Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Kohézió - Kohinoor - Kohl Medárd - Kohler, Joseph - Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg - Kohn Sámuel
Kohézió — Kolm 17 elnémul s a koherer új hullámok vételére alkalmas. A cső ismételt megrázogatását elkerülhetjük, ha a csengőt úgy helyezzük el, hogy ütője a koherert is érje. A koherer működésére pozitív magyarázatot találni eddig nem sikerült, csak különféle teóriáink vannak, de mindegyiknek van valami sebezhető pontja, úgyhogy egyik sem mondható általános értékűnek. Felfedezője szerint a hullámok a fémrészecskék közti szigetelőanyagot (levegő) vezetővé alakítják s ezért esik le oly rohamosan az ellenállás. Lodge angol kutató azt állította, hogy a hullámok apró villamos szikrákat pattantanak ki a parányi fémdarabokból s ezek a szikrák hatására megolvadnak, összeforrnak, összetapadnak. Lodge nevezte el a készüléket K.-nek (lat.: cohaereo a. m. összetapadok). Marconi első szikratávírójában még a koherer volt a vevőállomás detektora. Később azonban a jobb, érzékenyebb detektor-konstrukciók kiszorították s ma már csak laboratóriumokban kísérleti eszközként és a meteorológiában, az elektromos viharjelző-készülékekben szerepel. Kohézió (lat.), az az erő, amely a testek molekuláit összetartja. A testek ugyanis a legkisebb részecskékből, molekulákból állanak, amelyeknek méretei a min. tízmilliomodrésze körül vannak. Közöttük hézagok vannak, amelyek jelentékenyen nagyobbak, mint a molekulák. Ha tehát nem működnek közöttük valamilyen erők, széthullanának. Ez okból feltételezünk egy hipotetikus erőt s ez a K., amellyel a testek viselkedését meg tudjuk magyarázni. A K. nagyságától függ a testek halmazállapota. Ha a K. nagy, a molekulák jelentékeny erővel szegülnek ellen mindennemű helyzetváltozásnak s a testnek sem alakját, sem térfogatát nem tudjuk könnyen megváltoztatni. Az ilyen testeket szilárd testeknek nevezzük. Ezeknek alakja és térfogata nagyjából belső erők által van meghatározva s mindennemű változással szemben úgynevezett rugalmas erők lépnek fel, amelyek általában a fellépett változással arányosak. A folyékony testeknél a K. rendkívül kicsiny, de a molekulák oly sűrűn vannak egymásmellett, hogy csak a legnagyobb erők alkalmazásával közelíthetők egymáshoz. A folyékony v. cseppfolyós testnek tehát van meghatározott térfogata, alakja ellenben határozatlan, mindig az edény alakját veszi fel, illetve olyan alakot, hogy felszíne a hatóerőkre merőleges legyen. A K. szigorúan véve a cseppfolyós testeknél sem nulla, csak nagyon kicsiny és igen gyorsan csökken a távolsággal . Boltzmann szerint annak 5. hatványával fordítva arányos. Ez a nagyon kicsiny K. okozza az úgynevezett hajcsövességi v. kapilláris jelenségeket A harmadik halmazállapot a légnemű, amelynél már a kohézió teljesen elenyészik és a gáznak sem alakja, sem térfogata nem meghatározott, mindkettő a külső erőktől függ. A K. tanulmányozása különösen a szilárd testeknél érdekes, mert ez szabja meg a test viselkedését külső erőkkel szemben. A K. nagysága szerint lesz a test puha, kemény, nyújtható, rugalmas, merev, törékeny stb. Kohinoor, a legnagyobb hírű és történelmi múltú gyémánt. A legenda múltját Krisna isten idejére vezeti vissza. Azóta, hogy első jogos tulajdonosától elrabolták, birtokosaira a legenda szerint állandóan átkot és pusztulást hoz. Hiteles történeti adatok 1304 óta beszélnek róla. A középkorban Delhi kincsei közt szerepelt, a XVII. sz.-ból pedig már nem egy tudományos leírása maradt fenn. 1739. a vérengző hódító, Nadir perzsa sah elfoglalta Delhit. A gyémánt ekkor Mahomed mogul sah birtokában volt, akitől Nadir csak aszszonyi furfang felhasználásával tudta megszerezni. Mahomed egyik felesége ugyanis elárulta a titkot, hogy ura a drágakövet turbánjában rejtegeti, melyet, sohasem tesz le fejéről. Ezt megszerzendő, Nadir újra megerősítette Mahomedet uralkodói állásában, majd az e célból rendezett ünnepen barátsága jeléül süvegcserét ajánlott, melyet Mahomed nem mert visszautasítani, így jutott a Kohinoor Nadirhoz, de neki sem hozott szerencsét ; hatalmas birodalma utódai alatt elpusztult. A gyémántot egyik későbbi tulajdonosától, Lehulya sahtól Rundsitsing, a lahorei oroszlán szerezte meg 1813 jún. 1. Pendzsab elfoglalásakor a lahorei király összes kincseivel a Kohinoor is angol tulajdonba, az East India Company tulajdonába került, amely 1850. Viktória királynőnek ajándékozta. A Kohinoor ekkor 186 karát súlyú volt, Viktória királynő azonban megmunkáltatta, aminek következtében súlya 106 karátra apadt. A Kohinoor ma az angol kincstár egyik főbüszkesége. Kohl Medárd, fölszentelt püspök, szül. 1859. Rudafalván (Vas vm.). Mint a Szent Benedekrend tagja, előbb Győrött volt főgimnáziumi tanár, azután főapátsági titkár lett, midőn pedig Vaszary Kolost hercegprímássá nevezték ki, magával vitte titkárnak. 1893. a Csólics-féle merényletkor ő mentette meg Vaszary prímás életét és eközben súlyosan megsebesült. Ezért a vaskoronarendet kapta. 1894. prelátus, 1900. esztergomi kanonok, majd fölszentelt püspök lett. Kohler, Joseph, német jogtudós, szül 1849., megh. 1919. Berlini egyetemi tanár, aki a jogtudományok minden ágában jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Jogi művei közül magánjogi, hiteljogi, büntetőjogi, nemzetközi jogi művei világszerte jogforrások. Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg, német fizikus és pedagógus, szül. 1840. Rintelenben, megh. 1910. Marburgban. 1867 óta különböző egyetemeken működött, 1895—1905-ig a birodalmi fizikotechnikai intézet elnöke Berlinben. Különösen az elektromosság tanával és a fénytannal foglalkozott. Leghíresebb munkája: A gyakorlati fizika vezérfonala, amelyben a fizikai mérések módszertanát tárgyalja oly alapossággal és oly kimerítően, hogy még ma is nélkülözhetetlen segédeszköze minden fizikusnak. Kulin Sámuel, zsidó teológus és történész szül. 1841., megh. 1920. 1866-tól haláláig budapesti rabbi. A magyar zsidóság történetére vonatkozó kutatásokat végzett, melyeket A zsidók története Magyarországon c. művében foglalt össze. Neki köszönhető az erdélyi szombatosok történetének és irodalmának a feltárása ; ezt a munkát A szombatosok, történetük, dogmatikájuk és irodalmuk c., 1889., majd 1894. németül is megjelent művében tette közzé. Számos tanulmányt írt s jeles szónok is volt, miről Zsinagógai szónoklatok c. egyházi beszédei is tanúskodnak. Kohl Medárd Tolnai Világlexikona IX.2