Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Légcsövesek - Legelő - Legénd - Legenda - Legendre, Adrien Marie - Léger, Fernand - Léggáz - Leggiero - Léggömb - Léggyökér
Légcsövesek Légcsövesek, 1. ízeltlábú állatok. Legelő, fűfélékkel állandóan benőtt terület, amelynek termését kizárólag állatokkal való legeltetés útján értékesítjük. Legelőre csakis az üde fekvésű területek alkalmasak, mert a fűnövéshez sok nedvesség szükséges. Ebben a tekintetben hazánkban sok a hiba, mert leginkább a száraz kopár helyeket hagyják legelőnek, ahol szárazabb időben az állat csak koplal, sőt néha éhen pusztul. A száraz fekvésű helyek szántóföldként jobban hasznosíthatók, mert kellő talajműveléssel (őszi mélyszántással, boronálással) a téli nedvességet konzerválhatjuk, amit legelőmívelésnél nem tehetünk meg. A legelő rendes míveléséhez tartozik a növényzet tisztántartása, vagyis a felütődő gyomnövényeknek kiirtása, vakondoktúrások elboronálása, esetleg időközönként való trágyázás és felújítás. E tekintetben nálunk nagy elhanyagolást látunk, ami egyik legfőbb oka legelőink gyenge termésének, illetve csekély állatbíróképességének. Alkalmas helyen jó legelőt létesíteni és azt kellőleg fentartani igen gazdaságos, mert a legelő az állatok legegészségesebb tartózkodási helye és a legolcsóbb nyári takarmányozási módja. A legeltetésnél fontos, hogy túl korán ki ne hajtsuk az állatokat, mert a fűnövést igen megrontja a gyenge növények legeltetése és tipratása. Az időszaki fűnövés biztosítására ugyancsak szükséges, hogy a legelőt szakaszokra osszuk és szakaszonként legeltessük. Ily módon a pihenőszakaszon a fű zavartalanul nőhet. Kellő mennyiségű és minőségű ivóvíz, valamint árnyas delelőhelyek szintén nélkülözhetetlenek a helyes legelőüzemhez. A dúsnövésű, lágyfüvű legelők szarvasmarhákkal, a keményebb füvűek lovakkal, az aprófüvű száraz legelők juhokkal, a nedves legelők sertésekkel járatandók. A legelők hazája a nedves, csapadékos vidék (pl. Dánia, Svájc, Hollandia, Erdély). Legend, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm.-k nógrádi j.-ában, (1920) 831 l. U. p. és u. t. Nógrádkövesd. Legenda (lat., szószerint: olvasni való), valamely szentnek története, beleszőve a vele v. általa történt csodaszerű események. Ezeket a templomban a hivek épülésére szokták felolvasni az őskeresztények korában. A középkorban ezeket nagyobb gyűjteményekbe foglalták össze ; de később önállóan is írtak egyes költők L.-kat, amelyeknek néha már csak kevés mondás alapjuk volt, hanem inkább a költők képzelméből keletkeztek és aszerint alakultak. Nevezetes volt az Arany legenda, L. aurea, amelyet Voraginei Jakab, domonkosrendi szerzetes gyűjtött össze. Ezt magyarra Jánosi Gusztáv fordította. A XVII. sz. közepétől fogva a jezsuiták rendszeresen gyűjtötték és ezzel az irodalomnak is nagy szolgálatot tettek, különösen a Bolland János követői e téren, az úgynevezett hollandisták Németalföldön. Az első sorozatban 1794-ig 53 kötet jelent meg belőle ; 1845 után ismét folytatták Acta sanctorum néven. Nevezetesek a magyar szentek életéről szóló magyar L.-k is ; legszebb magyar legendák a Szt. Margit és Alexandriai Szt. Katalin verses legendája. Az újabb korban Arany János, Garay János, Tárkányi Béla s más magyar költők is írtak legendákat. Legendre (e. : lezsandr), Adrien Marie, francia matematikus, szül. 1752., megh. 1833. Tanulmányait Párisban végezte és már 22 éves korában kinevezték az École Militaire tanárává. Később az École Normale tanára ett, 1783. tagja lett az akadémiának. A for d Léggyökérfz radalom idején egyik tagja volt annak a háromtagú tanácsnak, amely a méter mértéket bevezette. Egyike a legkiválóbb elméknek, aki egyenlő sikerrel és eredetiséggel dolgozott a legkülönbözőbb területeken. Foglalkozott geodéziával, számelmélettel, integrálszámítással, elliptikus integrálokkal, parciális differenciálegyenletekkel, a legkisebb négyzetek elméletével, a Föld alakjának meghatározásával, az ellipszoid vonzásával stb. Nem kis érdeme, hogy Éléments de géometrie címmel megírta a világirodalom egyik legkiválóbb geometriai tankönyvét. Léger (e.: légé), Fernand, modern francia festőművész, a kubista iránynak egyik legtehetségesebb és legjelentősebb képviselője, szül. 1881. Festményeiben folytonos fokozatos eltávolodást látunk a természethűségtől, amely egyik legismertebb munkájában, a „Formák kontrasztja“ c.-ben éri el teljességét. Általában művei abban különböznek a többi kubista műveitől, hogy a szobrászias plasztikus formákat ábrázolja a síkok elemzése helyett. Utóbbi években festett képei erős visszatérést mutatnak a realisztikus ábrázoláshoz. Léggáz (nitrogénoxidulgáz), a nitrogénnek egy oxidációs foka. Felfedezte 1772. Pristley és 1799. Davy végzett vele vizsgálatokat. Régen csak kémiai laboratórium, ma azonban az orvosi terápia részére is nagyban gyártják. Édeskés szagú, kicsinyben veszélytelen gáz; ha az ember belélegzi, sajátságos izgalmat, fülzúgást, különleges vidám és jó testi érzést érez. Az öntudatra való ezt a hatását Davy később praktikus célokra használta fel. 1844. — tehát 3 évvel a kloroform feltalálása előtt, a Horace Wells narkózis céljaira, saját magán elsőnek használta fel a L.-t. Általánosan használt csak 1867 óta lett, midőn Evans párisi fogorvos foghúzásnál, mint idegcsillapítószert, használni kezdte. A L.-t ma salétromsavas ammóniák felhevítésével és vasvitriollal való mosásával, azután pedig nátronlúggal és mésztejjel való kezelésével állítják elő. Leggiero, zenei előadást irányító olasz zene műszó, annyi mint könnyedén. Léggömb, 1. Léghajózás. Léggyökér, olyan gyökér, mely a szárnak légbeli részéből ered. Nagyon gyakori a fapáfrányok törzsén, továbbá epifitákon, így sok aroideán, bromoliaceán, orchideán. A fapáfrányok, így a Todea és Alsophila fajok törzsén a léggyökerek nagyon rövidek, de olyan nagyszámúak és olyan sűrűn állanak, hogy bundaszerűleg borítják a törzs felületét. Öreg fák parakérgén tanyázó kosborfélék léggyökerei is gyakran hasonlóképpen sűrűn állanak egymás mellett, de rendesen hosszabbak és tömegük szakáll- v. sörényszerű (Oncidium). Más kosborfélék léggyökerei magányosan állanak és sokkal vastagabbak, meglehetősen merevek, hullámosan v. csavarosan hajlottak (Sarcanthus rosicatus). Sok kosborféle és aroidea szárán a levelekkel szemben fekvő oldalon erednek egyenként v. párosával. Szobanövényeink közül a filodendron néven ismert Monstera deliciosa szárán találhatók léggyökerek. A ts. feladata többféle lehet. Sokszor megzöldül s ekkor asszimiláló szerv. A fán fenlakó növények léggyökerei azonban vízfelvételre valók. Ezeknek a felülete rendesen olyan tapintatú, mint a szűrőpapír (vitatáspapír) s valósággal felissza a levegőben lévő párákat. Sőt a légköri nedvességben oldott anyagok is a L. belsejébe jutnak ilyen módon, tehát táplálékot szerez magának a léggyökerekkel az epifita. A fák kérgen tanyázó kosborfélék másként nem is igen juthatnának vízhez.