Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
M - Mutsuhito - Muttra - Mutualizmus - Muzaffer-ed-Din, Mirza - Múzeum
Mutsuhito — Múzeum 221 uralkodó sogunokkal. Mutsuhito, japán császár, szül. 1852. Kiotóban, megh. 1912. Tokióban. 1867. foglalta el a trónt, de még harcolnia kellett a császárok fölött Az utolsó sogun leverése után, 1868. valóságos uralkodó lett s uralma új korszakot nyitott Japánnak, amely néhány évtized alatt európai mintára átreformálódott. 1889. alkotmányt adott Japánnak. A megújhodott ország népe azután megtörhette 1903—1904. a félelmes orosz haderőt. Múltra (helyesen : Málhurá), Kelőindiai város a Jumna mellett, az agra-andi provinciákban, (1921) 52.820. Mint Krisna szülőhelyét, sok hindu zarándok keresi föl. A folyót kísérő szabad lépcsőkről szent fürdőket vesznek. Múzeumában óindiai képek vannak elhelyezve. Mutualizmus az a társadalmi irányelv, amely az egymásrautaltság és kölcsönösség megfelelő alkalmazása révén akar azokon a gazdasági és társadalmi bajokon segíteni, amelyeket a szabad verseny okoz. Társadalmi rendszerré Proudhon francia anarchista tudós fejlesztette , rendszerének alapelve az önsegélynek és a kölcsönösségnek gyakorlati alkalmazása. A M.-t népszerűsítette Kropotkin Péter, ugyancsak anarchista tudós könyve: Kölcsönös segítség, mint természettörvény (magyarul Madzsar József fordításában). Mirzaffer-ed-Din, Mirza, perzsa sah, Nazzred-Din sah fia, szül. 1853., megh. 1907. Teheránban. Atyja meggyilkoltatása után 1896. lépett trónra ; beutazta Európát s okos uralkodásával népszerű lett. Uralkodása végén alkotmányt adott Perzsiának. Múzeum, az olyan nyilvános, közv. magángyűjtemény, melyben tudományos v. művészi szempontból értékes tárgyak kiállítása állandó elhelyezést nyer. A M. szó a görög musaion (a. m. múzsáknak szentelt) szóból ered s az ókorban minden, a tudománynak és művészetnek céljait szolgáló helyet így neveztek. A leghíresebb ilyen intézmény Ptolemaios Philadelphos (Kr. e. 285—247.) alexandriai musaiona volt, ki palotájában pompás könyvtárt rendezett be s az ezzel kapcsolatos helyiségekben tudósok, írók és művészek államköltségen folytatták tanulmányaikat. Híresek voltak még az ókorban a pergamoni, antiochiai és bizánci múzeumok, valamint Claudius római császár múzeuma. Az első művészi múzeumok a műgyűjtéssel kapcsolatban keletkeztek, különösen Itáliában, mint egyes hatalmas fejedelmek v. főurak magángyűjteményei. E nemben első volt az Esték érem- és gemmagyűjteménye, a leggazdagabb pedig I. Cosimo Medici firenzei M.-a, főleg antik szobrok és képek gyűjteménye, melyben azonban már modern műalkotások is helyet nyertek. A renaissance AI.-ok rendszerint magánpalotákban voltak elhelyezve, melyeknek könyvtárát mellszobrokkal, folyosóit és udvarait pedig szobrokkal díszítették. A legszebb ilyen M.-épület a római Villa Borghese. Rómában II. Julius pápa alapította a Vatikán világhírű M.-át, melyet utódai páratlan műkincsekkel gazdagítottak. A rendszeres és tudományos alapon szervezett múzeális gyűjtemények fejlődése a modern tudomány haladásával függ össze. A természettudományi M.-ok a természeti és régészeti ritkaságok, kuriózumok tájaiból fejlődtek ki és ma már, az egyes tudományágak nagyarányú, önálló kibontakozásával erősen specializálódtak. Így vannak őskori, történelmi, hadtörténeti, néprajzi, gazdasági, kriminológiai, közlekedési, bányászati, kohászati, társadalmi, továbbá fizikai, anatómiai, ásvány-, növény-, állat- és földtani, egészségügyi stb. tudományos M.-ok, a művészetiek közül pedig műtörténeti, képzőművészeti, iparművészeti stb. gyűjtemények. A külföld legnevezetesebb M.-ai a párisi Louvre, a londoni British Museum, a berlini volt királyi s a bécsi volt udvari M.-ok, a müncheni Pinakotheka, a szentpétervári Eremitage, a római Muzeo nazionale, a nápolyi és pompeji M., a madridi Prado stb. Az É-amerikai Egyesült Államok egyre fejlődő gazdagsága és gyakorlati érzéke a mintaszerűM.-ok egész sorát hozta létre, melyek művészi emlékekben ugyan szegényebbek az óvilágiaknál, de tudományos kincsekben s az anyag bőségében annál gazdagabbak. A külföld vidéki városaiban is számos kiváló M. van, így magában Franciaországban mintegy 250. Hazánkban a Széchenyi Ferenc gróf által 1802. alapított Magyar Nemzeti Múzeum volt az első országos közgyűjtemény, mely máig is legelső enemű intézményünk. Ezenkívül nevezetes Budapesten a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum, továbbá a földtani, mező- Mutsuhito császár Muzaffer-ed-Din Hindu templom Multrában /V Szépművészeti Múzeum Budapesten Az új Pinakotheka Münchenben