Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Istentisztelet - Istenvirág - Isthmus - Istóczy Győző - Istók János - István, első vértanú - István (Stephanus) - István, magyar királyok
Istenvirágai egy virága ják, a háromszöget fényöv (glória) veszi körül. — A magyar nép sokfele a felhőzetből kivillanó kék eget is I.-nek hívja. Istentisztelet, vallásos cselekmény Isten dicsőítésére v. segedelmének kérésére, benne a hívő hódolatát és alázatosságát mutatja ki az istenség, mint legfőbb lény és világfentartó iránt. Van belső és külső I. A külső látható, azaz külső cselekvényekben nyilvánul meg; ilyen a r. kat. és anglikán egyházban a mise (szentbeszéddel v. anélkül), litániák, vecsernye, szentségimádás; a protestáns egyházakban" a megállapított I.-ek, ének, szentbeszéd, könyörgés, úrvacsoraosztás. A belső, midőn az ember magában fordul imával Istenhez. A zsidóknál véres áldozattal volt egybekötve az I., ill. az áldozat középpontja, lényege volt a külső I.-nek, főképpen a templom fölépítése után. A kereszténységben az áldozat tárgya maga Jézus lett a kenyér és bor alakjában. Ez az áldozat lényeges része a misének , a prot. egyházakban a kenyér és bor emlékeztető jelkép. A mohamedánok I.-ének szintén az egyisten imádása a tárgya. A pogányok bálványimádása nem tekinthető I.-nek. Istenvirág, a kankalinfélék növénycsaládjának Dodecatheon nemzetsége, melynek fajai mind K-Amerikában honosak. A Dodecatheon meadin kedvelt dísznövény, tavasszal nyílik, ernyőben álló virágainak pártakarélyai hátrahajlanak. Isthmus (földszoros), igen keskeny szárazföldi összeköttetés két szárazföldtömeg között. Az emberek, állatok és növények vándorlásakor ládákként szerepelnek. A szárazföldi közlekedésben annál értékesebbek, mennél síkabbak. Az I.-ok azonban egyúttal tengerválasztóvonalak s így a hajóközlekedésnek nagy akadályai. Ez az akadály annál nagyobb, minél hosszabb úton lehet az I. partjain egymással szemben levő partokat elérni. Az ilyen fontos választó I.-okat régen igyekeznek átvágni, hajócsatornák építésével a nagy hajózóutakat megrövidíteni. Ugyanezek az okok idézték elő a Szuezi- (1869.) és a Panama-csatorna (1914.) megépítését is. Istóczy Győző, politikus, szül. 1842. Szentkereszten (Vas vm.), megh. 1915. Szolgabíró volt Vas vm.-ben, majd több cikluson át szabadelvűpárti országgy. képviselő, a parlamentben az antiszemitizmus sikertelen szószólója. Röpirataival és Füstölő c. élclapjával sem tudott eredményt elérni. Magyarra fordította Marius Josephus híres könyveit a zsidókról. A sok kudarc elkedvetlenítette és teljesen elszegényedve, hányatott életét magára hagyatottan fejezte be. Istók János, szobrász, szül. 1873. Bácsfalun. Művészeti tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte. Művészi iránya legközelebb áll a valóságutánzó realizmushoz. Munkái között legnevezetesebbek a monumentális emlékszobrok és az arcképszobrok. Az előbbiek közül nevezetesebbek : Csányi László szobra Zalaegerszegen, Széchenyi Ferenc és Bartha Miklós szobra Budapesten; portré-szobrai közül pedig : Berzeviczy, Szilágyi és Bubics képmásai. Emlékszobrain és arcképein kívül figyelemreméltó plaketteket is alkotott. István, első vértanú, szent (protomartyr), az első hét diakónus egyike. Ezeket Krisztus halála után három évvel a hívők az apostolok segítségére választották, főképpen a szegények ügyeinek intézésére. I.-t a jeruzsálemi görögnyelvű zsinagóga elöljárói Kr. u. 37. a gyülekezet bírósága elé állították s mert Jézus istenségét hirdette, a csőcselék megrohanta, kiharcolta a városból és agyonkövezte. Ünnepe dec. 26. István (Stephanus), e néven tíz római pápát ismer a r. kat. egyháztörténet. ■— I.I., szent, 253—257-ig uralkodott s vértanúhalállal halt meg. Nevezetes volt az a vitája, amelyben megállapította, hogy az eretnekektől kiszolgáltatott keresztség is érvényes, ha a rendes formák szerint történik. — II. I., csak pár napig élt megválasztatása után, 752. — III. I. (752—757.) alatt alapította meg Pipin frank király az egyházi államot. — IV. I. (768—772.), Rómában 769. zsinatot tartott, amely jóváhagyta a szentképek tiszteletét. — V. I., csak félévig volt pápa. — VI. I. (885—891.), megvédelmezte a pápai szék jogait Photius bizánci patriarcha ellen, akit Leo császár meg is fosztott patriarchai székétől. — VII. I., 890. került a pápai székbe, de mivel elődének, Formosusnak holttestét, mert az császárpárti volt, kiásalta és a Tiberisbe dobatta, a római nép fellázadt ellene, börtönbe vetette, ahol megfojtották. •— VIII. és IX. I., csak rövid ideig ültek a pápai széken, az utóbbi 939—942-ig , egy néplázadás alkalmával súlyosan megsebesítették. Nevezetes tettet nem jegyeztek föl róla, csakúgy, mint A. I. pápáról sem, aki csak félévig uralkodott, 1057 aug.-tól 1058 márc.-ig. István, magyar királyok, I. Szent I., Magyarország első királya, Géza vezér és Sarolta lengyel hercegnő fia. Kb. 975. szül. Kitűnő műveltséget szerzett, járatos volt kora világi és egyházi tudományaiban. Apja olyan feleséget keresett számára, akinek személye a politikai kapcsolatok megerősödését is jelenti a művelt, keresztény Nyugattal, így I. feleségül vette 1I. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát (995.), akinek kíséretében sok német lovag jött be s telepedett meg az országban. Apja halála után (997.) I. lett a fejedelem. Huszonkét éves lehetett I. s ő rá várt a nagy feladat, hogy lerakja a magyar államszervezet alapjait, laza törzsszerkezetben élő, rablóhadjáratokat kedvelő, lélekben még mindig pogány népét meggyökereztesse a keresztény, munkás, európai országok között. Mingyárt uralkodása elején nagy buzgósággal látott hozzá a térítés munkájához és a pogány szertartások kiirtásához. A magyarság 15* Csányi László emlékműve. Istók János szobra