Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)

K - Kohézió - Kohinoor - Kohl Medárd - Kohler, Joseph - Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg - Kohn Sámuel

Kohézió — Kolm 17 elnémul s a koherer új hullámok vételére al­kalmas. A cső ismételt megrázogatását elke­rülhetjük, ha a csengőt úgy helyezzük el, hogy ütője a koherert is érje. A koherer működésére pozitív magyaráza­tot találni eddig nem sikerült, csak különféle teóriáink vannak, de mindegyiknek van valami sebezhető pontja, úgyhogy egyik sem mond­ható általános értékűnek. Felfedezője szerint a hullámok a fémrészecskék közti szigetelő­­anyagot (levegő) vezetővé alakítják s ezért esik le oly rohamosan az ellenállás. Lodge angol kutató azt állította, hogy a hullámok apró villamos szikrákat pattantanak ki a parányi fémdarabokból s ezek a szikrák hatá­sára megolvadnak, összeforrnak, összetapad­nak. Lodge nevezte el a készüléket K.-nek (lat.: cohaereo a. m. összetapadok). Marconi első szikratávírójában még a koherer volt a vevőállomás detektora. Később azon­ban a jobb, érzékenyebb detektor-konstrukciók kiszorították s ma már csak laboratóriumok­ban kísérleti eszközként és a meteorológiá­ban, az elektromos viharjelző-készülékekben szerepel. Kohézió (lat.), az az erő, amely a testek molekuláit összetartja. A testek ugyanis a legkisebb részecskékből, molekulákból álla­nak, amelyeknek méretei a min. tízmilliomod­­része körül vannak. Közöttük hézagok van­nak, amelyek jelentékenyen nagyobbak, mint a molekulák. Ha tehát nem működnek közöt­tük valamilyen erők, széthullanának. Ez okból feltételezünk egy hipotetikus erőt s ez a K., amellyel a testek viselkedését meg tudjuk magyarázni. A K. nagyságától függ a testek halmazállapota. Ha a K. nagy, a molekulák jelentékeny erővel szegülnek ellen minden­nemű helyzetváltozásnak s a testnek sem alak­ját, sem térfogatát nem tudjuk könnyen megvál­toztatni. Az ilyen testeket szilárd testeknek ne­vezzük. Ezeknek alakja és térfogata nagyjából belső erők által van meghatározva s minden­nemű változással szemben úgynevezett rugalmas erők lépnek fel, amelyek általában a fellépett változással arányosak. A folyékony testek­nél a K. rendkívül kicsiny, de a molekulák oly sűrűn vannak egymás­­mellett, hogy csak a legnagyobb erők alkalmazásával közelíthe­tők egymáshoz. A folyékony v. cseppfolyós testnek tehát van meghatározott térfogata, alakja ellenben határozatlan, mindig az edény alakját veszi fel, illetve olyan alakot, hogy fel­színe a hatóerőkre merőleges legyen. A K. szi­gorúan véve a cseppfolyós testeknél sem nulla, csak nagyon kicsiny és igen gyorsan csökken a távolsággal . Boltzmann szerint annak 5. hatványával fordítva arányos. Ez a nagyon kicsiny K. okozza az úgynevezett hajcsöves­­ségi v. kapilláris jelenségeket A harmadik halmazállapot a légnemű, amelynél már a kohézió teljesen elenyészik és a gáznak sem alakja, sem térfogata nem meghatározott, mindkettő a külső erőktől függ. A K. tanul­mányozása különösen a szilárd testeknél érde­kes, mert ez szabja meg a test viselkedését külső erőkkel szemben. A K. nagysága szerint lesz a test puha, kemény, nyújtható, rugal­mas, merev, törékeny stb. Kohinoor, a legnagyobb hírű és történelmi múltú gyémánt. A legenda múltját Krisna isten idejére vezeti vissza. Azóta, hogy első jogos tulajdonosától elrabolták, birtokosaira a legenda szerint állandóan átkot és pusztulást hoz. Hiteles történeti adatok 1304 óta beszél­nek róla. A középkorban Delhi kincsei közt szerepelt, a XVII. sz.-ból pedig már nem egy tudományos leírása maradt fenn. 1739. a vérengző hódító, Nadir perzsa sah elfoglalta Delhit. A gyémánt ekkor Mahomed mogul sah birtokában volt, akitől Nadir csak asz­­szonyi furfang felhasználásával tudta megsze­rezni. Mahomed egyik felesége ugyanis elárulta a titkot, hogy ura a drágakövet turbánjában rejtegeti, melyet, sohasem tesz le fejéről. Ezt megszerzendő, Nadir újra megerősítette Maho­­medet uralkodói állásában, majd az e célból rendezett ünnepen barátsága jeléül süveg­cserét ajánlott, melyet Mahomed nem mert visszautasítani, így jutott a Kohinoor Nadir­­hoz, de neki sem hozott szerencsét ; hatalmas birodalma utódai alatt elpusztult. A gyémántot egyik későbbi tulajdonosától, Lehulya sahtól Rundsitsing, a lahorei oroszlán szerezte meg 1813 jún. 1. Pendzsab elfoglalásakor a lahorei király összes kincseivel a Kohinoor is angol tulajdonba, az East India Company tulajdo­nába került, amely 1850. Viktória király­nőnek ajándékozta. A Kohinoor ekkor 186 karát súlyú volt, Viktória királynő azonban megmunkáltatta, aminek következtében súlya 106 karátra apadt. A Kohinoor ma az angol kincstár egyik főbüszkesége. Kohl Medárd, fölszentelt püspök, szül. 1859. Rudafalván (Vas vm.). Mint a Szent Benedek­­rend tagja, előbb Győrött volt főgimnáziumi tanár, azután főapátsági titkár lett, midőn pedig Vaszary Kolost hercegprímássá nevezték ki, magával vitte titkárnak. 1893. a Csólics-féle merény­letkor ő mentette meg Vaszary prímás életét és eközben súlyosan megsebe­sült. Ezért a vas­­koronarendet kapta. 1894. prelátus, 1900. esztergomi kanonok, majd fölszentelt püs­pök lett. Kohler, Joseph, né­met jogtudós, szül 1849., megh. 1919. Berlini egyetemi ta­nár, aki a jogtudo­mányok minden ágá­ban jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Jogi művei közül magánjogi, hiteljogi, büntetőjogi, nemzetközi jogi művei világszerte jogforrások. Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg, német fizikus és pedagógus, szül. 1840. Rintelenben, megh. 1910. Marburgban. 1867 óta külön­böző egyetemeken működött, 1895—1905-ig a birodalmi fizikotechnikai intézet elnöke Ber­linben. Különösen az elektromosság tanával és a fénytannal foglalkozott. Leghíresebb munkája: A gyakorlati fizika vezérfonala, amelyben a fizikai mérések módszertanát tár­gyalja oly alapossággal és oly kimerítően, hogy még ma is nélkülözhetetlen segédeszköze minden fizikusnak. Kulin Sámuel, zsidó teológus és történész szül. 1841., megh. 1920. 1866-tól haláláig budapesti rabbi. A magyar zsidóság történetére vonatkozó kutatásokat végzett, melyeket A zsidók története Magyarországon c. művében foglalt össze. Neki köszönhető az erdélyi szombatosok történetének és irodalmának a feltárása ; ezt a munkát A szombatosok, törté­netük, dogmatikájuk és irodalmuk c., 1889., majd 1894. németül is megjelent művében tette közzé. Számos tanulmányt írt s jeles szónok is volt, miről Zsinagógai szónoklatok c. egyházi beszédei is tanúskodnak. Kohl Medárd Tolnai Világlexikona IX.2

Next