Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Meisseni porcellán - Meissner, Alfred - Meissner, August Gottlieb - Meissonier, Jean Louis Ernest
201 Meisseni parcellán — Meissenner épített templom helyén később készült gót székesegyház, kápolnájában több nagymúltú herceg van eltemetve. A most is fennálló Fürstenschule növendéke volt Gellert és Lessing is. M. városa az I. Henriktől 930. alapított M. vára körül keletkezett. A huszita háborúk idején sokat szenvedett. 1447. teljesen leégett, 1632. a császáriak elfoglalták, 1637. a svédek birtokába került, akik részben lerombolták. őrgrófságot Gero szorb fejedelem országának egy részéből 965. I. Ottó császár alakította. Első őrgrófja Wigbert volt. Utódainak egyike, I. Ekkehard az őrgrófság határait az Elbén túlra is kiterjesztette. A lengyelek több ízben támadást intéztek M. őrgrófság ellen, a támadásoknak 1018. a bautzeni béke vetett véget. IV. Henrik az őrgrófságot X. Henrik eilenburgi grófnak adta hűbérül (1089.), azután az őrgrófság Wettini Konrádra és később a szász hercegségre szállt. Egykor a 968. alapított M.-i püspökségnek is nagy híre volt, amikor azonban a környék prot. lett, a püspökség birtoka a szász választók birtokába ment át (XVI. sz.). Meisseni parcellán. A parcellán tudvalévően a kínaiak találmánya, akik már egy évezred óta művelik a kerámiának ezt a legnemesebb ágát. Az európai porcellánt a drezdai Böttger találta fel, illetve tökéletesítette tovább a XVIII. sz. első évtizedében. Erős Ágost szász fejedelem rögtön átlátta a találmány nagy jelentőségét és 1710. Böttger vezetésével gyárat alapított Drezdában, amelyet azonban még ugyanebben az évben Meissenbe helyeztek át. A gyárnak 1719-ig Böttger maradt a vezetője, 1720. azonban mind a művészi, mind a technikai vezetést J. Gregor Harold vette át. A meisseni porcellánkészítmények az első időben vöröses alapanyagúak voltak, díszítésükben pedig utánozták a kínai, majd pedig a japáni porcellánkészítményeket, aranyozással kombinált élénk színekkel kínai és japán jeleneteket ábrázolva. A kínai és japán stílusba azonban mindinkább sok barok díszítő és ábrázoló elem szivárgott, ami mindenesetre az európai parcellán önállósulásának jele volt. A fejlődésben 1740 körül következett be a csúcspont. A gyártást még mindig edénykészítmények dominálják, díszítésüket pedig miniatűr kivitelű festmények. Új vezetőt kap a gyár : Johann Joachim Boendlert, aki 1775-ig igazgatja a gyárat és akinek nevéhez a meisseni porcellán fénykorának a dicsősége tapad. Az edénykészítményeken kívül egyre nagyobb szerepe lesz a porcellán kisplasztikának, az apró díszszobrok és szoborcsoportozatok készítésének. Ezek az élénkszínű, kecses és finom kis szobrocskák az európai porcellángyártásra sokkal jellegzetesebbek, mint a vázák és az edényszerű műtárgyak. Bennük megy végbe az európai porcellán művészi stílusának felszabadítása az-ázsiai, a kínai és japán porcellán stílusától. Az új meisseni porcellánok a bároknak elfinomult és játékos változatában születnek meg, abban a stílusban, amelyet rokokónak neveznek. A XVIII. sz. végétől kezdve a meisseni porcellán művészi színvonala egyre inkább süllyedőben van. Meissner, Alfred, ausztriai német költő, szül. 1822. Teplitzben, megh. 1885. Bregenzben. A XIX. század közepi szabadságmozgalmak egykor nagyon népszerű költője ; többek között Ziska c. románc-sorozatával aratott nagy sikert ; ez a műve a cseh huszita-mozgalmakat dicsőíti. Politikai költeményein kívül világfájdalommal tele dalokat, néhány regényt és drámát írt. Meissner, August Gottlieb, német író, szül. 1753. Bautzenben, megh. 1807. Fuldában. Novellákat és történeti regényeket írt, többek közt Alkibiadesről. Meissonier, (e. : meszonné), Jean Louis Ernest, francia festő, szül. 1815. Lyonban, megh. 1891. A legünnepeltebb francia festők egyike, aki miniatűrszerű, rendkívül gondosan, aprólékosan indokolt történelmi alkotásaival szerezte hírnevét. Már pályája kezdetén illusztrációk rajzolásával kereste kenyerét, bibliát és költészeti műveket illusztrált. Azután apróméretű s végtelen türelemmel kidolgozott képekre tért át, melyeknek tárgyát többnyire XIV. és XV. Lajos király korából vette. Ezek közül való : ,,Az őrszem”, „Lovasok a csapszék előtt”, „Sakko-