Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Kraszewski, Jozef Ignacy - Kraszna - Krasznahorka vára - Krasznik - Krasznodar, Jakaterinodar - Krasznojarszk - Krasznoje Szelo - Krasznokvajda - Krasznov, Peter Nikolajevics - Kratér - Kráter
224 Kraszewski — Kráter és ipari népbiztos, 1919. közlekedési, 1924. külkereskedelmi népbiztos lett. 1924. a szovjet párisi, 1925. londoni nagykövetévé nevezték ki. Kraszewski, te. : krásevszki), Jozef Ignacy, lengyel regényíró, szül. 1812., megh. 1887. téneti és filozófiai Egyike volt a legtermékenyebb íróknak, v. 600 kötetnyi könyve jelent meg. A lengyel irodalomban főleg abban van a jelentősége, hogy népszerű regényeivel kiszorította az akkor divatos, kétes értékű francia irodalmat és hozzászoktatta a lengyel közönséget az eredeti hazai könyvek olvasásához. Nagyobbára történeti regényeket írt, de több egykorú tárgyú regényt, verseket, színdarabokat, terveket is. Nevezetesebb regényeit a nyolcvanas években magyarra is lefordították (A kor gyermekei; Morituri; Ulana; Hogyan házasodott meg Pál úr stb.). Kraszna, a Szamos baloldali mellékfolyója. Hosszúsága 200 km. Szilágy vm. D-i határán, a Meszes- és Rézhegység találkozásánál ered, fölveszi a Zilah patakot. Régebben áradásaival az Ecsedi lápot táplálta. Krasznahorka vára, Gömör- és Kishont vm.-ben van. Az Anjouk korában épült, előbb a Csetnekiek, majd a Bebek-család tulajdonában volt. 1441. elfoglalták a husziták, de Bebek István Mátyás király alatt visszaszerezte. I. Ferdinánd és Szapolyai János ellenkirályok alatt Bebek Ferencé volt, akitől Schwendi Lázár, Ferdinánd tábornoka foglalta el, így a vár a korona tulajdonába került. 1585. a hozzátartozó birtokokkal királyi adományképpen Andrássy Péter kapta meg s azóta az Andrássy grófi család tulajdona. A kuruc háborúban szereplő Andrássy István neje volt Serédy Zsófia, akinek holtteste a vár kápolnájában, üvegkoporsóban, bár összeúszva, épségben megmaradt. 1817. villám sújtotta, de újra fölépítették. 1904. gróf Andrássy Dénes díszesen kijavíttatta s nem messze a vártól építtette elhunyt neje, Franciska grófné mauzóleumát. Krasznik, lengyelországi község, Lublintól 44 km.-re DNy-ra. A világháború elején, csapataink offenzívája idején a Dankl vezetése alatt álló 1. hadsereg aug. 23. itt ütközött meg az oroszokkal és azokat háromnapos ütközet után visszavonulásra kényszerítette. Krasznodar, Jakaterinodar orosz város, (1923) 144.325., új elnevezése: Krasznojarszk, középszibériai város a Jenisszei mellett, (1923) 75.000 1. Szép környékű, tipikus szibériai gyarmatváros, egyenes uccákkal, egyforma faházakkal. Csak a főuccája mutatósabb. Kezdetleges ipara van, tea- és aranykereskedelme jelentékeny. A világháború alatt egyik legnagyobb hadifogolytelep volt. Krasznoje Szelo, Petrograd melletti orosz falu és nyaralóhely. Oroszország összeomlása előtt forgalmas hely volt, mert a cári nyári kastély előkelő közönséget vonzott K.-ba. Közelében az állandó tábor helyén volt az orosz gárda évenkénti gyakorlóhelye. Krasznokvajda, kisk. Abauj-Torna vmencsi j.-ában, (1920) 604. Posta, táviró. Krasznov, Peter Nikolajevics, orosz regényíró, szül. 1869. Tábornok volt a cári hadseregban, a doni kozákok hetmanja, 1919. nagy harcokat vezetett a vörös hadsereg ellen. Nevét akkor kezdték európaszerte emlegetni, mikor az orosz forradalom után emigrált és rikító színezetű regényeket kezdett írni a Romanovcárok érdekében, a bolsevisták ellen. E művei közül legtöbb olvasóra talált idegennyelvű közönség előtt is A kétfejű sastól a vörös zászlóig című. Egyéb művei: Hulló levelek; Megérteni — megbocsátani stb., mind ellenforradalmi irányregények. Kráter, az ókorban használt vegyítő edény görög neve. A K. a görög lakomának elengedhetetlen tartozéka volt, mert görög ember csak vízzel vegyített bort ivott és így a K. szolgált" arra, hogy a vendégek hajlama szerinti különböző arányú keveréket benne elkészítsék. A kisebb-nagyobb K.-ek rengeteg számban maradtak fenn agyagból, fémből v. kőből s a formájuk is tarka változatosságot mutat. Művészettörténetileg a K.-eknek megbecsülhetetlen jelentőséget ad az, hogy a görög festészet emlékét egynéhány pompei falfestményen kívül csak ezek őrzik, amennyiben a jelentékeny festők műveit gyakran másolták K.-ekre. Kráter (geológia), a vulkán tetején v. oldalon levő, tölcsér-, üst- v. tányér alakú nyílás, amely a nevét a görögök borvegyítő edénye (kráter) után kapta. A vulkán csúcsán levő K.-nek fő-K., az oldalán levőnek mellék-K. a neve. A mellék- K.-ek rendesen sugáralakban helyezkednek el a fő-K. körül. A K.-en megkülönböztetjük a peremét, az oldalfalát és a fenekét. Vulkán krátere A K. fenekéről a K.-csatorna (kitörési csatorna) nyúlik a vulkán belsejébe, a vulkán alatt a Föld mélyén levő vulkáni katlanba. Nem működő vulkánoknál a K. fenekét és a K.csatornát kitölti a kitörés után visszahúzódott lávából keletkezett kőzetanyag. Új kitörés esetében a kitörés feszítőerejével elsősorban ezt a kőzettömeget kell kilöknie a K.-csatornából és a K.-ből. Ha a K. eldugulása olyan erős, hogy a gőzök és gázok feszítőereje a kőzetdugót kilökni nem tudja, akkor a vulkán más helyen keres utat a kitörésre és új K. keletkezik, v. pedig a nagy feszítőerő lerobbantja a vulkán csúcsát és az eredeti K. kiszélesedik. A szabályos alakú, réteges (strato-) vulkánoknál, így többek között a Vezúvnál is, kettős csúcs látható. A hegy főtömegét alkotó csúcs tetején ugyanis nagyterjedelmű mélyedés, az úgynevezett kaldera van és ezen belül kisebb kúp emelkedik, a tetején a működő kráterrel ; ezt a kisebb kúpot többé-kevésbé zárt gyűrű alakjában veszi körül a külső csúcs sáncszerű Krasznahorka vára