Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)
K - Keménység - Kémes - Kémia - Kémkedés
Kémkedés Rizskeményítőszemcsék (nagyítva) A keményítő kémiailag a szénhidrátok csoportjába tartozik. Molekula súlyát még nem ismerjük A keményítő hideg vízben nem oldódik, az nem is hat reá , a meleg vízben ellenben elcsirizesedik. A különböző keményítőfajták elcsirizesedési hőfoka különböző. Híg savak hatására dextrin keletkezik belőlük. A keményítőt technikailag burgonyából, rizsből, kukoricából és más növényekből állítják elő. Az előállítás lényege abban áll, hogy a keményítőszemecskéket bezáró szövetburkolatot elszakítják s a szabaddá lett szemecskéket azután vízzel iszapolják. A gyártás alapfeltétele az, hogy tiszta, vasmentes víz álljon rendelkezésre. A burgonyakeményítő készítése úgy történik, hogy a burgonyát, mely kb. 20% keményítőt tartalmaz, erre szolgáló gépeken jól megmossák s azután zúzógépeken szétmorzsolják. A szétzúzott, péppé vált burgonyát azután kefékkel ellátott hengeres gépeken bocsátják át, ahol a keményítőszemecskék még jobban szabaddá lesznek. A keményítőt elviszi a víz, a cellulózerészek pedig visszamaradnak és állati takarmánnyá dolgoztatnak fel. A kiválasztott keményítőt azután iszapológépekkel tisztítják tovább. Centrifugáló gépekkel, vákuum-szárítókkal szárítják. A szárítás csak 60° alatt történhetik, különben a keményítő csirizzé válik. A búzakeményítő gyártását megnehezíti a búza sikértartalma. Két eljárás van. Az egyiknél a sikert nem hasznosítják, a másiknál ellenben igen. Az elsőnél a búzát csiráztatják s azután járnak el úgy, mint a burgonyánál ; a másodiknál először vízzel megduzzasztják a búzát s azután zúzzák szét. A siker erős vízsugarak hatására válik el a keményítőtől A további eljárás hasonló ahhoz, amelyet a burgonyánál leírtunk. A búza 58—64% keményítőt és 10% síkért tartalmaz. A rizst lúgos vízzel duzzasztják és nedvesen őrlik. 70—75% keményítő van benne. A kukoricakeményítő készítése különösen Amerikában nagyjelentőségű. A kukoricát előbb csirátlanítják s a csirából olajat készítenek. A visszamaradó szemeket vízzel v. híg kénessavval 40—50°-on duzzasztják. Ezután megőrlik, vízzel keverik és kefésgépeken kezelik, iszapolják stb. A tengeri 59% keményítőt tartalmaz. A keményítő legfőbb alkalmazása azon alapszik, hogy vízzel hevítve elcsirizesedik. Felhasználják ruhakeményítésre, kelmék appretálására, a textilanyagok nyomásánál a festékek sűrítésére, papíros enyvezésére, kozmetikai célokra, keményítőcukor és dextrin gyártására. Keménység, az az ellenállás, amelyet az ásvány kifejt, ha a részecskéit egymástól el akarjuk távolítani. A K. a különböző ásványoknál különböző és jellemző az illető ásvány anyagára, miért is az ásványok meghatározásánál a K.-et tekintetbe kell venni. A K. meghatározására keménységi fokozatot használnak, amely ismert keménységű ásványokból van összeállítva. Az ismeretlen keménységű ásványt a K.-i fokozat ásványaival karcolhatják és így állapítják meg, hogy a K.-e melyik keménységi foknak felel meg. Leginkább a Mohs-féle K.-i fokozatot használják, amelynek a következő 10 foka van : 1. zsírkő ; 2. kősó v. gipsz ; 3. mészpát ; 4. fluorit ; 5. apatit ; 6. földpát (ortoklász) ; 7. kvarc ; 8. topáz ; 9. korund ; 10. gyémánt. K.-i fokozat híján egyszerű eszközökkel is meg lehet állapítani a K.-et. Az 1. K.-i ásványok zsírostapintatúak, a 2. K.-nek körömmel karcolhatók, a 3. K.-neket vasszög karcolja, a 4. K.-neket késsel lehet karcolni, az 5. K.-neket kemény acélreszelővel lehet karcolni, a 6. keménységű üveggel karcolható, a 7—10. K.-nek az üveget karcolják. Kémes, kisk. Baranya vm. siklósi j.-ában, (1920) 434 l. Vasútállomás, posta, u. t. Vajszló. Komcsinál, kisk. Vas vm. kürmend-németujvári j.-ában, (1920) 143 1. U. p. Horvátnádalja, u. t. Nagycsákány. Kémia a. m. vegytan. Kémkedés. Minden hadviselő félnek főtörekvése, hogy az ellenséges erőkről tiszta képet alkothasson. Hogy ezt elérhesse, már békében is, de különösen háborúban arra igyekszik, hogy ez a kép tökéletes legyen. E cél elérésének egyik eszköze a K., mely békében és háborúban egyaránt történik. Az előbbi a hadviselés kedvező megkezdhetését könnyíti meg, az utóbbi a hadászati és taktikai felderítést egészíti ki. A békekémkedés kiterjedtebb, mint a háborús K., mert békében az idegen államokkal való érintkezés könnyebb. A kémek sorsával békében a nemzetközi jog nem foglalkozik, hanem minden sértett állam a saját törvényeivel keres védelmet ellenük. A kémek tulajdonképpen államuk érdekeit védik, de nem hivatalos személyek, mint pl. a katonai attasék, konzulok. Ezeknek is módjukban van az elfogadó állam politikai és katonai berendezkedéseibe, szándékaiba, újításaiba stb. betekinteni, de titkos dolgokat nem tudhatnak meg. Ezeknek földerítését a — rendesen felfogadott és jól megfizetett — kémek végzik. Ezek rendszerint olyan egyének, akik az illető idegen államot jól ismerik és nyelvét is jól beszélik. Tisztek, sőt nők is kitűnő szolgálatokat szoktak tenni. Kémkedésük tárgyai főképpen : erődítések, gyakorlatok, szállítmányok, titkosszolgálati könyvek és utasítások, mindennemű hadieszköz, katonai raktárak, vasutak részletei, vidékek helyrajzi viszonyai, a hadsereg szervezése, a határvidék lakosságának hangulata, gazdasági viszonyok stb. Hadi K. A nemzetközi jog szerint az ellenséges hadműveleti területen a másik fél javára szerzett értesülések (avagy ezek megszerzésének szándéka) alkotják a kémkedés tárgyát. A K. anyaga tehát a háborúval szoros kapcsolatban van és a K. hírszerzése titkon v. hamis ürügy alatt, tehát félrevezetéssel történik. A háborúban elfogott kémek halállal bűnhődnek, nem azért, mintha a K.-t a hadviselők megbélyegző cselekedetnek tekintenék, hanem mert a K. rendkívül sokat árthat hadseregüknek v. az államnak is. A felderítőcsapatok, ha katonai egyenruhában vannak, nem kémek. Elfogatásuk esetén, mint hadifoglyok kezeltetnek. Úgyszintén a repülők, tengeralattjáró hajók és a léghajók, ha felderítést végeznek, nem tekinthetők a K. eszközeinek. A megszállott területen levő lakosok kémkedése katonai árulás. Éppen úgy árulás az is, ha valaki hadifoglyokat szabadon bocsát. Régi időkben a kémeket a legkínosabb halállal (keresztrefeszítéssel v. megégetéssel) végezték ki, most rendesen felakasztják őket. De a hágai szabályzat 30. §-a kiköti, hogy : „a tettenért kémet előzetes ítélethozatal nélkül megbüntetni nem szabad”. Tehát a kémek elítéltetése a tettenéréstől és a bírói vizsgálattól függ. A békében a K.-t rendesen egy központiból irányítják ugyan, de úgy, hogy a decentBuzakemé nyitószemcsék (nagyítva)