Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)

L - Libényi János - Liber - Liber - Liberalizmus - Liberia - Liberus, pápa, szent - Libertad - Libertás

161 Libényi — Libertás egyúttal szintező műszernek. A kőmívesek vízmértéke fába van foglalva és hosszabb. A fafoglalat egyik végébe gyakran még egy, a főcsőre merőlegesen álló kis cső van belefoglalva, hogy ezzel a függőleges irány is megítélhető legyen. A lejtmércénél — szintezésnél — a szintező távcsövének iránytengelyét tesszük vele vízszintessé. A mérőasztal táblájának víz­szintessé tételéhez talpas L.-t használnak. Ré­gebben használták a szelencealakú L.-t. Ez egy kerektalpú szelence, mely egy nagysugarú gömbfelület szerint köszörült üveglappal van befedve s könnyű folyadékkal van megtöltve, csupán ebben is egy kis buborék van. Bár a műszer nem nagyon korrigálható, mindazáltal ott, ahol nem pontosság szükséges, — pl. fényképezőgép, műszerek előzetes közelítő felállítása stb., — használják ma is. Még megemlíthető a reverziós v. kettős L., mely alul is, felül is köszörülve és esztergályozva van s így mindkét oldalán egyformán hasz­nálható. Libényi János, csákvári szabólegény,. 1853 febr. 18. Bécsben merényletet követett el Fe­renc József császár ellen s könnyebben meg is sebezte. A merénylőt O'Donnel törzstiszt s EttenreiCh mészáros fogták le s febr. 20. kötél által kivégezték. Liber, ősi latin földmfvelési isten, kit a görög vallás elterjedésekor a görög mámoristennel, Dionysosszal azonosítottak. Míg azelőtt minden­nemű terményt L.-től származtattak, azontúl csak a szőlőtermést mondták L. pártfogása alatt állónak. Ezért L. ünnepe, a Liberalia átalakult Dionysos-Bacchus ünnepévé, melyet görög módra ültek meg. A mámoros hangulatnak féktelen­sége azután a Liberalia ünnepét, melyet azelőtt komoly hangulatban ültek meg, vad tivor­nyákká süllyesztette, úgyhogy a szenátusnak ismételten bele kellett avatkoznia és rendőri felügyelet alá kellett helyeznie L. ünneplését. Liber (lat.) a. m. könyv. Liberalizmus, magyarul szabadelvűség, a libe­rális latin szóból alkotott fogalom, amely ere­detileg bőkezűt, adakozót jelentett. Az újabb politikai értelmezés szerint haladó, szemben a maradi álliberalizmussal v. konzervatívsággal. Politikai értelemben a spanyolok használták először 1811., később pedig a Napoleon elleni német felszabadító háborúban a német alkot­mányosság és a reformok követelői használták megkülönböztetésül és jelszóul. Az 1832—36. országgyűlésen Magyarországon is divatba jött ez az elnevezés, a reformokat követelő, a bécsi centralista kormánnyal harcbaszálló fiatalabb politikusok és ezek támogatói nevezték ma­gukat liberális pártnak ; a reformmozgalmak, amellyel a haladás és a szabadelvűség szellemét minden állami és társadalmi intézményben is megvalósítani akarták, 1848. érte" meg, a szabadságharc elfojtása miatt rövid ideig tartó diadalát. Ma már más árnyalatokat ka­pott ez a kifejezés és nem mindig egyezik meg a tiszta szabadelvűséggel az, amit L.-nak ne­veznek. Liberia, afrikai néger köztársaság a Guineai­­öböl É-i részén, az úgynevezett Bors-parton, 1922 óta az É-amerikai Egyesült-Államok védnöksége alatt áll. Területe" 95.400 km2., 1'5 millió 1. Több telepből alakult ki, ezek kö­zött a legfontosabb volt Monrovia. Monroviát É-amerikai társaságok 1821-től kezdve föl­szabadított rabszolgák részére visszatelepítő gyarmatnak alapították és példának akarták fölhasználni az Amerikából visszatelepített négerek vezetése alatt álló és szervezett ál­lamot hasonló államalakulásokhoz, hogy ez­zel kultúrált néger államok ke­letkezésének a lehetőségét meg­teremtsék. A további fejlődés azonban a reményeket nem vál­totta valóra. Választójoggal csak az Amerikából visszatelepített négereket és azok utódait ru­házták föl, a betelepedett fe­héreknek nincs polgárjoguk és földbirto­kokat is csak a kormányzat engedélyé­vel vásárolhatnak. Az ország hivatalos nyTelve az angol. Franciaországgal és Ang­liával való szerződésekkel az or­szág belső részeinek határait L. előnyére kijelölték. A mandingo törzshöz tartozó és az ország belső zugaiban élő benszülöttek azonban majdnem teljesen függet­lenek. Nagyobb részük moha­medán és ez a vallás ma is terjedő- Liberia ben van. Az amerikai eredetűek címere keresztények, a parti lakók, akik­nek a kruszok a legismertebb képviselői, pogányok. A helyenként sziklás előugrásokkal, de főbb részében mangrove-mocsarakkal borított, lapos part mögött a ritkán lakott őserdőterület lépcső­zetesen 1000 m. magasságig emelkedik. A lejtő­ket számtalan folyó barázdálja, de a folyók gyakori vízeséseik és torkolatuk elzátonyoso­­dása miatt a hajózásra alkalmatlanok. Forró (évi középhőmérséklet 27'5 C°) és roppant csa­padékos éghajlat, az európaiak részére nagyon egészségtelen. A nagyon termékeny talajon buján növő őserdők kincseit a munkától irtózó benszülöttek alig aknázzák ki. A különböző raffiákból (1920) 1 1, kaucsukból és pálma­olajból 0'5, kókuszdióból 2’6 millió pengő értékűt szállítottak ki. A kávéültetvények 09 millió pengő hasznot hajtottak. Helyenként aranyat bányásztak. Az összes kivitel értéke 1885-től 192Ö-ig 2'9 millió pengőről 6'7 millióra, a be­vitelé pl millióról 11 -4 millióra emelkedett. Vasútja kevés, útja alig van ; az állam ki­adásai meghaladják a bevételét s így az állam pénzügyileg mindinkább idegen, főképpen az É-amerikai Egyesült-Államok befolyása alá kerül. A világháborúban a német gyarmatok­ról kiszorított németek igyekeztek L.-ba befészkelni magukat, de 1917. L. is belépett a szövetségesek közé. Liberius, pápa, szent, 352. lett pápa, megh. 366. Az ariánusok felekezete sok háborúságot okozott neki. Miután az ariánusokkal nem akart megegyezni, Constantinus császár 355. Tra­­ciába száműzte. 358. visszatérhetett, de az ariánusokkal minden közösséget megtiltott. A görög egyház szintén szentnek tiszteli. Emlék­napja szept. 23. Libériád (La), 1. Peru D-amerikai köztár­saság egyik departementója, a tenger és a K-i Cordillerák között, 26.441 km2., (1921) 251.000 1. Partvidéke roppant száraz. K-i hegy­ségeiben gazdag ezüst-, réz- és vasérctelepet nyitottak meg. — 2. L., San Salvador közép­amerikai köztársaság egvik departementója. Területe 2184 km2., (1923) 119.000 1. Szék­városa Nueva San Salvador, kikötője Puerto de la L. Libertás, II. Rákóczi Ferenc rézpénze ; a latin libertás (szabadság) szó után kapta nevét. 1 1 'M-l__Pt_E»~r nüiMifiiiiiiiiimiiiniiinrő iiiKiimi'uiim Csöves libella Tolnai Viláqlcriknna X.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék