Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Louys, Pierre - Lovaghy Dénes - Lovaglás
Louys (e. : luisz), Pierre, francia regényíró és költő, szül. 1870., megh. 1925. Párisban. Fiatalkorában mélyen belemerült az ókori görög világ tanulmányozásába s már első verseinek tárgyát is innen vette. Első feltűnést keltett könyve, a Bilitis dalai olyan híven tükrözik Sappho korának szellemét, hogy sokan valódi görög versek gyűjteményének hitték. 1895. óriási sikert aratott Afrodité c. regénye, egy görög kurtizán tragikus története, akinek alakja köré az alexandriai hanyatló görög kultúra és leromlott erkölcs színjátszó képeit festette a költő, forró erotikával. Regényeiben általában sok az érzéki szín és költői erő. Több művét színpadra is átdolgozták. Visszavonult életű, szerény ember volt, a könyvek nagy kedvelője. Felesége Heredia, a költő leánya volt. L. élete végén megvakult. Lovasshy Dénes, festő, szül. 1887. Zircen, megh. 1918. Nagymuzsalyon. Budapesten rajztanári oklevelet szerzett s 1913 óta szerepelt a fővárosi tárlatokon frissen festett tájképeivel („Hóolvadás”, „Őszi táj”) és erőteljesen karakterizált képmásaival. Lovaglás, közlekedési, katonai és sportszempontból egykor rendkívül fontos ismeret, amely a gépjáróművek feltalálása és térhódítása következtében sokat veszített eredeti jelentőségéből. Ma már főleg csak mint sportot gyakorolják, bár a katonai kiképzés egyik-másik ágazatában is még tartja magát. A L.-nak általában két faját szokás megkülönböztetni : az egyik a praktikus, közönséges, úgynevezett Campagne L., a másik pedig a magas v. spanyol iskola. A közönséges L. éppen úgy, mint a magas iskola, magában foglalja a ló idomítását és a lovas begyakorlását. A közönséges L. célja, hogy rendszeres idomítással kitartó és feltétlenül engedelmes lovakat neveljen, a kívánt ütemet (lépés, ügetés, vágtatás és futtatás) pontosan betartsa, minden járómódban fordulni és megállni tudjon, a közönségesen előforduló akadályokon (sövény, sorompó, alacsony kőfal, árok) engedelmesen és biztosan hatoljon át. Az embereknek L.-ra való kiképzése viszont arra törekszik, hogy a lovon minden járómódban biztosan ülő és a lovat zablával és combnyomással helyesen vezető lovasokat neveljen. A magas v. spanyol iskola a ló- és lovaskiképzés felső foka és a ló járásának stilizált, olykor mesterkélt kiképzésével inkább mutatvány, mint gyakorlati szempontból bír jelentőséggel. A ló járómódjait a lépés, az ügetés (trable), a vágta (galopp) és a futtatás (carrière). A lépés a legkönnyebb járómód, amely a lovat nem erőlteti meg. Olyan lépésre kell szoktatni a lovat, amely kiadós és percenként legalább 100 m. előhaladást eredményez. Az úgynevezett poroszkálás a lépés egy faja, melynél a ló ugyanazon oldalés első és hátsó lábával egyszerre lép. Az ügetés nagyobb távolságok legyőzésére alkalmas járómód. Kétféle faját a könnyű ügetést és a sebes ügetést különböztetjük meg. Hosszabb távolságokra a vágta alkalmatlan, mert nagyon kimerítő járómód. Fokozatos gyakorlással kell arra nevelni a lovat, hogy szükség esetén 2—3 km.-t tudjon vágtában megtenni. A futtatás az a járómód, amely a ló minden képességét igénybe veszi, gyakorlati célja csak a versenylovak szempontjából van, amelyeket speciális tréninggel edzenek hozzá megerőltető feladatukhoz. Kellő oktatás után a ló nem túlságosan sebesen folyó vizeken való átkelésre is betanítható. E célból elsősorban vízhez kell hozzászoktatni és e célból valamely kemény talajú és nem túlságosan mély 1—12 m. mélységű vízben való lovaglással kell legyőzni az esetleg mutatkozó félelmet. Ha ez sikerült, fokozatosan kell hozzászoktatni a mélyebb és áramló vizen való áthatolásra. A L. elsajátítását három időszakra szokás osznni. Elsőben a lovast a különböző járómódon haladó lovak nyergében való helyes és biztos ülésre tanítják. Amikor a lovas már kellő bizalmat érez magában és szilárdan ül a nyeregben, megtanulja a csikó-zablával való vezetést, míg a feszítő zabla használatát sajátítja el. A lóidomítás nehéz mesterség, valóságos művészet, amely jó bánásmóddal és határtalan türelemmel törekszik arra, hogy az idomító kívánságát a lóval megértesse. A lovat először lovas nélkül, longe-on gyakorolják be a különböző járómódokba, majd pedig az akadályon való áthatolásra. , n-