Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Megvesztegetés - Megyaszó - Megyfa - Megyehíd - Megyer - Megyer - Megyeri Dezső - Megyeri Károly - Megyer-Meyer Antal - Megyery Ella, Győrffy Aladárné
282 Megvesztegetés—Megyery hetnek a teljes megsemmisülés boldog révébe. A zsidó vallás a zsidó nép nyomorúságainak megszüntetését, egy szebb jövő felvirrasztását várta Messiásától ; a zsidó alapon kialakult keresztény hitfelfogás az eredendő bűn átka, a bűn büntetése elől való váltságot látott Jézus Krisztus önkéntes kereszthalálában és az emberekért való áldozatában. Isten igazságossága és kegyelme a bűntelen Istenfia halálát az egész emberiség bűneiért elfogadta helyettes áldozatul, úgyhogy Krisztus halálával a váltsághalála érdemében részesedő híveire felvirradt az isteni kegyelem napja. A M. jelentősége kettős : eltörölte a bűnt s megszentelte a híveket. A M.-tan a keresztény hittan szegetetköve. Alapjai Pál apostol leveleiben találhatók. Megvesztegetés (a büntetőjogban). Az a közhivatalnok, aki hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért v. annak mulasztásáért ajándékot v. jutalmat követel, elfogad v. az eziránti ígéretet nem utasítja vissza, ha cselekménye v. mulasztása nem járna hivatali kötelessége megszegésével, megvesztegetés vétsége miatt egy évig, ha pedig azzal járna, két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ugyanezek a büntetések érik a közhivatalnokot az esetben is, ha az ajándék v. jutalom az ő beleegyezésével harmadik személynek adatott át v. ígértetett. Az a közhivatalnok, aki az adott v. ígért ajándékért v. jutalomért hivatali kötelességét akár cselekvés, akár mulasztás által megszegi, a megvesztegetés bűntette miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ugyanígy az a bíró, vizsgálóbíró v. esküdtszéki tag, aki, habár hivatali kötelességét nem is szegi meg, hivatalánál fogva teljesítendő cselekményéért v. annak mulasztásáért ajándékot v. jutalmat követel, elfogad v. az eziránti ígéretet nem utasítja vissza és pedig még az esetben is, ha az ajándék v. jutalom az ő beleegyezésével harmadik személynek adatott v. ígértetett. Tíz évig terjedhető fegyházbüntetéssel büntetendő a bíró, ki abban a polgári v. büntető ügyben, melyre vonatkozólag megvesztegették, törvényellenesen ítélt v. határozott ; a vizsgálóbíró, aki abban a büntetőügyben követett eljárásban, ill. intézkedésben, melyre vonatkozólag megvesztegették, cselekvés v. mulasztás által kötelességét megszegte ; az a közhivatalnok, aki valamely hatóság által elrendelt árverésre és szerződés megkötésére nézve, v. valamely szállításnál és közmunkánál az átadásra, átvételre, felügyeletre v. felülvizsgálatra nézve hivatalánál v. különös megbízatásánál fogva közreműködik, ha megvesztegetve, megbízatásában törvénytelenül járt el és az azáltal okozott kár 8000 pengőt túlhalad, sígy évig terjedhető fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki közhivatalnoknak avégett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot v. jutalmat ad v. ígér s öt évig, aki azt bíróra, vizsgálóbíróra v. esküdtszéki tagra nézve követi el. Az 1915 : XIX. t.-c. a hadiszállításoknál elkövetett megvesztegetéseket bünteti. H. (képviselőválasztásnál). Az 1925: XXVI. t.-c. szerint, aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre v. lajstromra szavazzon v. ne szavazzon, v. a szavazástól tartózkodjék, a választó részére v. ennek beleegyezésével más részére ajándékot, sőt meg nem illető jutalmat v. egyéb előnyt ad, juttat v. ígér, éppúgy az a választó is, aki ebből a célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat v. egyéb előnyt követel, elfogad v. valakit ajándék, jutalom v. egyéb előny ígéretére rábírni törekszik, hat hónapig terjedhető fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendő. Megyaszó, nagyk. Zemplén vm. szerencsi j.-ában, (1920) 2968 1. Posta, u. t. Monok. Megyefa, kisk. Baranya vm. szentlőrinci j.-ában, (1920) 592 1. U. p. és u. t. Bükkösd. Megyehíd, kisk. Vas vm. sárvári j.-ában, (1920) 448 1. U. p. és u. t. Ikervár. Megyer, kisk. Zala vm. sümegi j.-ában, (1920) 163 1. U. p. Ukk, u. t. Nemeskeresztúr. Megyer, Konstantinos Porfirogenetos szerint a hét magyar nemzetség harmadika, melyről utóbb az egész magyar nemzet nevét nyerte. Teophanes szerint 520 táján élt M. v. Magyar, ki kereszténynyé lett testvérét, Korda hunn királyt elűzte s a főhatalmat magához ragadta. Valószínűleg e törzsnek élén Árpád ősei állottak s mikor őt fejedelemmé választották, nemzetségének neve nemzeti névvé válott. A törzs őshazáját a középkori krónikák Mogeria, Dentumogeria néven emlegetik. A M. névre emlékeztet az Abul-Gházinál szereplő mekrit v. megerit népnév is, valamint az orosz krónikákban szereplő mesterek, kik a Rómától délre laktak. Helynevekben ma is gyakori. Megyeri (családi nevén Jámbor) Dezső, színész, szül. 1857. Pesten, megh. 1913. Budapesten. Sokoldalú ember volt ; színészi pályáját vidéken kezdte, majd a kolozsvári Nemzeti Színháznak volt igazgatója s kedvelt jellemkomikusa, végül több budapesti színház rendezője gyanánt működött. Mint képzett zenész, operetteket (Katonás kisasszony; Az ötödik pont) s egypár vígjátékot (Az első per ; Özvegy kisasszony) is írt s fordított több darabot. Megyeri (családi nevén Stand) Károly, színművész, szül. 1799. Tótmegyeren, megh. 1842. Pesten. Gazdasági írnok volt előbb, majd lelke vágyát követve, 1817. színésznek állt. Vezérszerepe volt az 1837. megnyílt Nemzeti Színház munkásságában, míg korai halála el nem ragadta. M. a magyar színészet hőskorának legnagyobb jellemszínésze. Ő törekszik először nálunk természetes játékra ; tehetségének gazdagságát bizonyítja, hogy kortársai egyaránt magasztalják komoly és vígjátéki szerepeiben. Nagy sikerei voltak tragikai alakításainak (Lear, Belizár, Stibor vajda), különösen a rémes ábrázolásában , de főereje komikus szerepeiben volt, külseje s duzzadó magyar humora is e körre utalta. Kis, zömök termetű, nagyfejű s annyira mozgékony arcú ember volt, hogy maszk nélkül is felismerhetetlenné tudta változtatni arcát. Jóízű magyar humor s tősgyökeres magyar színezet jellemezte komikus ábrázolásait (Peleskei nótárius ; Bombás inspektor). Derült kedélyes humora miatt, mint ember is egyike volt a legnépszerűbbeknek. Emlékét őrzi Petőfi verse (A tintásüveg) is. Megyer-Meyer Antal, iparművész, szül. 1883. Budapesten. 1921-ig a Székesfővárosi Iparrajziskolának, azóta a Képzőművészeti Főiskolának tanára. Igen sokoldalú és termékeny iparművészeti munkásságot fejt ki, főként az egyházi iparművészet terén. Megyery Ella, Győrffy Aladárné, Írónő. Verseket írt, ki is adott belőlük egy kötetre valót, újságírónő lett s különösen külföldi nevezetességekről szóló tudósításai, intervjúi, tárcái a Magyarságban jelentek meg. Ezeknek javát kötetbe gyűjtve is kiadta Világvándora hercegnő címmel. Megyeri Károly