Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928)
O - Ostrakon - Ostrau (Ostrava) - Ostrom - Ostromállapot - Ostromzár - Ostwald, Wilhelm
301 Ostrakon Ostwald Páncélos ostoros állatka (Ceratiani hirundinella) brucei vérparazita, amelyet a csecselégy (Glossina morsilans) szúrása olt át a marhákba és a lovakba sokozza a nagana-betegséget, amely D-Afrika állatállományát időnként megtizedeli. A Dinoflagellaták testét cellulózó-páncél borítja s inkább a növények közé számítják őket. A Cystoflagellaták közé tartozik a tenger fénylését okozó Noctiluca miliaris. Ostrakon (gör.), cseréptábla, melynek különösen a néptörvényszék szavazásaiban volt szerepe, amennyiben O.-okra írták fel azoknak a nevét, kiket a községből, ill. államból el akartak távolítani. Ostrau (Ostrava), két város neve Morvaországban, a morva-sziléziai szénterület és iparvidék középpontja, 1918 óta Csehszlovákiához tartozik. O kis háziiparvidékből a modern technika fellendülésével amerikai méretű fejlődésnek indult, a gyárak konglomerátjából, aknanyílásokból, vasúti tároló raktárakból, munkásnegyedekből áll, amelyeket a kokszolók és vasöntők füstokádó tömege fog közre. Német tőke és szervezés, cseh, lengyel és a kettő között álló, úgynevezett vízi-lengyel munkáshadsereget foglalkoztat. O. Alc/irisz i-O.-ból (csehül : Moravská Ostrava),(1921) 41.929 I. és Polnisch-O.ból (csehül : Ostrava Slezská), (1921) 22.771 I. áll. A két város egymással szemközt épült. O. nagy szénkiviteli állomás. Ostrom, az a hadi művelet, amelynek célja valamely vár v. megerősített hely védőeszközeinek szétrombolása és elfoglalása. Az O. módozatai háromfélék lehetnek, és pedig: 1. a rajtaütés ; 2. az erőszakos megtámadás ; 3. a rendszeres ostrom. A rajtaütés az, ha valamely védelemre még egészen föl nem készült várat, kisebb erődöt az ellenség észrevétlenül megközelít, az őrsereget meglepi és csekély csapattal megrohanván a várat, rövid harc után elfoglalja. A rajtaütésre az újabbkori hadtörténelemben nem sok példa található, mert egyrészt minden állam igyekszik a háborúra jól előkészíteni várait, erősségeit, másrészt mert nagy háborúkban jelentéktelen erődökkel nem vesződnek és ezeket az ellenség rendesen kardcsapás nélkül föl is adja, nem is védi. Az erőszakos támadás lényege az, hogy a támadó az elfoglalandó várat csak rövid ideig lövöldözteti a tüzérséggel és azután rohamot intéz ellene. Ennek érdekes példái Lüttich két erődének, de Barchon és d’Iivegnée-nek elfoglalása 1914 aug. elején; a németek mozsártüze oly erős volt, hogy a műveket védő csapat rövid idő múlva megadta magát. De az erőszakos támadás példái közé sorolható magának I.üttichnek elfoglalása is, mert ez az erős belga vár alig néhány nap alatt — részben romokba lőve — a németek birtokába került. A rendszeres ostrom hosszú ideig tart. A támadni szándékozó haderő lovasságával körülzárja a várat , repülői folyton fölötte keringenek ; a lovasság, tankok stb. minden közlekedést elzárnak. A gyalogság az előretolt művek közepéig igyekszik előnyomulni és azok közelében beássa magát. A támadó tüzérsége megkezdi az előretolt művek elleni tüzelést és ha ezek elestek, a vár érődést igyekszik rommá lőni. A rendszeres ostromnak igen sok példáját találjuk magyar történelmünkben is. Kőszeg, Eger, Temesvár, Szolnok, Szigetvár stb. mind nemcsak rendkívül tanulságos példái az ostromnak, hanem a magyar hadtörténelem legkiválóbb, legdicsőbb gyöngyszemei is. Az újabbkori hadtörténetemben kiváló helyet foglalnak el pl. a következők : Páris (1870/71.), Plevna (1877/78.), Port Arthur (1904/5.) és a világháborúban Antwerpen, Verdun, Przemysl. Ez utóbbi várat az oroszok kétszer zárták körül; 1914 őszén onnan menekülni kényszerültek, miután azonban másodízben is megkezdték az ostromot és ennek véres küzdelmei alatt a védősereg minden elesége és lőszere elfogyott, csapataink a várat a hadseregfőparancsnokság határozott parancsára átadták az ellenségnek. De ekkor Przemysl már csak értéktelen romhalmaz volt (1915 márc. 21.). Ostromállapot, a közhatalomnak a katonai hatóságokra való átruházása, amelyeket egyúttal kivételes hatalommal is felruháznak, kezdetben csak a tulajdonképpeni ostromra számítva, később és esetleges forradalmi mozgalmak elnyomása céljából is. Hazai jogunkban az O. ismeretlen ugyan, azonban nálunk is lehetséges a háború esetére v. háborúban kivételes intézkedéseket életbe léptetni, sőt még az is lehetséges, hogy a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyének bizonyos cselekmények tekintetében a honvéd büntetőbíráskodás alá helyeztessenek (1912. : XXXIII. t.-c. 14. §.). Ilyen szellemű rendeletet többet adtak ki a világháború alatt. Ostromzár (ang. blockade, blocking ), valamely ellenséges helynek, területnek, stb. csapatokkal való körülfogása v. elzárása a közlekedéstől az ellenség által. Szorosabb és tulajdonképpeni értelemben valamely partrész, illetve kikötő elzárása a tengeri közlekedés elől (tengerészeti ostromzár). Ez utóbbinak példája a kontinentális zár, amelyet I. Napóleon Angliával szemben alkalmazott. Ostwald, Wilhelm, híres német vegyész, szül. 1853. Rigában. Tanulmányait Dorpatban végezte. 1882. tanár a rigai műegyetemen, 1887. Lipcsébe hívják, itt működik, mint az elméleti kémia tanára 1906-ig, mikor nyugalomba vonul és minden erejét eszméi propagálásának szenteli. 1887-től kezdve van’t Hoff társaságában megindítja a Zeitschrift für physikalische Chemie c. nagyjelentőségű folyóiratot, 1889—1918-ig kiadója a Die Klassiker der exakten Wissenschaften c. gyűjteménynek. 1909. Római katonák ostromolnak egy várat. Ókori dombomul