Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)

M - Megvesztegetés - Megyaszó - Megyfa - Megyehíd - Megyer - Megyer - Megyeri Dezső - Megyeri Károly - Megyer-Meyer Antal - Megyery Ella, Győrffy Aladárné

282 Megvesztegetés—Megyery­ hetnek a teljes megsemmisülés boldog révébe. A zsidó vallás a zsidó nép nyomorúságainak megszüntetését, egy szebb jövő felvirrasztását várta Messiásától ; a zsidó alapon kialakult ke­resztény hitfelfogás az eredendő bűn átka, a bűn büntetése elől való váltságot látott Jézus Krisztus önkéntes kereszthalálában és az embe­rekért való áldozatában. Isten igazságossága és kegyelme a bűntelen Istenfia halálát az egész emberiség bűneiért elfogadta helyettes áldo­zatul, úgyhogy Krisztus halálával a váltság­­halála érdemében részesedő híveire felvirradt az isteni kegyelem napja. A M. jelentősége kettős : eltörölte a bűnt s megszentelte a híveket. A M.-tan a keresztény hittan sze­­getetköve. Alapjai Pál apostol leveleiben ta­lálhatók. Megvesztegetés (a büntetőjogban). Az a köz­­hivatalnok, aki hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért v. annak mulasztásáért aján­dékot v. jutalmat követel, elfogad v. az eziránti ígéretet nem utasítja vissza, ha cselekménye v. mulasztása nem járna hivatali kötelessége megszegésével, megvesztegetés vétsége miatt egy évig, ha pedig azzal járna, két évig ter­jedhető fogházzal büntetendő. Ugyanezek a büntetések érik a közhivatalnokot az eset­ben is, ha az ajándék v. jutalom az ő bele­egyezésével harmadik személynek adatott át v. ígértetett. Az a közhivatalnok, aki az adott v. ígért ajándékért v. jutalomért hivatali köte­lességét akár cselekvés, akár mulasztás által megszegi, a megvesztegetés bűntette miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ugyan­így az a bíró, vizsgálóbíró v. esküdtszéki tag, aki, habár hivatali kötelességét nem is szegi meg, hivatalánál fogva teljesítendő cselekmé­nyéért v. annak mulasztásáért ajándékot v. jutalmat követel, elfogad v. az eziránti ígéretet nem utasítja vissza és pedig még az esetben is, ha az ajándék v. jutalom az ő beleegyezésé­vel harmadik személynek adatott v. ígértetett. Tíz évig terjedhető fegyházbüntetéssel bünte­tendő a bíró, ki abban a polgári v. büntető ügy­ben, melyre vonatkozólag megvesztegették, tör­vényellenesen ítélt v. határozott ; a vizsgáló­­bíró, aki abban a büntetőügyben követett eljá­rásban, ill. intézkedésben, melyre vonatkozólag megvesztegették, cselekvés v. mulasztás által kötelességét megszegte ; az a közhivatalnok, aki valamely hatóság által elrendelt árverésre és szerződés megkötésére nézve, v. valamely szállításnál és közmunkánál az átadásra, átvé­telre, felügyeletre v. felülvizsgálatra nézve hivatalánál v. különös megbízatásánál fogva közreműködik, ha megvesztegetve, megbízatá­sában törvénytelenül járt el és az azáltal oko­zott kár 8000 pengőt túlhalad, sígy évig ter­jedhető fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki közhivatalnoknak avégett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot v. jutalmat ad v. ígér s öt évig, aki azt bíróra, vizsgáló­­bíróra v. esküdtszéki tagra nézve követi el. Az 1915 : XIX. t.-c. a hadiszállításoknál el­követett megvesztegetéseket bünteti. H. (képviselőválasztásnál). Az 1925: XXVI. t.-c. szerint, aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre v. lajstromra szavazzon v. ne szavazzon, v. a szavazástól tartózkodjék, a választó részére v. ennek beleegyezésével más részére ajándékot, sőt meg nem illető jutalmat v. egyéb előnyt ad, juttat v. ígér, éppúgy az a választó is, aki ebből a célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat v. egyéb előnyt követel, elfogad v. valakit ajándék, jutalom v. egyéb előny ígé­retére rábírni törekszik, hat hónapig terjed­hető fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendő. Megyaszó, nagyk. Zemplén vm. szerencsi j.-ában, (1920) 2968 1. Posta, u. t. Monok. Megyefa, kisk. Baranya vm. szentlőrinci j.-ában, (1920) 592 1. U. p. és u. t. Bükkösd. Megyehíd, kisk. Vas vm. sárvári j.-ában, (1920) 448 1. U. p. és u. t. Ikervár. Megyer, kisk. Zala vm. sümegi j.-ában, (1920) 163 1. U. p. Ukk, u. t. Nemeskeresztúr. Megyer, Konstantinos Porfirogenetos szerint a hét magyar nemzetség harmadika, melyről utóbb az egész magyar nemzet nevét nyerte. Teophanes szerint 520 táján élt M. v. Magyar, ki kereszténynyé lett testvérét, Korda hunn királyt elűzte s a főhatalmat magához ragadta. Valószínűleg e törzsnek élén Árpád ősei állot­tak s mikor őt fejedelemmé választották, nem­zetségének neve nemzeti névvé válott. A törzs őshazáját a középkori krónikák Mogeria, Den­­tumogeria néven emlegetik. A M. névre emlé­keztet az Abul-Gházinál szereplő mekrit v. megerit népnév is, valamint az orosz króni­kákban szereplő mesterek, kik a Rómától délre laktak. Helynevekben ma is gyakori. Megyeri (családi nevén Jámbor) Dezső, szí­nész, szül. 1857. Pesten, megh. 1913. Buda­pesten. Sokoldalú ember volt ; színészi pályá­ját vidéken kezdte, majd a kolozsvári Nemzeti Színháznak volt igazgatója s kedvelt jellem­komikusa, végül több budapesti színház ren­dezője gyanánt működött. Mint képzett zenész, operetteket (Katonás kisasszony; Az ötödik pont) s egypár vígjátékot (Az első per ; Özvegy kisasszony) is írt s fordított több darabot. Megyeri (családi nevén Stand) Károly, szín­művész, szül. 1799. Tótmegyeren, megh. 1842. Pesten. Gazdasági írnok volt előbb, majd lelke vágyát követve, 1817. színésznek állt. Vezér­szerepe volt az 1837. megnyílt Nemzeti Színház munkásságában, míg korai halála el nem ra­gadta. M. a magyar színészet hőskorának leg­nagyobb jellemszínésze. Ő törekszik először nálunk természetes játékra ; tehetségének gaz­dagságát bizonyítja, hogy kortársai egyaránt magasztalják komoly és vígjátéki szerepeiben. Nagy sikerei voltak tragikai alakításainak (Lear, Belizár, Stibor vajda), különösen a ré­mes ábrázolásában , de főereje komikus szere­peiben volt, külseje s duzzadó magyar hu­mora is e körre utalta. Kis, zömök termetű, nagyfejű s annyira moz­gékony arcú ember volt, hogy maszk nélkül is felismerhetetlenné tudta változtatni arcát. Jóízű magyar humor s tősgyö­keres magyar színezet jellemezte komikus áb­rázolásait (Peleskei nó­tárius ; Bombás inspek­tor). Derült kedélye­s humora miatt, mint em­ber is egyike volt a legnépszerűbbeknek. Emlé­két őrzi Petőfi verse (A tintásüveg) is. Megyer-Meyer Antal, iparművész, szül. 1883. Budapesten. 1921-ig a Székesfővárosi Iparrajz­­iskolának, azóta a Képzőművészeti Főiskolának tanára. Igen sokoldalú és termékeny ipar­­művészeti munkásságot fejt ki, főként az egy­házi iparművészet terén. Megyery Ella, Győrffy Aladárné, Írónő. Verse­ket írt, ki is adott belőlük egy kötetre valót, újságírónő lett s különösen külföldi nevezetessé­gekről szóló tudósításai, intervjúi, tárcái a Ma­gyarságban jelentek meg. Ezeknek javát kötetbe gyűjtve is kiadta Világvándora hercegnő címmel. Megyeri Károly

Next