Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Liberté, Égalité, Fraternité - Libertinus - Liberum veto - Libia - Libickozma - Libido - Libráció
162 Liberté — Libráció Liberté, Éjjalité, Fraternité, a francia forradalom jelszava : szabadság, egyenlőség, testvériség. Először a Cordelier-klub használta 1793. Libertinus (lat.) a. m. felszabadított rabszolga. A római társadalmi rendben másik elnevezésük libertás volt, csakhogy L. a felszabadított rabszolgát egykori gazdájához való viszonylatában jelezte, libertás pedig az államhoz való viszonylatában. A felszabadítás által a L. bizonyos megszorításokkal római polgárrá lett. De a felszabadítás után is megmaradt a L.-oknak egykori gazdáikhoz való kapcsolatuk, amennyiben felszabadítójuk pártfogását továbbra is kikérték és ennek ellenében felszabadító gazdájuk hűséges kíséretéhez tartoztak. Egy-egy római nagyúr udvara hemzsegett a L.-októl és különösen a császárkorban a császári udvar intrikáiban igen nagy jelentőségre jutottak egyes L.-ok. Liberum veto (lat.), vagyis szabad tiltakozás, a lengyel alkotmánynak az 1652. országgyűlés határozata óta az az intézménye, hogy egyetlen követ is a nye pozodam (nem akarom) tiltakozással bármely határozatot megdönthetett. Ez végzetes szerencsétlensége lett Lengyelországnak. 1791. eltörölték ugyan, de már későn volt. Libia (Libya), 1. Afrikának ókori neve, először Homeros használta. Kezdetben csak az Egyiptommal Ny-ról közvetlen határos területeket, később egész É-Afrikát, a Nílus és az Atlasz között, értették alatta. Csak Eratosthenes foglalta össze L. néven az egész afrikai szárazföldet. 2. L.-i sivatag, a Szaharának K-i, É-en Kyrenaikával, Marmorikával és Mahuttal, K-en a Nílussal, D-en Szudánnal, Ny-en Tibesztivel, Fezzánnal és Tripolisszal bizonytalanul elhatárolt része, kb. 2 millió km 2. Háromnegyed része majdnem teljesen ismeretlen, csak a L.-i oázisok és a Nílus mente van jobban kikutatva. Talaja kb. Kufrától D-re nubiai homokkőből áll, erre sávosan Énak középső és felső krétarétegek, a L.-i oázisok és a Nílus közötti szögletben eocén mész telepedett. Az úgynevezett L.-i sivatagos tábla vízszintesen fekvő miocén és pliocén mészkőtáblákból áll. É-on keskeny, NyK-i irányú árkos vetődés sértette föl a L.-i sivatagos táblát, itt valószínűleg trópusi eredetű vizek feltörései teszik lehetővé az oázis-kultúrát. Hasonló eredetűek a L.-i sivatag ÉK-i oázisai is. Nyara roppant forró, a tele aránylag hűvös (10—12 C°) és szeles. Télen É-i és ÉNy-i szelei legritkább esetben tudnak kevés csapadékot szolgáltatni, nyáron D-i és D-ies, szintén lényegtelen csapadékot hozó szelei vannak. A nagy szárazság miatt mindenütt kopár sziklavilág v. sivár homok borítja a felszínt és csak Szudán, Tibeszti és Marmorika határterületein szegi be, aránylag keskeny, gyérfüves puszta a L.-i sivatagot. Az É.D ÉÉK felé való általános lejtősödésnek megfelelően egy csomó száraz völgyelés (vádi) abba az irányba fut le. Mezőgazdasági termelés csak néhány oázis területén (L.-i oázisok : Baharid, Kargeh, Dahel, Dzsarabub, Farafrah, Szivah, Kufra, Ennedi, Vanjanga) lehetséges és állattenyésztést is csak igen korlátolt mértékben lehet űzni. É-en néhány arab törzs nomadizál, így a L.-i sivatagos táblán az Ulad Ali, Kufra vidékén a Szuja, DK-en a Szoghan, D középső részén a Bedojat. A legfontosabb karavánút Vadait Kufrán át Odzsilával és Bengáziával köti össze. Ez a szenusziak főútja, itt állanak ellen a D felé előnyomuló franciáknak. A többi, Vadaiból és Darfurból a Nílushoz vezető karavánút újabb időben feledésbe ment, alig használt. Politikailag a L.-i sivatag nagy része az európai hatalmaktól független, a főhatalom a szenusziak sejkjének kezében van, aki Kufrában székel és ősi, ismeretlen utakon át tartja kezében a környező vidéket. Libickozma, kisk. Somogy vm. marcali j.-ában, (1920) 905 l. U. p. Pusztakovácsi, u. t. Somogyfajsz. Libido, a nemi életre irányuló kívánalmat jelent. Minthogy Freud bécsi orvostanárt a pszichoanalízis módszerével nyert tapasztalatai arra vezették, hogy a nemi élet körét a szokottnál sokkal tágabban határozza meg, a pszichoanalízisben a libido köre is sokkal tágabb. A libido ezek szerint nem alapszik szükségszerűleg a nemek közti különbségen. Freud a szexualitás elméletében foglalja rendszerbe az ide sorolható jelenségeket. Ez az elmélet egyrészt az ideálisnak elképzelt fejlődés keretén belül mintegy fejlődéslélektanát nyújtja a libidónak, azaz a tágan felfogott nemi életre irányuló kívánalmak fejlődését mutatja be, másrészt a libido elmélettel az időben szétszórt nemi jelenségeknek egységes alapját fedi fel. A L.-elmélet a L.-t "■íTrcjl nem kívánalomnak, hanem az összes nemi kívánalmak közös erőforrásaként, tehát nem lélek- tanilag, hanem biológiailag és energetikailag fogja fel. A L. csak egy, de nem egyetlen erőforrás. Freud nézete szerint a L. a két ösztönalap egyikének, az életösztönzésnek a tartozéka és mint ilyen, állandóan v. maga mellett, vele szinte összetapadva, v. magával szemben, romboló szándékával ott találja a másik ösztönalapnak, a bontó halálösztönzésnek az erőforrásait. Libráció (lat.). Ismeretes, hogy a Hold tengelykörüli forgásának ideje megegyezik a Föld körül való keringésének idejével és így mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk, az elfordított feléből pedig semmit sem látunk. Azonban ez a tétel teljes szigorúsággal csak akkor állana, ha a Föld és Hold is tökéletes tömbök volnának, ha a holdpálya kör lenne s síkja megegyeznék az ekliptikával. Mivel ezek a körülmények csak közelítő pontossággal állanak fenn, a Holdnak nem látjuk pon- v . . • -«T . ■ • ' ■ 1 Sin el Kidab sziklái a Líbiai-sivatagban