíró, szül. 1858., megh., 1909. A rea­lizmus egyik úttörője és első képviselője a svéd iro­dalomban. Kitűnő regénye­ket írt, melyek nagy olvasó­­közönségre tettek­ szert a német irodalomban is (Hol­­lin lelkész, 1887., Meduza­­fő, 1895., Mörk testvérek, 1906. stb.). Drámái Svéd­országban szintén kedvel­tek voltak. Összes regényeit németül ötkötetes gyűjteményben adták ki ; néhány közülük ma­gyar fordításban is megjelent. Geisha, 1. Gésa, Geissier, Heinrich, német fizikus, szül. 1814., megh. 1879. Üvegfúvónak készült és midőn 1854. Bonnban letelepedett, csakhamar világ­hírűvé lett a fizikai és vegytani eszközök készítése terén. Legnevezetesebb találmányai: higanyos légszivattyú, normáltermométer és főképpen a G.-csövek. Geissler-csövek, ritkított gázzal töltött üveg­csövek, amelyekbe két platinacsúcs van be­forrasztva : az egyiken át az áram belép a csőbe (anód), a másik pedig az áram kivezeté­sére szolgál (katód). Közönséges nyomású levegőn,­­— mint tudjuk, — az elektromos kisülés szikra alakjában megy végbe (diszruptív kisülés) és a szikra hossza egyfelől a feszültség­különbségtől függ, másfelől pedig a közbeeső levegő v. gáz sűrűségétől. Ha tehát hosszú szikrát akarunk nyerni, ritkítjuk a levegőt. A higanyos légszivattyú felfedezése után sike­rült a gáz sűrűségét és nyomását nagymérték­ben csökkenteni és így tanulmányozni a ritka gázokban végbemenő "elektromos kisülést. Erre szolgálnak a G. A G.-ben azonban az elektromos kisülés egészen sajátszerűen megy végbe. Ha a ritkítás elég nagyfokú, nem kapunk többé szikrát, hanem az egész csövet ragyogó fény­­pamut tölti ki, amelynek színe az illető gáz anyagi minőségétől függ. A G.-nek nagyon változatos alakot szoktak adni, olykor az izzó gázat körülveszik fluoreszkáló folyadékkal és így gyönyörű fényhatásokat lehet elérni. Ha a G. fényét szpektroszkópon át szemléljük, a csőben izzó gáz színképét látjuk. Ha a csőben a ritkítást fokozzuk, a fényjelenség lényegesen megváltozik, világos és sötét csikókat kapunk, majd az egész cső elsötétedik és csak a háló­n körül kapunk egy kis fényt, amelyet az ú. n. Faraday-féle sötét tér oszt két részre; vé­gül ha a ritkí­tás eléri a kö­zönséges lég­­sűrűség egy­­milliomod­­részét, a cső Geisster-féle csövei­ egészen elsö­tétül. Az ilyen csöveket készítőjük után Crookes­­féle csöveknek nevezzük, ezekben is vannak su­garak, de ezek már láthatatlan katód-, anód- és Röntgen-sugarak. A ritkított gázokban végbe­menő elektromos kisülés tanulmányozása rendkí­vül termékenynek bizonyult, a tanulságokat elő­ször Thomson, angol fizikus foglalta össze és ezzel megalapítójává lett az úgynevezett elektron-elméletnek. A G.-ben végbemenő je­lenségeket az elektron-elmélet alapján a kö­vetkezőképpen magyarázzuk. Mint minden atom, a levegőatom is negatív elektromosság­atomokból, elektronökből áll, amelyeket az atom pozitív magja tart össze. Normális eset­ben az atom pozitív és negatív töltése kiegyen­líti egymást, az ilyen atomot neutrális atom­nak nevezzük. Vannak azonban atomok, ame­lyekben egy-két elektron hiányzik, ezek a pozitív ionok, viszont másoknál elektron­fölösleg van, ezek a negatív ionok. Ha most a G.-be az áramot bekapcsoljuk, a két elektród között elektromos tér áll elő, a negatív ionok rohannak az anód felé, a pozitívok pedig a katód felé. Mozgás közben beleütköznek a közbeeső gázmolekulákba. Közönséges leve­gőben ez az összeütközés oly gyakori, hogy az ionok nem tehetnek szert lényeges sebes­ségre, de ha a gáz ritkított, az ionok nagyobb utat tehetnek meg összeütközés nélkül és így sebességük nagyon megnövekszik. A nagy­­sebességű ionok beleütközve a neutrális mole­kulákba, azokat szétzúzzák, úgyhogy belőlük új meg új ionok keletkeznek, másfelől pedig az összeütközésnél származott be magyarázó­ Gustaf Geijerstam

Next