Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)

L - Lhermitte, Léon Augustin - Lhotzky, Heinrich - Liánok - Liard, Louis - Liasz

Lhermitte — Liasz 159 A város közepén helyezkedik el a Dzsio-temp­­lom, ugyancsak ezen a környéken van a kínai kormányzó háza, a Dzsami-Lhakanga nevű templom közelében. A dalai láma lakóhelye a várostól Ny-ra egy negyedórányira levő, egyedül álló, 100 m. magas és 2 km. kerületű hegyen épült. A pompás, a tibeti építkezésekre annyira jel­lemző palotát Pota-lá-nak hívják. Ä palota lakosztályain kívül, amelyekben kb. 15—18.000 szerzetes él, több nagy és igen díszes templomot foglal magában. A templomok közül a legnagyobb a palotacsoport közepén kiemelkedő templom, ebben van elhelyezve a 22 m. magas dzsamba­­szobor. A város körülötti fensík tele van szórva kolostorokkal, amelyekben tömérdek szerzetes él összezsúfolva. így pl. a Lia v. La-lu nevű kolostorban 5500, a Debang-kolostorban 6—7000 szerzetes tengeti életét. L. különben Tibetnek, előnyös forgalmi helyzete miatt, legjelentéke­nyebb kereskedelmi középpontja. Ezt a hely­zetét azonban a dalai láma nem engedi ki­használni. A lámák a múltban és a jelenben tel­jesen elzárkóznak a modern világ gondolat­­világa és a modern technika hódításai elől. Minden kíváncsi tekintettől félnek, sőt még saját, felvilágosodott honfitársaik visszatérését is megakadályozzák, amint ez legújabban (1924.) egy Londonban tanult, L.-i származású mérnökkel történt, akit egész kíséretével és a magával hozott műszerekkel együtt L. környé­kén hegyszakadékba taszítottak az idegen be­hatásoktól irtózó szerzetesek. Elsőnek Hue és Gäbet francia szerzeteseknek sikerült 1816. a titokzatos városba behatolniok. Ők hozták az első hireket, utánuk azonban ismét lehetet­len volt az idegeneknek L.-ba bejutni. Sven Hédin is megkísérelte a L.-ba való bejutást szépszerével és álruhában is, de sikertelenül. Fölfedeztetve, alig tudta életét megmenteni. Csak hindu térképezőknek (panditok) sikerült belopózkodniok, míg 1904. a Younghousband angol ezredes vezetése alatt álló katonai expe­díció erőszakolta ki a L.-ba való belépést. Azóta ; L. ismét megközelíthetetlen. Lhermitte (e.: lermit), Léon Augustin, francia festő, szül. 1844. Mont-Saint-Pére-ben. Hangula­tos szép genre-képeivel szerzett népszerűséget, különösen „A halál és a favágó” c. művével. Is­mertebb még : „Az aratás”, „A birkamosás”, „Pihenő, aratók”, „Egy gandi béguinage munka­terme”, „Jézus és az alázatosak”. Pasztell-rajzai és rézkarcai is kiváló rajztudását hirdetik. Lhotzky, Heinrich, német író, szül. 1859. 1910 óta a Boden-tó melletti Ludwigshafenben él. Erkölcsi irányú filozofáló könyvei közül az Üt az apa felé ; Isten átélése ; Az én és a le ; Az ember és könyve ; regényei közül az Immanuel Müller keltettek nagyobb figyelmet. Liánok, fás-szárú kúszó és kapaszkodó növé­nyek. Főleg a trópusi őserdőkben gyakoriak, hol úgy ellepik a fák között üresen maradt teret, hogy szövedékük szinte áthatolhatatlan. A mér­sékelt égöv felé számuk és jeleni őségük egyre fogy, hazánkban már csak az iszalag (Clematis vitaiba) és a szőlő tekinthető liánnak. A trópusi őserdőkben karvastagságú v. feltűnően hosszú szárú L. is nagy számmal élnek s valóságos függőhidakat vonnak a fatörzsek és a fakoronák között, melyek gyakran virágokkal éke­sek és rajtuk majmok meg madarak tornáznak. A trópusi L. száma kere­ken 2000-re becsülhető, a mérsékelt övben csak 200 lián él. A sarkvidé­ken és az erdőtlen hava­sokon nem élnek L. Külö­nösen sok a L. száma a trópusi Amerikában, kb. kétszer annyi, mint a tro­pikus Ázsiában. Különösen Trópusi lián (Cissus) gazdag L.-ban Brazília és az Antillák. A francia Antillákról ered a lián szó is. Az erősebb, csavarodó szárú L. könnyen a támasztónövény pusztulását okozhatják. Száruk ugyanis fiatál korban fogja körül a szintén fiatal támasztó­növényt, később azonban megerősödik és tá­gulásra már nem képes, minél fogva a tá­masztónövény szárára, mely évről-évre vasta­godik, egyre szorosabban feszül, végül pedig nem ritkán meg is öli azt a szorítás következté-LianoK a latbrzscken a trópust Amerikában ben. Ha az elpusztult támasztónövény clkor­had, a lián magában marad a helyén. Liard (e.: liár), Louis, francia filozófus és pe­dagógus, szül. 1846. Falaise-ben, megh. 1917. Pá­­risban. 1874—80-ig Bordeaux-ban tanárkodott, ahol városi tanácsos lett. 1880. kinevezték a caeni akadémia rektorává, majd 1884. beosztották a közoktatásügyi minisztériumba. 1902. aligaz­gatója a párisi akadémiának. Az Institut tagja és külső tagja a Magyar Tud. Akadé­miának. Llasz (geol.), a jura-korszak legidősebb kép­ződményeinek összefoglaló neve, amely Michel angol geológustól származik. Magyarorszá­gon a L.-t főként vörösszínű mészkövek (külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék