Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)

M - Manzanillo - Manzoni, Alessandro - Maori - Mappa - Mara - Mara, Lya - Marabú - Márai Sándor - Marakaibo - Marakes - Máramarosi gyémánt - Máramarossziget

Manzanillo — Máramarossziget 191 Manzanillo (e. : manzanill­o),­­ kikötő­város Kuba szigetén, a Canto torkolatától 21 km.-re, (1919) 57.000­­. Jól védett kikötőjé­nek jelentékeny fa- és dohánykivitele van. — 2. M. (Puerto de Colima), Mexikó Colima álla­mában levő kikötő, a fővárossal vasút köti össze, (1921) 28.000­­. Manzoni, Alessandro, olasz költő, szül. 1785. Milanóban, megh. 1873. ugyanott. Mint sza­badgondolkozó kezdte, később hívő katolikus lett. Tagja volt a római szenátusnak, mely 1861. az olasz királyságot kikiáltotta. A roman­tikus irány megalapítója az olasz irodalomban, melynek meghatározását adta Levél a roman­­ticizmusról c. tanulmá­nyában (1820.). Költe­ményeit, melyek közül kiemelkednek az öt szent himnusz és a Na­poleon halálára írt óda, mely vallásos hit emeli az olasz költészet leg­nagyobb alkotásai közé; drámái (Adelchi, Conte di Carmagnola) inkább lírai szépségeikkel tűn­nek ki. Leghíresebb műve A jegyesek (I promessi sposi) c. tör­téneti regény, mely ma is, mint az olasz re­gényírás klasszikus re­meke szerepel. Az alakok finom rajza, a stílus klasszikus tisztasága, az érzés fenköltsége a regény fő érdemei Maori, Új-Zealand szigetcsoportjának ben­­szülött népe, a polinéziai népcsaládba tartozik. Az ausztráliai népfajok közt legmagasabban áll műveltségre nézve. Valószínűleg a Tonga­­szigetekről költözött be. Mikor Új-Zealandon az európaiak telepedése megkezdődött, számuk 200.000-re rúghatott, de e szám, főképpen az európaiakkal való össze­olvadás következtében, egyre apad. Művészi ér­zékük fejlett, szép farag­ványaik és szöveteik vannak , de bőrüket még tetoválják. Független­ségi érzékük és társa­dalmi szokásaik nagy befolyással voltak az ev­­angol anyaországtól sok­ban különböző társadalmi berendezkedésére. Mappa (lat.), az ókorban egy darab szövet, különösen vászon, melyet térítőül, asztalken­dőül, a r. kat. egyházban oltárterítőül használ­tak. Később a vászonra festett v. ragasztott térkép neve. Mara, Szovjet-Oroszországban, a cseremiszek­től lakott területen 1920. keletkezett autonóm szovjet­ köztársaság. Területe 18.877 km 2., (1925) 407.050 i. M. székvárosa Krasznokoktaiszk. M­ara, Lya, német filmszínésznő, szül. 1900- ban. Egyike a legnépszerűbb és legkedvesebb német filmnaiváknak, aki főként vígjátékok­ban és operettszerű filmdarabokban ért el komoly sikereket. Alakításai közül nevezeteseb­bek : „Az erdészleány“, „Keringőkirálynő“ és „Cigánybáró“ című filmekben. Maralta (állat), a gólyafélékhez sorolt gázló­madár, amellyel állatkerti sétáinkon mindig találkozunk, mivel szabadon jár. Fogságban nem valami jó megjelenésű madár, mivel egyet­len ékességétől, szárnytollaitól megfosztják, hogy el ne repüljön. A M. tolla kereskedelmi cikk : dísztoll. Csőre egyenes és magas. Feje és nyakának felső része kopasz, csak néhány sörteszerű toll van rajta. Tokája lecsüngő zacskót alkot, amely a bárzsing fejét teljesen körülveszi. Lábai és szárnyai hosszúak. A M.-nak 3 faja van, amelyek Afrikában élnek. A közönséges M. (Leptoptilus argala) csupasz feje és nyaka hússzínű, háta és hasa fehér, többi része fém­fényes zöldesfekete. Csőre halvány­­sárga, lábai feketék. Csapó- és kor­­mánytollai fénytelen feketék. Szár­nyának felső nagy fedőtollait fe­hér sáv szegélyezi. Testének hossza Marabu 160 cm., szárnyáé 73 cm., farkáé 24 cm. Hazája K-Afrika, ahol a lakosság védelemben részesíti, mivel az utakat a hulla­dékoktól megtisztítja. Könnyen megszelídül. Márai Sándor (családi nevén márai Grosschmid Sándor), író, szül. 1900. Kassán. Tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Frankfurtban vé­gezte s 1924. Párisban telepedett le, mint újság­író. Mint író, kivált a háború utáni idők szenvedéseit írja le éles megfigyelőképes­séggel. Verseskönyvei: Emlékkönyv; Versek; Emberi hang ; novelláskönyve : Panaszkönyv ; regénye : A mészáros. Kétkötetnyi társadalom­­politikai cikke is megjelent. Marakaibo (helyesen : Maracaibo), 1. (Lago de M.), Venezuela ÉNy-i részén, a Colombiai K-i Kordillerák és a Sierra de Mérida láncai közé zökkent, csaknem teljesen zárt, édes­vízzel kitöltött laguna. Területe 20.000 km 2. Legnagyobb mélysége 250 m. — 2. M., Zufia venezuelai állam székvárosa, (1920) 46.706 1. Marakes (fr. : Marrakech v. M. el Hamrah v. Marokko), 1062. a régi híres Martok helyén alapított fővárosa a marokkói szultánságnak, a XIII. sz. óta csak időszakonként volt főváros, jelenleg Francia-Marokkó legnagyobb városa, de nem főváros. Nagy sztyepes síkságon fek­szik, mögötte a Dzsebilet kopár hegyvidéke és a Magas-Atlasz hófödte csúcsai emelkednek. M. patakoktól öntözött oázisán több mint 200.000 datolyapálma díszlik, azonkívül déli­gyümölcsöket, olajfát, gabonaféléket és konyha­kerti növényeket termelnek. Régi nagyságának emlékét csak a Kutubia-mecset őrizte meg. A város belseje szűk uccák, zajos bazárok tömkelegéből áll. Egyébként M. három részből áll : a szép kertekkel tarkázott Kaszbahból v. hivatalnok-városrészből, Medinából v. moha­medán városrészből és az elszigetelt Mellahból v. zsidó városrészből. Lakói, (1921) 140.000, elarabosodott berberek és zsidók. A franciák megjelenése óta (1912) lassanként az európaiak száma emelkedik, részükre új városrész épül. M. lakosságának száma a XII. sz.-ban meg­haladta a 700.000-et, 1830. csak 30.000 volt. Régen híresek színgazdag bőrkészítményei (maroquin), fegyverei és gyapjúárui. Kereske­delme egészen Timbuktuig leér. Kivisz­nek : mandulát, gumit, olajat, viaszt, kecs­kebőrt és gabonát. Szudán felé lábbelit és szö­vöttárút. Máramarosi gyémánt (ásv.), a színtelen, átlátszó kvarcféleségnek, a hegyikristálynak egyik változata, amely Máramaros megye homokkőüregeiben fordul elő. Apró, fénylő kristályai kettős hatoldalú piramisok. Máramarossziget (Sighet), r. tan. város Mára­maros vm.-ben, melynek székvárosa volt, (1920) 23.691­­. A Tisza és Iza egyesülésénél, szép medencében fekszik. Ipara és kereskedelme '// Alessandro Manzoni

Next