Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)

M - Mesmerizmus, Franz Mesmer - Mesozoa - Messager, André - Messalina - Messel, Alfred - Messenia

Mesmerizmus — Messenia SÍ elektromos v. mágneses hatások révén befolyá­solják a szervezetet. Ezért mágnessel, majd a mágnest elhagyva, pusztán kézmozdulatok­kal igyekezett gyógyítani. 1778. Párisba köl­tözött, ahol gyógymódjának óriási sikere volt a közönség körében. Hivata­los bizottság vizsgálta meg a tevékenységét és bár számos sikerét kénytelen volt elis­merni, sarlatánnak bélyegez­te meg. Mesmerizmus, Franz Mes­mer osztrák orvos tana, aki abból indult ki, hogy a csil­lagok befolyásoló hatással vannak az emberi szervezet működésére és egészségére.­­Ezt a hatást Mesmer eleinte elektromos, később mágne­ses erőknek — tehát delejes­ségnek — tulajdonította. A delejesség eloszlása a különböző testekben arány­talan lehet és innen származnak a rendelle­nességek, éppen ezért Mesmer eleinte mág­nesekkel való megérintés, simogatás stb. útján próbált gyógyítani. Később rájött, hogy hatást ér el akkor is, ha nem tart kezelés közben mág­nest a kezében, hanem valamilyen más tárggyal­­. puszta kézzel csinálja misztikus mozdulatait. Bár a világot betöltő delejesség fogalma már Mesmer előtt is számosakat foglalkozta­tott, a M.-ban épült ki rendszerré. Nevezete­sen új a M.-ban az állati delejesség fogalma, amelynek kisugárzása és más szervezetekbe való irányítása gyógyító hatású lehet. Mesmert —­ bár a közönség körében óriási sikerei voltak, — végül szemfényvesztőnek bélyegezték, de ki merné eldönteni, hogy ő saját maga misztikus tanairól nem volt-e szentül meggyőződve? Annyi tény, hogy Mesmernek és tanítványainak, elsősorban de Puységur márkinak orvosi sikerei nem a M.-nak, hanem a szuggesztiónak hatásán alapulnak. A „mag­­netizálás” tehát, amely a M. lényege, nem más, mint hipnotizálás és hogy hipnózissal bizonyos kórtüneteket meg lehet szüntetni, abban nem is kételkedik senki. 1784. Párisban tudós bizottság vizsgálta meg a M.-t, amelynek többek között Lavoisier és Benjamin Franklin is tagjai voltak. A bi­zottság nem vonta ugyan kétségbe az elért sikereket, de a delejességet tudománytalan szemfényvesztésnek tartotta. A M. ekkor sokat veszített példátlan népszerűségéből, de egy emberöltő után Bertrand párisi, majd Braid manchesteri orvos tanításaiban újból felmerült, de egyre jobban eltolódott a tudományos meg­alapozottságú hipnózis irányába. Mesozoa, átmeneti alakok az egysejtű vég­lények és a soksejtű állatok (Metazoa) közt. Testük kevés sejtből áll. Szájuk és végbél­nyílásuk annál kevésbé van, mert belük sincs. Ezt egyetlen sejt képviseli. Testük felületét egyetlen sejtréteg alkotja. Szervezetüket te­kintve, három csoportba sorolhatók : Vannak olyanok, amelyekben tölteléksejtek vannak. Eze­ket csillangók borítják, alakjukat változtatják, semmiféle belső szerveik nincsenek és osztó­dással szaporodnak. Ilyen a nápolyi akvárium vizében felfedezett Trichoplax, melynek teste hámsejtekhez hasonló sejtekből áll s ezeket kocsonyás sejthalmaz választja el. Ilyenek továbbá az úgynevezett Casallacta-félé­i, ame­lyek csillangós gömbök és szaporodásukkor az egyes sejtek szétválnak. Vannak élősdi M­-k, amelyek a csalánzó tömlősállatok álcáihoz hasonlítanak. Ezek petékkel szaporodnak és igen bonyolult módon, nemzedékváltoztatás­sal fejlődnek. Valószínű, hogy szervezetük az élősködés következtében egyszerűsödött le ennyire. Ebbe a csoportba tartoznak a Dicyemi­­dák és az Orthonectidák, amelyeket van Beneden 1877. M. néven foglalt össze. Ezeket sokan csalánzóállatok, mások férgek álcáinak tekin­tik, melyek fejlődésükben megakadtak és ivar­érettekké váltak. A harmadik csoportba az egysejtrétegűek tartoznak és szintén élősködők. Messager (e. : mé­­szárlé), André, francia zeneszerző és karmester, szül. 1853. A zeneszer­zést Párisban a Nieder­­meyer-iskolában tanul­ta, végleges kiképzését Saint-Saënsnek köszön­heti. Kezdetben orgo­nista és templomi kar­mester volt 1894-ig. Ba­lettjeinek sikere és Saint-Saëns ajánlása a színpadra viszik tehetsé­gét. A dallamos, finom ízlésű francia vígopera utolsó érdemes képvise­lője. 1898-tól felváltva, hol karmester, hol igaz­gató. 1926. az akadémia tagjává választották. Messalina, Tiberius Claudius római császár­nak a felesége, kinek alakját az a visszataszító kép örökítette meg, melyet kortársa, Juvenalis, a szatíra-költő a császárné szemérmetlen ki­csapongásairól festett. A bárgyú, tehetetlen császár egy ideig tűrte felesége üzelmeit, de mikor ez egyszer férje elutazását arra használta föl, hogy forma szerint házasságra lépett ked­vesével, kivégeztette .M.-t. Messel, Alfred, német építőművész, szül. 1853., megh. 1909. A modern építőművészet egyik úttörő jelentőségű képviselője. Épületei­nek stílusa kezdetben a renaissancehoz, később a bárokhoz, majd pedig az újklasszicizmushoz állott legközelebb. Főmunkájának a berlini Wertheim-áruházat kell tekintenünk, amely azóta is típusa maradt a modern áruház-meg­­oldásoknak. Jelentősebb művei még ezeken kívül igen sok bank és biztosító­intézet palotája Berlinben, számos üzleti és lakóépület ugyan­ott, a charlottenburgi csecsemő­otthon, a ballenstetti városháza és a szépségben vala­mennyit felülmúló darmstadti múzeum, amely­nek pompás homlokzata barokstílusban van kiképezve. Messenia (görögül Messene), a Peloponnesos három D-i nagy félszigete közül a legnyugatibb, az ókorban É-i határa az Elistől elválasztó Neda (ma Buzi) folyó volt. É-en a Taygetos­­hegység választotta el Lakomától. Árkádia felé a Pamisos és Alfeios folyók vízválasztója volt a határa. M. tulajdonképpen a bővizű Pamisos (ma Pirnaca) termékeny völgye. Ez a folyó két részre osztotta, az É-it, a be­nyomuló dórok táborhelyéről Stenyklerosnak hívták, a D-i rész Nakaria alacsony partvidéke. M. belső részein egyes kiemelkedő magaslatok vannak, ilyen D-en az Akritas (Hagios Dimitri, 516 m.), É-ra tőle a Mathia (Lykodimo, 957 m.), a Ny-i részen az Aigaleon-hegység, közepén az Ithome (Vulkano, 802 m.) és az Éva. Enyhe Franz Mesmer Trichoplax Messalina

Next