Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Ipartörvény - Ipek - Ipekakuanha - Iphigenia - Ipoly - Ipoly Sándor - Ipolydamásd - Ipolyi Arnold - Ipolyi-Keller - Ipolyság - Ipolyszög - Ipolytarnóc - Ipolytölgyes - Ipolyvece - Ipomoea
202 — Ipomoea Ipartörvény kereskedelmi és iparkamara véleményezése után a kereskedelmi miniszter jóváhagyja, a kiküldött iparhatósági biztos összehívja a közgyűlést, mely a legalább 12 tagú elöljáróságot megválasztja. 1924. Budapesten 39, vidéken 2751. működött, összesen 124.000 taggal. Ipartörvény. Nálunk az ipar gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ipar és kereskedelem körében alkalmazottak jogviszonyait az 1884. : XVII. t.-c.-be iktatott ipartörvény és legújabban az ennek módosításáról szóló novella, vagyis az 1922. : XII. t.-c. szabályozza. Az utóbbi törvény az iparűzés általános feltételeit, a képesítéshez kötött iparokat, az engedélyhez kötött iparokat tüzetesen felsorolja, rendelkezik az iparigazolvány, ill. iparengedély kiállítása, az ipardíj, az ipari reáljogok felől, szabályozza az ipar gyakorlását, az iparűzési jog elvonását és megszűnését, a tanviszonyt és a tanonciskolákat. Ipek (szerbül : Pécs), jugoszláviai város a Bisztrica mellett, Novibazar határában, az É-albániai alpok DK-i lábánál, (1919) 18.000. 1690-ig kolostorában székelt a szerb patriarcha. Lakói dohány-, gyümölcstermeléssel és selyemhernyótenyésztéssel foglalkoznak. Az 1912— 1913. balkáni háború után Montenegróhoz csatolták. Ipekakuanha, a galajfélék családjába tartozó Uragoga ipecacuanha gyökeréből készült drog, melyet 16% emetin tartalma miatt hígabb főzetben köptető-, sűrűbb főzetben hánytatószerüt használnak. Ny-brazíliai erdei félcserjés, apró- és fehérvirágú növény, gyökerei gyűrűsen szelvényezettek. A kiásott gyökeret a napon szárítják meg. A kereskedelmi árú főpiaca Matto Grosso, honnan nagy mennyiségben kerül forgalomba, némely évben 450.000 kg. a fo- Ipckakitanhagyasztás. Iphigenia, 1. Ifigeneia, Ipoly, a Duna baloldali mellékfolyója, végigfolyik az ÉNy-i Kárpátok vulkanikus vonulatával az Alföldtől elgátolt medencéken, Helemba és Szob között ömlik a Dunába. Hossza 212 km. Vízvidéke kiterjed Nógrád és Hont vm.-k nagyobb részére, vízmennyisége kicsi, nyaranta gyakran majdnem egészen elapad. Nagyobb mellékvizei jobbról: Tiszovnyik, Kürtös, Korpona, Selmec, balról Lókos. 1919 óta kb. 110 km. hosszúságban határfolyó. Ipoly Sándor, festő, szül. 1858. Budapesten, megh. 1902. ugyanott. Budapesti és párisi tanulmányai után előbb fametszéssel foglalkozott, később mint a Benczúr-mesteriskola tagja nagyobb kompozíciókat festett. Ezek közt legszebb a „Dante álma” és „Erkel géniusza” c. Ipolydanisd, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm. vámosmikolai j.-ában, (1920) 688. U. p. és u. t. Szob. Ipolyi Arnold, püspök, történetíró, szül. 1823. Ipolykeszin (Hont vm.), megh. 1886. Nagyváradon. Több helyen káplánkodott, 1859. törökszentmiklósi plébános lett. 1862. a Korvinák felkutatására Kubinyi Ferenc és Henszlmann Imre társaságában Konstantinápolyba utazott; útjukat siker koronázta. A következő évben egri kanonokká nevezték ki ; később a központi szeminárium kormányzója s a Szent István-Társulat alelnöke lett. 1871. besztercebányai, 1886. nagyváradi püspök lett, de ott még ez évben meghalt. Az ipar és művészet, valamint a magyar közművelődés előmozdítására sokat áldozott működése helyein. Ma már ritka műve a Magyar Mythologia c., amely úttörő munka volt és sok értékes etnológiai anyagot mentett meg, még ha később egyes tételei nem is állották meg a kritikát; történelmi munkái közül még kiválóbbak : A középkori emlékszerű művészet története Magyarországon ; Vörösmarty Mihály élete és művei; A magyar szent korona és a magyar koronázási jelvények műtörténeti leírása. Ipolyi-Keller Gyula, gazdasági szakíró, szül. 1869. Gyulán. Tanulmányai végeztével 1896. tanársegéd lett a kassai gazdasági akadémián, 1897. a földmívelésügyi minisztériumba lépett át, 1911. gazdasági akadé- Ipolyi Arnold miai igazgatónak nevezték ki; 1913. a földművelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltségének vezetője, 1916. miniszteri tanácsos, 1919. közélelmezési államtitkár lett, nyugalombavonulása után a Futura vezérigazgatója. Több munkát írt a mezőgazdasági háziiparról és a gazdasági munkásügyről. Ipolysáp (csehül : Sahy Ipolské), , nagyk. Front vm.-ben, (1921) 4745 1. Vasútállomás, posta, táviró. Trianon óta Csehszlovákiáé. Ipolyszell, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm. balassagyarmati j.-ában, (1920) 869 1. U. p. Balassagyarmat, u. t. Dejtár. Ipolytarnóc, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm. szécsényi j.-ában, (1920) 869 1. Vasútállomás, posta, táviró. Ipolytölflyés, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm. balassagyarmati j.-ában, (1920) 588 1. U. p. és u. t. Vámosmikola. Ipolyvece, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm. balassagyarmati j.-ában, (1920) 895 l. Vasúti megálló, posta, u. t. Drégelypalánk. Ipomoea, a szulákfélék növénycsaládjának főleg trópusi fajokban gazdag nemzetsége. Legfontosabb az I. batatas, melyet közönségesen batáta v. édes-burgonya néven az egész világ melegebb öveiben ismernek, hol minden tekintetben helyettesíti a burgonyát. Hazája minden bizonnyal Közép-Amerika, ma már azonban az óvilág meleg öveiben is mindenütt termesztik. A vadon növő ősalaknak minden bizonnyal futó szára volt, a termesztett alak szára azonban a földre fekszik. Levelei szélesek, némileg karélyosak, virágai fehérek v. vörösek, oldalgyökerei orsóidomú, kb. ökölnyi, 1—2 kg. súlyú gumókká dagadnak, melyek többé-kevésbé édes ízűek, keményítőben nagyon gazdagok. A trópusi homokos tengerpartokon mindenütt gyakori az I. pes capral, szára a homokon indaszerűleg fut s 30 m. hosszúságot is elérhet. Virágai vörösek. A trópusi dűnevidékeken homokkötésre ültetik. Kedvelt futószárú dísznövény az I. rubrocoerulea.