Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)

H - Hopp Ferenc - Hoppe Rezső - Hoppe-Seyler, Felix - Hoppner, John - Hora - Hóra, Nikoláj - Hórák - Horánszky Dezső - Horánszky Lajos - Horánszky Nándor

42 Hopp — Horánszky lépett híres angol A . H. felszerelése hosszú dárda, kard, sisak, pajzs, mell- és lábvért volt. Minthogy az ókori hadseregben a hadifelszerelést mindenkinek magának kellett beszereznie, tehát a II. csak a vagyonosabb osztály tagjaiból kerülhettek ki, kik a nagysúlyú felszerelést nem is maguk vitték, hanem szolgákkal vitették maguk után. A legvagyonosabbak a még nagyobb felszere­lési költséggel terhelt lovasságban harcol­tak, a szegény osztály tagjai kötv­vű fegyve­resként harcoltak. Hopp Ferenc, műgyűjtő, szül. 1833. Fulnek­­ben, Morvaországban, megh. 1919. Tizenkét éves korában jött Pestre s itt beállott Calderoni optikushoz segédnek. Hosszabb bécsi, newyorki tartózkodása után visszatért s előbb társa, majd tulajdonosa lett a Calderoni-üzletnek melynek, kibővítve fizikai és matematikai eszközökkel, külföldön is becsületet szerzett. Sokat utazott idegen világrészekben. Utazásai­ból hozott emlékeiből, főképp­­­ázsiai, kínai és japán iparművészeti és néprajzi tárgyaiból pompás múzeumot állított össze Andrássy úti villájában, amelyet kincseivel együtt a magyar államnak adományozott. E gyűjteménynek , a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumnak igaz­gatója Felvinczi Takács Zoltán. Hoppe Rezső, zeneszerző, szül. 1866. Buda­pesten. Művei : dalok, zongoradarabok, egy­házi énekek, férfikarok, átiratok és iskolai énekpedagógiai munkák. E­gy ideig szerkesz­tette a Magyar Dal c. zenelapot. Hoppe-Seyler, Felix, német vegyész és fizio­­lógus, szül. 1825. Freiburgban, megh. 1895. Orvosi tanulmányait különböző német és kül­földi egyetemeken foly­tatta. Eleinte kórbonctan­­nal foglalkozott és a nagy Virchow asszisztense volt. Egyetemi katedrát 1860. kapott, a következő évben már rendes tanárrá nevez­ték ki Tübingenbe. 1872. Strassburgba hívták meg. A legjelesebb magyar orvos­tanárok csaknem mind az ő tanítványai voltak. Hoppner, John, angol festő, szül. 1758., megh. 1810. A XVIII. sz. végén és a múlt sz. elején fél­­arcképfestők egyik kitűnő tagja, Reynolds és Lawrence vetélytársa. Fő­leg szép angol nőket és gyermekeket festett. Híresebb művei a windsori kir. kastélyban, a londoni National Galleryben és Wallace­­képtárban, a párisi Louvre-ban vannak. Ná­lunk : Mrs. Bate és Mrs. Sweete képmása (a Szépművészeti Múzeumban). Hora (lat.) a. m. óra. Horae canonicae, a napnak azok az órái, amelyekben a kánon sze­rint a r. kat. papok imádságaikat elvégezni tar­toznak. Az első, a matutinum kora hajnalban mon­dandó, ezt különösen szigorúan veszik a szer­zeteseknél ; 2. a príma, reggel, 3. a terria, 8 v. 9 órakor ; 4. a sexta, délben, 5. a nona, d. u. 2—3 órakor, 6. a vespera, 4—5 órakor, végül 7. a completoriam, napnyugta után. Az időpon­tot azonban a körülményekhez képest módo­sítani lehet. A kanonokok és szerzetesek a zsolozsmákat együttesen, kórusban végzik. Hóra, Nikoláj, az 1784. Erdélyben támasz­tott parasztlázadás főhőse. II. József császár 1783. összeiratta a jobbágyokat Erdélyben. A köznép sanyarú helyzete és a magyar földes­­urak elleni panaszok rábírták H.-t, hogy több társával többször Bécsbe menjen a császár­hoz, aki megígérte helyzetük javítását. Midőn a katonai összeírást megkezdték, a gyulafehér­vári hadbiztostól azt kérték a jobbágyok, hogy vegye föl őket az összeírásba, mert azt remélték, hogy így határőrök lesznek s a jobbágy­ság terhétől szabadulnak. A főhadbiztos össze is íratta 81 falu népét, mire a nép azonnal megtagadta az úrbéri munkát, sőt fölfegyver­kezett és a rendcsinálásra kiküldött katona­sággal is szembeszállt. De a katonatisztek egy része is bűnös volt, mert titokban ellen­állásra izgatta a népet a földesurak ellen. 1784 nov 1. nyíltan kitört a lázadás. II. egyesülve Juan Kiosk­a csapataival, Hunyad, Zaránd, Alsó-Fehér, Torda, Kolozs vm.-ben gyilkolt és fosztogatott. A lázadók száma már 30.000-re növekedett. II. József Fábri altábornagyot küldte ki. Az kegyelmet hirdetett, de II. nem fogadta el. Dec. 27. II.-t Kloskával és Krizsán­­nal együtt saját hívei fogták el s átadták a katonai parancsnokságnak. Krizsán a börtön­ben öngyilkos lett, H.-t és Kloskát 1785 febr. 28. kerékbetörték. flórák, a görög mitológiában az évszakokat megszemélyesítő, ragyogó szépségű istennők. Az évszakok szabályos váltakozását úgy fe­jezte ki a görög művészet, hogy a H.-at kör­táncot lejtve ábrázolta. Az évszakok rendjé­nek őreiből a természeti és erkölcsi világrend őreivé is általánosította őket a gondolkodás és ezért míg eleinte Thalle (a. m­. Virágzó ki­kelet) és Karpo (a. m. Gyümölcshozó nyár) nevet adtak nekik, később Eunomia (a. m. Törvényesség), Dike (a. m. Jog) és Eirene (későbbi görög kiejtéssel : Irene, a. m. Béke) néven tisztelték őket. Horánszky Dezső, politikus, szül. 1863 Szol­nokon. Fia II. Nándor volt miniszternek. Jogi tanulmányait Budapesten és Berlinben végez­vén, a budapesti büntetőtörvényszékhez ment, később ügyvédi irodát nyitott. Jelentékeny szerepet vitt a hitelszövetkezeti ügyekben, vezérigazgatója az Országos Központi Hitel­­szövetkezetnek. 1922. Törökszentmiklóson nemzetgyűlési, 1926. országgyűlési képviselő­nek választották. Irt pénzügyi és jogi tanul­mányokat. Horánszky Lajos, politikus, II. Nándor volt kereskedelemügyi miniszter fia, szül. 1871. Szolnokon. Jogi tanulmányai végeztével gaz­dasági tanulmányokat végzett külföldön. 1901. országgyűlési képviselő lett, de a Tisza-part bukásakor visszavonult a politikai élettől s egészen a közgazdasági munkának szentelte tudását, mint pénzintézeti vezérigazgató; szá­mos politikai és közgazdasági cikket írt, fog­lalkozott irodalomtörténeti tanulmányokkal is, megírta Bacsányi János életrajzát és korát, valamint kitünően jellemző megemlékezést gróf Tisza Istvánról. Horánszky Nándor, politikus, szül. 1838. Egerben, megh. 1902. ápr. 19. Budapesten. Jogi tanulmányai végeztével a pesti tör­vényszékhez, majd a kir. táblához került, 1862. ügyvéd lett, 1870. képviselőnek válasz­ Felix Hoppe-Seyler

Next