Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
M - Mesmerizmus, Franz Mesmer - Mesozoa - Messager, André - Messalina - Messel, Alfred - Messenia
Mesmerizmus — Messenia SÍ elektromos v. mágneses hatások révén befolyásolják a szervezetet. Ezért mágnessel, majd a mágnest elhagyva, pusztán kézmozdulatokkal igyekezett gyógyítani. 1778. Párisba költözött, ahol gyógymódjának óriási sikere volt a közönség körében. Hivatalos bizottság vizsgálta meg a tevékenységét és bár számos sikerét kénytelen volt elismerni, sarlatánnak bélyegezte meg. Mesmerizmus, Franz Mesmer osztrák orvos tana, aki abból indult ki, hogy a csillagok befolyásoló hatással vannak az emberi szervezet működésére és egészségére.Ezt a hatást Mesmer eleinte elektromos, később mágneses erőknek — tehát delejességnek — tulajdonította. A delejesség eloszlása a különböző testekben aránytalan lehet és innen származnak a rendellenességek, éppen ezért Mesmer eleinte mágnesekkel való megérintés, simogatás stb. útján próbált gyógyítani. Később rájött, hogy hatást ér el akkor is, ha nem tart kezelés közben mágnest a kezében, hanem valamilyen más tárggyal. puszta kézzel csinálja misztikus mozdulatait. Bár a világot betöltő delejesség fogalma már Mesmer előtt is számosakat foglalkoztatott, a M.-ban épült ki rendszerré. Nevezetesen új a M.-ban az állati delejesség fogalma, amelynek kisugárzása és más szervezetekbe való irányítása gyógyító hatású lehet. Mesmert — bár a közönség körében óriási sikerei voltak, — végül szemfényvesztőnek bélyegezték, de ki merné eldönteni, hogy ő saját maga misztikus tanairól nem volt-e szentül meggyőződve? Annyi tény, hogy Mesmernek és tanítványainak, elsősorban de Puységur márkinak orvosi sikerei nem a M.-nak, hanem a szuggesztiónak hatásán alapulnak. A „magnetizálás” tehát, amely a M. lényege, nem más, mint hipnotizálás és hogy hipnózissal bizonyos kórtüneteket meg lehet szüntetni, abban nem is kételkedik senki. 1784. Párisban tudós bizottság vizsgálta meg a M.-t, amelynek többek között Lavoisier és Benjamin Franklin is tagjai voltak. A bizottság nem vonta ugyan kétségbe az elért sikereket, de a delejességet tudománytalan szemfényvesztésnek tartotta. A M. ekkor sokat veszített példátlan népszerűségéből, de egy emberöltő után Bertrand párisi, majd Braid manchesteri orvos tanításaiban újból felmerült, de egyre jobban eltolódott a tudományos megalapozottságú hipnózis irányába. Mesozoa, átmeneti alakok az egysejtű véglények és a soksejtű állatok (Metazoa) közt. Testük kevés sejtből áll. Szájuk és végbélnyílásuk annál kevésbé van, mert belük sincs. Ezt egyetlen sejt képviseli. Testük felületét egyetlen sejtréteg alkotja. Szervezetüket tekintve, három csoportba sorolhatók : Vannak olyanok, amelyekben tölteléksejtek vannak. Ezeket csillangók borítják, alakjukat változtatják, semmiféle belső szerveik nincsenek és osztódással szaporodnak. Ilyen a nápolyi akvárium vizében felfedezett Trichoplax, melynek teste hámsejtekhez hasonló sejtekből áll s ezeket kocsonyás sejthalmaz választja el. Ilyenek továbbá az úgynevezett Casallacta-féléi, amelyek csillangós gömbök és szaporodásukkor az egyes sejtek szétválnak. Vannak élősdi M-k, amelyek a csalánzó tömlősállatok álcáihoz hasonlítanak. Ezek petékkel szaporodnak és igen bonyolult módon, nemzedékváltoztatással fejlődnek. Valószínű, hogy szervezetük az élősködés következtében egyszerűsödött le ennyire. Ebbe a csoportba tartoznak a Dicyemidák és az Orthonectidák, amelyeket van Beneden 1877. M. néven foglalt össze. Ezeket sokan csalánzóállatok, mások férgek álcáinak tekintik, melyek fejlődésükben megakadtak és ivarérettekké váltak. A harmadik csoportba az egysejtrétegűek tartoznak és szintén élősködők. Messager (e. : mészárlé), André, francia zeneszerző és karmester, szül. 1853. A zeneszerzést Párisban a Niedermeyer-iskolában tanulta, végleges kiképzését Saint-Saënsnek köszönheti. Kezdetben orgonista és templomi karmester volt 1894-ig. Balettjeinek sikere és Saint-Saëns ajánlása a színpadra viszik tehetségét. A dallamos, finom ízlésű francia vígopera utolsó érdemes képviselője. 1898-tól felváltva, hol karmester, hol igazgató. 1926. az akadémia tagjává választották. Messalina, Tiberius Claudius római császárnak a felesége, kinek alakját az a visszataszító kép örökítette meg, melyet kortársa, Juvenalis, a szatíra-költő a császárné szemérmetlen kicsapongásairól festett. A bárgyú, tehetetlen császár egy ideig tűrte felesége üzelmeit, de mikor ez egyszer férje elutazását arra használta föl, hogy forma szerint házasságra lépett kedvesével, kivégeztette .M.-t. Messel, Alfred, német építőművész, szül. 1853., megh. 1909. A modern építőművészet egyik úttörő jelentőségű képviselője. Épületeinek stílusa kezdetben a renaissancehoz, később a bárokhoz, majd pedig az újklasszicizmushoz állott legközelebb. Főmunkájának a berlini Wertheim-áruházat kell tekintenünk, amely azóta is típusa maradt a modern áruház-megoldásoknak. Jelentősebb művei még ezeken kívül igen sok bank és biztosítóintézet palotája Berlinben, számos üzleti és lakóépület ugyanott, a charlottenburgi csecsemőotthon, a ballenstetti városháza és a szépségben valamennyit felülmúló darmstadti múzeum, amelynek pompás homlokzata barokstílusban van kiképezve. Messenia (görögül Messene), a Peloponnesos három D-i nagy félszigete közül a legnyugatibb, az ókorban É-i határa az Elistől elválasztó Neda (ma Buzi) folyó volt. É-en a Taygetoshegység választotta el Lakomától. Árkádia felé a Pamisos és Alfeios folyók vízválasztója volt a határa. M. tulajdonképpen a bővizű Pamisos (ma Pirnaca) termékeny völgye. Ez a folyó két részre osztotta, az É-it, a benyomuló dórok táborhelyéről Stenyklerosnak hívták, a D-i rész Nakaria alacsony partvidéke. M. belső részein egyes kiemelkedő magaslatok vannak, ilyen D-en az Akritas (Hagios Dimitri, 516 m.), É-ra tőle a Mathia (Lykodimo, 957 m.), a Ny-i részen az Aigaleon-hegység, közepén az Ithome (Vulkano, 802 m.) és az Éva. Enyhe Franz Mesmer Trichoplax Messalina