Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)

K - Kémény - Keményegerszeg - Keményffi Jenő - Keménygadány - Kemény hangok - Keményítő

198 Kemény Keményítő Gyürkemén­y baloldala út­­metszetben politikai törekvésekben kezdeitől fogva Deák Ferenc mellé állott, 1855. átvette a Pesti Napló szerkesztését s publicisztikai munkásságával igen nagy hatással egyengette a kiegyezés ne­héz útjait. Közben sorra jelentek meg regényei és tanulmányai; az Akadémiának egyik leg­nagyobb tekintélyű tagja volt. A kiegyezést még megérte, de csakhamar erőt vett­­rajta súlyos idegbaja. 1869. megvált a Pesti Napló szerkesztésétől, elborult elmével vonult vissza Pusztaka­marásra, családi birtokára s élőhalott­ként élte le hátralevő éveit. Regényei közül a Zord idők (1802.) a Mohács utáni korszakban játszik, Buda várának török kézre jutásakor; főalakjai : Izabella királyné, Martinuzzi, Wer­­bőczy István. Ez formailag is legtökéletesebb műve. Az özvegy és leánya, I. Rákóczi György fejedetem , a Rajongók (1858.), mely a szomba­tosok felekezetének történetét dolgozza fel, szintén ebben a korban játszik. Társadalmi regényei : Férj és nő (1852.) ; Ködképek a ke­dély láthatárán (1853.) ; Szerelem és hiúság (1851.). K. regényeinek főereje az emberi szen­vedélyek mélyreható rajza, nála mindig az ember jelleme határozza meg sorsát, következetesen megbűnhődik a szenvedélyből elkövetett cseleke­det, a tragikum nyomon követi a bűnt. Kor­­rajza történeti regényeiben mesteri, az alakok­ban megmutatja a kor egész képét. Tanulmányai a két Wesselényiről, Széchenyiről, Vörösmarty­­ról stb. a magyar essay-írás elsőrendű remekei. Kémény, a tüzelőtelep (kályha, kazán stb.) függőleges csatornája, melynek célja az, hogy egyrészt a füstöt bizonyos gyorsasággal a sza­badba elvezesse, másrészt pedig, hogy a tüzelőanyag égéséhez szük­­ges léghuzatot előállítsa. A K. v. az épületfalban vezető falazott építmény, v. pedig szabadon álló és téglából v. vaspléhből készült, cső alakú építmény. Az elsők az úgynevezett mászható K.-ek, 0’4­6—0’47 m. oldalú négyszögkereszt­metszettel; az utóbbiak 0T5— 0-20 m. négyszögű v.­­F2 m. át­mérőjű körkeresztmetszetű, szűk v. orosz K.-ek. A járható K.-be különböző emeletekről tetszőleges számú tüzelés torkolhat be, míg az orosz K.-nél csak korlátolt számú és pedig sohasem külön­böző emeletekről ugyanazon csőbe. Egy szobakályhára rendesen 80— 85 cm­. K.-keresztmetszetet szá­mítanak. 55 cm.-nél nagyobb olda­lakkal bíró négyszögű K.-t mászó­vasakkal kell ellátni. Min­den K. a födélszín fölött leg­alább 30 cm.-re álljon ki. A K. tisztítását a K.-seprő végzi, mégpedig négyszög­keresztmetszetnél kereszt­­seprővel és golyóval, körke­resztmetszetnél gömbkefével és süllyesztő-golyóval. Tűzveszély el­kerülésére a K. időszaki tisztítását városi és községi szabályrendelet írja elő. A pincében a padlótól 1 m­. magasság­­nyira egy v. kétajtós nyílás van az ottlevő hamu­­szekrény­ kikotrására és a K. megmászására. A mászónyílás mészvakolattal van kirakva. A szabadon álló K.-nek keresztmetszete lehet : négyszögű, sokszögű v. kör. A gyár­ K. két rész­ből áll : a talprész, mely mindig téglafalból áll és a K. sudara, mely lehet tégla v. szegecselt és dróttal kimerevített vaspléhkürtő. A nyolc­szögű K.-nek csak a sarkaihoz kell formatégla, míg a körkeresztmetszetűhöz csupa formatégla kell. A legelőnyösebb a körkeresztmetszetű K. Ennél a legkisebb a szél-ellenállás. Legkisebb keresztmetszet mellett legnagyobb területe van, kevés meleget sugároz ki és a legjobban tisztítható. A K. legkisebb magassága 16 m. Ezek leginkább négyszögkeresztmetszetűek. A középmagasak nyolcszögűek, a legmagasabbak körkeresztmetszetűek. A stabilitásra és a füst elvonulásra nézve ez utóbbiak legelőnyösebbek és leggyakoriabbak. Budapest legmagasabb ké­ménye 85 m. magas (a kőbányai úti Ganz-gyár­­ban). A K.-en előmelegítő víztartályt is szok­­tak szerelni (a Műegyetem kéménye, Ganz-gyár stb.). A kémény felső része keskenyebb, ugyan­olyan v. szélesebb, mint az alsó része. Az első a leggyakoribb. Az utóbbit lokomotivoknál használják. Újabban az építési költségek csök­kentésére (pl. nagy villamos centráléknál) ala­csonyabb kéményeket építenek s a léghuzatot mesterségesen, úgynevezett K.-ventilátorokkal v. gőzfúvókkal létesítik. A kémény száját szikrafogó- és szikra hűtőkosárral látják el. Ma már a „füstemésztő” berendezések mellett ennek nincs jelentősége. Ellenben elő van írva a K.-ek villámhárítókkal való fölszerelése, lévén az újabb kutatások szerint a füst jó elektromos­ságvezető. A K. aljába torkollik a „rókatorok” (Fuchs-) csatorna. Ennek ívalakúnak kell lennie, hogy az elvonuló füstgázok ne ütközzenek. A K. alja 60—80 cm.-rel mélyebben fekszik, mint a rókatorok betorkollása. Ezáltal ott egy ,, hamuzsák” keletkezik, mely időnként ki­kotorható. Keményeflerszoji, kisk. Vas vm. sárvári j.-ában, (1920) 190­1. U. p. és u. t. Hegyfalu. Keményffi Jenő, festő, szül. 1875. Buda­pesten, megh. 1920. ugyanott. Tanulmányait Münchenben fejezte be s állandó kiállítója volt a hazai tárlatoknak figurális, táj- és csendélet­­képeivel. („Ártatlanság”, „Kilátás a parlament­re”, „Csendes délelőtt”). Rajztanár is volt. Keményvarsány, kisk. Baranya vm. pécsi j.-ában, (1920) 146­1. Vasúti megálló (K.-Ke­resztespuszta), u. p. Pellérd, u. t. Görcsöny. Kemény hangok, a zönge nélkül képzett mássalhangzók. Ilyenek a pillanatnyi v. zárt hangok (explozivák) között : k, s, ty, p ; a foly­tonos (spiráns) hangok között : eh, s, sr, /. Keményítő, szénhidrát, amely a növények zöld részeinek minden sejtjében feltalálható, de legnagyobb mennyiségben a termésekben, magokban és gumókban van felhalmozva. Majd minden növénynek más és más jellegzetes ke­ményít­ősze­mecské­je van. Ezek a szemecskék, mint már mondottuk, a sejtekben vannak fel­halmozva. A búzakeményítőszemecskék szoro­san egymás mellett vannak, míg a burgonyánál szabadon állók. A burgonya­­keményítőszemecskék a leg­nagyobbak, 0'05—0'09 mm. át­­mérőjűek, kagylóformájúak. Bi­zonyos rétegezés látható rajtuk excentrikus vonalakkal. A búzakeményítő kerek és lapos, mint a lencse, 20—30 mikron átmérővel. Rétegezés alig lát­ható. A kukoricakeményítő sokszögletű, 15—20 mikron nagyságú, repedések vannak rajta a közép­tájon. Legkisebbek a rizskeményítőszemek, 3—7 mikron, éles szögletekkel. Ezek az apró szentek nagyobb tojásalakú csoportokká ala­kulva is előfordulnak, amelyek azonban apró szemecskékké esnek szét. A ke­­ményítőszemecskék alakjáról és nagyságáról felismerhetjük nemcsak magát a keményítő­fajtát, hanem a lisztet is, melynek egyik alkat­része , úgyszintén a liszthamisításokat is. Burgonyitkemé­­nyí­tő­szemcsék (nagyítva)

Next