Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)

J - Jókai Mórné, Laborfalvi Róza - Jókai Róza (Feszty Árpádné) - Jokoháma, Yokuhoma, Yokohama - Jokoszuka - Jom Kipur (Jóm-há-Kippurim) - Jónás - Jónás János - Jónás Ödön

Jókai — Jónás 319 rég nagy eszményeiben, az erkölcsi igazságban naivul érintetlen, liberalizmusa a kora általá­nos hangulatát tükrözi vissza. Az ő nemzedéke magyarságának lelkiállapota úgyszólván mara­déktalanul tükröződik benne vissza. Ezért szeret­ték kortársai annyira. Hatása óriási, a magyar élet alakulásában fontos tényező, két-három ma­gyar nemzedék belőle merítette életideáljait. Az emberek gyönyörködve látták hőseiben a magyarság ideális képét, a legrokonszenvesebb nemzeti jellemvonásokat s közvetlen szolidari­tásban melegedtek hozzá. Ma is nagy olvasó­tábora van s kivált az ifjú lelkek még nagyon sokáig hívek fognak maradni hozzá. Senki a magyar írók közül nem tett akkora hatást nemzetére, mint ő. Jókai Mórné, Laborfalvi Róza, családi nevén Laborfalvi Benke Judit, színművésznő, szül. 1817. Miskolcon, megh. 1886. Budapesten. Csa­ládjával nem sokat törődő apa leánya volt, már gyermekleány korában a vándorszínészekhez került, a kor híres tragikája, Kántorné vette pártfogásába. 1837. került az akkor megnyílt pesti Nem­zeti Színházhoz s csakhamar a nagy tragikus szerepeket játszotta. Fejedelmi alakja, színei és ki­fejező hangja, hatal­mas pátosza tette alkalmassá a Sha­­kespeare-tragédiák s a nagy romantikus drámák női szere­peinek eljátszására. 1848. lett Jókai Mór felesége, március 15. mámora után. A házasság alapjában véve boldog volt, bár Jókai sokat szenvedett feleségének zsarnoki aka­rata és ki-kitörő féltékenysége miatt. A magyar színészet klasszikus nagy alakjai közé tartozott, akik megalapozták, a magyar patetikus szín­játszó-stílust. Jókai Róza (Feszti­ Árpádné), festő, szül. 1862. Budapesten. Jókai Mór fogadott leánya. Első mestere Székely Bertalan volt, majd férjével együtt folytatta művészi tevékeny­ségét. Mint illusztrátor, nevelőatyjának, Jókai Mórnak műveihez készült rajzaival tűnt fel s a grafikát, főleg a pasztellrajzolást ma is szere­tettel űzi. Ezek közt különösen finomak a velencei impressziói. Festett arcképeket és ér­desen beállított csendélet képeket is. Jokohama, Yokohi­ma, Yokohama, Japán leg­fontosabb, Amerika és a csendesóceáni forgalom felé tekintő kikötője, Tokió előkikötője, (1920) 423.000 1. J. az egyedüli idegenektől alapított és nagyra nőtt fiatal kikötő Japánban. 1854. I. még kis halászfalu volt, 1858. bocsátották a külföldiek rendelkezésére. 1866. nagyobb része leégett, de rögtön megkezdték kiterjedtebb és modernebb felépítését. Az európaiak és az előkelők a kikötő fölött emelkedő magaslatra, a Bluff-re húzódtak. J. rövidesen hatalmas föllendülésnek indult, amit elsőrangú elhelyez­kedésének és mély, kitűnő kikötőjének köszön­het. A fővárossal közeli összeköttetése van, amelynek egyúttal tulajdonképpeni kikötője, K és D felé nyitott és mentes a beltengeri for­galmat zavaró nagy viharoktól. Így J. az európai forgalom rovására a növekedő amerikai for­galmat kihasználva, nagyra nőtt. J. környéke tele van természeti szépségekkel, mögötte emelkedik a Fuzsijama szép vulkáni kúpja, közelében, gyö­nyörű partvidéken van a Kamakura, a láto­gatott búcsújáróhely­ pompás templomával, csodálatos Buddha-szobrával stb. A tájképi szépségekkel szemben J. maga a szorgalmas ipari és kereskedelmi élet lüktetését mutatja, annak minden előnyével és­­ árnyoldalával együtt. A kivitel értéke évenként a 21, a behoza­talé az 1 milliárd P-t eléri. Évi hajóforgalma 6,7 milliárd tonna. Jokoszuka v. Jokoszka, helyesen Jokosuka, japán kikötő a Tokiói öböl bejáratánál. J. Jokohama előkikötője, a Tokiói öbölnek és Tokió városának védője, kisebb hadikikötő, (1920) 89.875 1. Jóm Kipur ( Jóm-há-Kippurim), engesztelő nap a zsidóknál, köznyelven hosszú nap, mert szigorú böjtöléssel jár; a zsidóság legszentebb ünnepe a szombaton kívül. A bibliai törvény értelmében ekkor hirdetik ki a jóbel­évet. Jónás, zsidó próféta, Amittáj fia, Zebulon törzséből. Isten parancsára Ninive lakosait föl kellett volna keresnie, hogy megtérítse és bűnbánatra hívja föl őket. De ő engedetlenül hajóra szállt. A tengeren nagy vihar támadt, a hajósok őt okolták és áldozatul a tengerbe dobták. Egy nagy hal elnyelte. Megbánván enge­detlenségét, a hal harmadnapra kitette a partra. Ezután elejent Ninivébe Isten parancsát betöl­teni. E parabolikus elbeszélésben Krisztus feltá­madásának és a hit terjesztésének előképét látják. Jónás János, kereskedelmi akadémiai igaz­gató, szül. 1848. Kiskunhalason, megh. 1911. Eperjesen. Több helyen tanárkodott, 1885. a pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatója lett. A magyar kereskedelmi szakoktatásnak kiváló munkása volt és a szakirodalomban is jó nevet vívott ki eredeti és fordított munkáival. Jónás Ödön, műegyetemi tanár, szül. 1851. Kassán, 1872. a kir. József-Műegyetemen mér­nöki oklevelet nyert és műegyetemi asszisztens lett, 1873. a tiszavidéki vasút mérnöke, 1874. Jokohama Jónás próféta, H. Flandria festménye

Next