Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
H - Hopp Ferenc - Hoppe Rezső - Hoppe-Seyler, Felix - Hoppner, John - Hora - Hóra, Nikoláj - Hórák - Horánszky Dezső - Horánszky Lajos - Horánszky Nándor
42 Hopp — Horánszky lépett híres angol A . H. felszerelése hosszú dárda, kard, sisak, pajzs, mell- és lábvért volt. Minthogy az ókori hadseregben a hadifelszerelést mindenkinek magának kellett beszereznie, tehát a II. csak a vagyonosabb osztály tagjaiból kerülhettek ki, kik a nagysúlyú felszerelést nem is maguk vitték, hanem szolgákkal vitették maguk után. A legvagyonosabbak a még nagyobb felszerelési költséggel terhelt lovasságban harcoltak, a szegény osztály tagjai kötvvű fegyveresként harcoltak. Hopp Ferenc, műgyűjtő, szül. 1833. Fulnekben, Morvaországban, megh. 1919. Tizenkét éves korában jött Pestre s itt beállott Calderoni optikushoz segédnek. Hosszabb bécsi, newyorki tartózkodása után visszatért s előbb társa, majd tulajdonosa lett a Calderoni-üzletnek melynek, kibővítve fizikai és matematikai eszközökkel, külföldön is becsületet szerzett. Sokat utazott idegen világrészekben. Utazásaiból hozott emlékeiből, főképpázsiai, kínai és japán iparművészeti és néprajzi tárgyaiból pompás múzeumot állított össze Andrássy úti villájában, amelyet kincseivel együtt a magyar államnak adományozott. E gyűjteménynek , a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumnak igazgatója Felvinczi Takács Zoltán. Hoppe Rezső, zeneszerző, szül. 1866. Budapesten. Művei : dalok, zongoradarabok, egyházi énekek, férfikarok, átiratok és iskolai énekpedagógiai munkák. Egy ideig szerkesztette a Magyar Dal c. zenelapot. Hoppe-Seyler, Felix, német vegyész és fiziológus, szül. 1825. Freiburgban, megh. 1895. Orvosi tanulmányait különböző német és külföldi egyetemeken folytatta. Eleinte kórbonctannal foglalkozott és a nagy Virchow asszisztense volt. Egyetemi katedrát 1860. kapott, a következő évben már rendes tanárrá nevezték ki Tübingenbe. 1872. Strassburgba hívták meg. A legjelesebb magyar orvostanárok csaknem mind az ő tanítványai voltak. Hoppner, John, angol festő, szül. 1758., megh. 1810. A XVIII. sz. végén és a múlt sz. elején félarcképfestők egyik kitűnő tagja, Reynolds és Lawrence vetélytársa. Főleg szép angol nőket és gyermekeket festett. Híresebb művei a windsori kir. kastélyban, a londoni National Galleryben és Wallaceképtárban, a párisi Louvre-ban vannak. Nálunk : Mrs. Bate és Mrs. Sweete képmása (a Szépművészeti Múzeumban). Hora (lat.) a. m. óra. Horae canonicae, a napnak azok az órái, amelyekben a kánon szerint a r. kat. papok imádságaikat elvégezni tartoznak. Az első, a matutinum kora hajnalban mondandó, ezt különösen szigorúan veszik a szerzeteseknél ; 2. a príma, reggel, 3. a terria, 8 v. 9 órakor ; 4. a sexta, délben, 5. a nona, d. u. 2—3 órakor, 6. a vespera, 4—5 órakor, végül 7. a completoriam, napnyugta után. Az időpontot azonban a körülményekhez képest módosítani lehet. A kanonokok és szerzetesek a zsolozsmákat együttesen, kórusban végzik. Hóra, Nikoláj, az 1784. Erdélyben támasztott parasztlázadás főhőse. II. József császár 1783. összeiratta a jobbágyokat Erdélyben. A köznép sanyarú helyzete és a magyar földesurak elleni panaszok rábírták H.-t, hogy több társával többször Bécsbe menjen a császárhoz, aki megígérte helyzetük javítását. Midőn a katonai összeírást megkezdték, a gyulafehérvári hadbiztostól azt kérték a jobbágyok, hogy vegye föl őket az összeírásba, mert azt remélték, hogy így határőrök lesznek s a jobbágyság terhétől szabadulnak. A főhadbiztos össze is íratta 81 falu népét, mire a nép azonnal megtagadta az úrbéri munkát, sőt fölfegyverkezett és a rendcsinálásra kiküldött katonasággal is szembeszállt. De a katonatisztek egy része is bűnös volt, mert titokban ellenállásra izgatta a népet a földesurak ellen. 1784 nov 1. nyíltan kitört a lázadás. II. egyesülve Juan Kioska csapataival, Hunyad, Zaránd, Alsó-Fehér, Torda, Kolozs vm.-ben gyilkolt és fosztogatott. A lázadók száma már 30.000-re növekedett. II. József Fábri altábornagyot küldte ki. Az kegyelmet hirdetett, de II. nem fogadta el. Dec. 27. II.-t Kloskával és Krizsánnal együtt saját hívei fogták el s átadták a katonai parancsnokságnak. Krizsán a börtönben öngyilkos lett, H.-t és Kloskát 1785 febr. 28. kerékbetörték. flórák, a görög mitológiában az évszakokat megszemélyesítő, ragyogó szépségű istennők. Az évszakok szabályos váltakozását úgy fejezte ki a görög művészet, hogy a H.-at körtáncot lejtve ábrázolta. Az évszakok rendjének őreiből a természeti és erkölcsi világrend őreivé is általánosította őket a gondolkodás és ezért míg eleinte Thalle (a. m. Virágzó kikelet) és Karpo (a. m. Gyümölcshozó nyár) nevet adtak nekik, később Eunomia (a. m. Törvényesség), Dike (a. m. Jog) és Eirene (későbbi görög kiejtéssel : Irene, a. m. Béke) néven tisztelték őket. Horánszky Dezső, politikus, szül. 1863 Szolnokon. Fia II. Nándor volt miniszternek. Jogi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezvén, a budapesti büntetőtörvényszékhez ment, később ügyvédi irodát nyitott. Jelentékeny szerepet vitt a hitelszövetkezeti ügyekben, vezérigazgatója az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. 1922. Törökszentmiklóson nemzetgyűlési, 1926. országgyűlési képviselőnek választották. Irt pénzügyi és jogi tanulmányokat. Horánszky Lajos, politikus, II. Nándor volt kereskedelemügyi miniszter fia, szül. 1871. Szolnokon. Jogi tanulmányai végeztével gazdasági tanulmányokat végzett külföldön. 1901. országgyűlési képviselő lett, de a Tisza-part bukásakor visszavonult a politikai élettől s egészen a közgazdasági munkának szentelte tudását, mint pénzintézeti vezérigazgató; számos politikai és közgazdasági cikket írt, foglalkozott irodalomtörténeti tanulmányokkal is, megírta Bacsányi János életrajzát és korát, valamint kitünően jellemző megemlékezést gróf Tisza Istvánról. Horánszky Nándor, politikus, szül. 1838. Egerben, megh. 1902. ápr. 19. Budapesten. Jogi tanulmányai végeztével a pesti törvényszékhez, majd a kir. táblához került, 1862. ügyvéd lett, 1870. képviselőnek válasz Felix Hoppe-Seyler