Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
N - Nagy-Balogh János - Nagybánhegyes - Nagybánya - Nagybányai telep - Nagybaracska - Nagybarátfalu - Nagybaráthegy - Nagybarca - Nagybárkány - Nagybátony - Nagybecskerek - Nagyberény - Nagyberki - Nagybicsérd - Nagybirtok - Nagy-Bolgárország - Nagybotú Lőrinc - Nagybózsva - Nagybőgő - Nagybőjt - Nagybörzsöny
242 Nagy-Balogh — Nagybörzsöny Nagy-balogh János, festő, szül. 1874., megh. 1919. Mint szobafestő kezdett tanulni 1895. és a kommün idejében bukkant fel, mint művész, erőteljes, naturalisztikus munkásképeivel. Egész művészi hagyatéka a budapesti Szépművészeti Múzeumra maradt s ebből 1922. rendeztek kiállítást. Nagybánhegyes, nagyk. Csanád, Arad és Torontál egyesített vm.-k mezőkovácsházai j.-ában, (1920) 5245 1. Posta, táviró. Nagybánya (Baia mare), rendezett tanácsú város Szatmár vm.-ben, az Avas tövében, a Fernezelyi-patak mellett, (1920) 12.780. N. igen szép fekvésű város, a környékbeli nemesfémbányászat közigazgatási középpontja. Szt. István tornya a XIV. sz.-ból való. N. ősidők óta híres arany-, ezüst- és ólombányászat színhelye volt. A túlnyomóan magyar lakosság főfoglalkozása a bányászat, kohászat, szőlő-és gyümölcstermelés. Az utóbbi időben látogatott nyaralóhely volt, művésztelepét sokan felkeresték. NI. már a római időben is bányahely, várossá 1142. II. Géza tette, egyúttal szászokkal népesítette be a várost. 1468. alapították pénzverőjét. Erős vára birtoklásáért sok harcot folytattak. Régi várából mindössze egy bástya maradt fenn, Trianon óta Romániáé. Nagybányai telep, eredetileg Hollósy Simon müncheni festőiskolájának nyári fióktelepe, amely 1896. alakult. 1897-től kezdve a telep Budapesten együttes kiállításokon is bemutatkozott. A telep vezetői Hollósyn kívül Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla voltak. Ők lettek annak a festőszabadiskolának korrektorai, amellyé a telep 1902. Hollósy kiválása után alakult. A telepen az impresszionista és naturalista irány hívei csoportosultak és igen nagy szerepe jutott ennek a két, akkoriban még forradalmi irányzatnak elismertetésében és diadalrajuttatásában. Nagyharacska, nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ában, (1920) 3807 1. Vasútállomás, posta, táviró. Nagybarátfalu, kisk. Győr, Moson és Sopron egyesített vm.-k pusztai j.-ában, (1920) 727 l. Posta, u. t. Nyúlfalu. Nagybaráthegy, kisk. Győr, Moson és Sopron egyesített vm.-k pusztai j.-ában, (1920) 1165 I. U. p. Nagybarátfalu, u. t. Nyúlfalu. Nagybarca, kisk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített vm.-k sajószentpéteri j.-ában, (1920) 690 1. U.p. Vadna, u. t. Bánhorvát. Nagybárkány, kisk. Nógrád és Hont egyesített vm.-k salgótarjáni j.-ában, (1920) 563 1. U. p. Sámsonháza, u. t. Tar. Nagybátony, kisk. Heves vm. hatvani j.-ában, (1920) 2147 1. Vasútállomás, posta, táviró. Nagybecskerek (Veliki Brókerek), rendezett tanácsú város Torontál vm.-ben, (1921) 27.511 N. a Béga partján épült s a vm.-nek szellemi és anyagi központja. Jelentékeny cukor-, szőnyeg- és malomipara van. Vidékeit már a rómaiak lakták, 1331. Becke néven említik. 1551—1698 között török megszállás alatt volt. 1769. Mária Terézia mezővárosi rangra emelte, lakóit francia és német betelepülők szaporították. Trianon óta Jugoszláviáé. Nagyberény, kisk. Somogy vm. tabi.-ában, (1920) 1724. Vasúti megálló, posta, táviró (Som-N.). Nagyberki, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 1067 1. Vasúti megálló, u. p. és u. t. Mosdós. Nagybicséki, kisk. Baranya vm. szentlőrinci j.-ában, (1920) 571 1. Posta, u. t. Pellérd. Nagybirtok, akkora gazdaság, melynek tulajdonosa nem kénytelen ingatlanát maga kezelni s a jövedelméből megél. A N. fogalma országonként változó ; Németországban pl. a 200 hektárt, nálunk általában az 1000 holdat (570 ha) meghaladó gazdaságot veszik NI. számba. Nagy-Bolgárország, Ibn Roszlek és Ibn Fozlan, X. sz.-beli arab írók leírása szerint a Volga mindkét partján elterülő, nagyrészt mocsaras és erdős vidék, hol a bolgár nép a népvándorlás idején megtelepült. Éon a cseremiszek és osztjákok földjével, Den Kazárországgal volt határos. Kuvrát bolgár fejedelem nagy birodalmának szétbomlása után, a IX. sz.-ban szállták meg e földet a bolgárok és alapították ott Bolgár városát,mely az orosz krónikákban Veliki Gorod néven szerepel. N 1246. pusztult el a tatárok rettenetes csapásai alatt. Nagybotéi Lőrinc, 1. Lőrinc pap. Nagyhózsva, kisk. Abauj-Torna gönci j.-ában, (1920) 263 I. U. p.és u. i. Pálháza. Nagybőgő, a hegedűcsaládban a legmélyebb fekvésű hangszer. Négyhúros, melyeket kvartokban hangolnak: ’É, ’A, D, G. Terjedelme a kontra E-től az a2-ig terjed. Hangjelzése egy oktávval magasabb, mint ahogy hangzik. Régebben kvintettben hangolták s egy oktávval mélyebben szólt, mint a cselló, de a XVIII. sz. végén áttértek mai berendezésére. Hogy a kontra C-t — egyes eseteiben — játszhassál, a nagy hangversenyzenekarokban öthúrú N. is van, amelyre a szokásos húrokon kívül még egy C-húrt feszítenek. Nagyböjt (latin neve : quadragesima), a keresztény naptárban az a husvétot megelőző, hamvazószerdával kezdődő, hetedfél hétre terjedő időszak, amelyre negyven hétköznap esik. Ezt a negyven hétköznapot a r. kát. egyház böjtnapnak tartja és Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának az emlékezetére szenteli. A negyven nap Krisztusnak a megkísértés után a pusztában való negyvennapos tartózkodására is emlékeztet. A II. alatt a r. kat. egyház tiltja a zajos mulatságokat s a házasságkötéseket sem nézi jó szemmel. A keleti egyházak szintén kiemelik ennek az időszaknak a böjti jellegét. A protestánsok istentiszteleti életében is teljesen megvan ennek az időszaknak a Megváltó szenvedésére és halálára emlékeztető jellege, de a böjtöt nem tartják. Nagybörzsöny, kisk. Nógrád, és I Zont egyesített vm.-k vámosmikolai j.-ában, (1920) 1873 1. Posta, táviró- nagybánija