Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928)

O - Osztrogozsk (Ribnij) - Osztrolenka - Ótátrafüred - Othello - Otranto - Ottawa - Otthon - Ottlik László - Ottó bajor uralkodók - Ottó, görög király

315 Osztrogozsk — Ottó­ ­i másik a tarantói. A tarantói öbölben 32­0­.-­­ telep van. Ezen a helyen a fiatal ivadék le­telepítésére gallyakat használnak. A gallyakat darabokra vagdalják és kötelekre erősítik, a kötelet pedig a víz alatt, cölöpök közt, feszítik ki. Ezeket nevezik pergolázóknak. Máshol tető­­cserepeket használnak ivadékgyűjtésre. Az Adriában Cherso szigetén, Medolinóban, a gradói lagúnákban s a dalmát partokon Govanj sziget mellett vannak a.-telepek. A fiumei Magy. Kir. Tengerészeti Hatóság Zengg mel­lett, majd­­Jablanac közelében rendezett be (­.-telepet, de ezeket a politikai viszonyok miatt föladták. A franciák úgynevezett par­kokban v. medencékben tenyésztik az O.-t. A medencékben állandóan áramlik a víz. Az O.-t cinkdrótból készített ketrecekbe rakják, ezeket pedig 1.5—2 m. mélységre bocsátják le. Az O.-kat 2 hónap múlva a medencék fenekére telepítik át, ahol 2 év alatt teljesen kifejlőd­nek. Franciaországban az ((.-tenyésztés köz­vetlenül v. közvetve kb. 300 ezer embernek ad foglalkozást. A legrégibb és legnagyobb ((.­parkok Arcachonban, Morbihan mellett Aurayben és Marennes közelében vannak. Angliában és Amerikában az O­.-tenyésztés valósággal nagyiparrá vált. Világhírű a withs­­tablei és a colchesteri O. Amerikában az O.­­konzerv igazi néptáplálék. Az É-amerikai Egyesült­ Államok lakossága évente 1 milliárd O.-t fogyaszt. Páris gyomra évenként 250—500 milliót emészt meg. London évi O.-fogyasz­­tása 700—800 millió. Hollandiában az újévi malacot az O. helyettesíti. A háború alatt Németországban­­1.-ból kolbászt és pástétomo­kat készítettek. Az O. Indiában, Kínában és­­Japánban töm­egélelmezési cikk. Az (1.-ban olykor gyöngyöt is találnak. Az ((.-telepek ellenségei a fúrókagylók és a falánk tengeri csillagok, amelyek sok O.-t bekebeleznek. Osztrogozsk (Ribnij), j.-i székhely Voronyezs orosz kormányzóságban a Don mellett, (1920) 24.000 1. O. igen termékeny mezőgazdasági vidék középpontjában fekszik, híres gabona- és marhavásárai vannak, jelentékeny malom­ipara, szappan- és faggyúfőzése. asztrolenka, lengyelországi kerületi város, a Narew megerősített hídfővárosa, (1921) 10.000­­. A mocsarakkal körülvett város mel­lett 1807. a franciák arattak győzelmet az oroszok felett. 1831 máj. 26. az oroszok arat­tak győzelmet O.-nál a lengyelek felett és ezzel a Varsóba vezető utat biztosították. 1915 júl. 23-tól aug. 4-ig a német csapatok vívtak kemény harcokat O.-ért. Ótátrafüred (Stary Smokovec), a Magas Tátra egyik legrégibb és legszebb nyaraló­­telepe és klimatikus gyógyhelye Szepes vm­.­­ben, a Tátra D-i lejtőjén, 1020 m. tengerszínt feletti magasságban. O.-et 1797. Csáky István gróf alapította, aki a jelentéktelen savanyúvíz­­forrás közelében három kis házat és kápolnát építtetett. O. a XIX. sz. közepétől kezdve in­dult rohamos fejlődésnek. Mint nyaraló- és turistatelep, elsőrangú jelentőségű. Gyógy­­berendezései : vízgyógyintézet, szénsavas-, sós- és fenyőfürdők, villamos gyógykezelés stb. Popráddal és a Csorba-tóval villamos vasút köti össze. Trianon óta Csehszlovákiáé. Othello (a velencei mór), a velencei köztár­saság szolgálatában álló, afrikai arab (berber) származású hadvezér, ki a törökök ellen, kivált Cyprus szigetén, nagy győzelmeket aratott. Nőül vette egy előkelő velencei patrícius leányát, Desdemonát , de zászlótartója, Jago cselszövései által halálosan féltékennyé téve, feleségét meg­fojtotta. C. történetét először Giraldi olasz író dolgozta föl a XVI. sz.-ban, Ecatommiti c. novellagyűjteményében ; ebből merítette tár­gyát Shakespeare­­I. c. tragédiájához, mely a velencei mór alakját világszerte ismertté tette. Rossini és Verdi operának dolgozták föl. Otranto (a római Hydrunium, görög : Hydrus), kikötőváros és érseki székhely Lecce olasz t­artományban, az Adriát a Joni-tengerrel összekötő, 75—150 km. széles tengerszoros mellett, (1920) 3000­­. Az ókorban az Apennini­­félszigetet Görögországgal összekötő legfonto­sabb átjáró volt, újabban forgalmát Brindisi vette át. 1480. a törökök elfoglalták, 1481. a magyarok felszabadították. Az (l.-i tenger­­szoros a világháborúban is szerepet játszott. Ottawa, 1857-től Canada fővárosa, a főkor­mányzó és központi kormányzat székhelye, (1921) 107.843­­. Lakosságának nagyobb fele angol, kisebb része francia. A Rideau folyó mellett fekvő várost a folyó felső és alsó város­részre osztja. O. modern kinézésű, díszesen épült város, legszebb épülete a 106 m. magas Barrackhillen épített gótikus, pompás parla­mentje. ((. a fafeldolgozás és fakereskedelem egyik centruma, nagy vas- és papírgyárai vannak, a Rideau-csatorna az Ontario-tóval köti össze. 1919—1920. 6. kivitele 44.000, a behozatala 110.600 pengő értékű volt. Otih­on, írók és hírlapírók köre, 1891. alakult a régi írók és Művészek Társaságának meg­szűnése után. Célja a magyarországi írókat és újságírókat egy körben egyesíteni, társa­dalmi érdekeiket előmozdítani ; kezdetben a sajtó szakérdekeivel is foglalkozott , de ez később az Újságírók Egyesületének feladata lett. Első elnöke Rákosi Jenő volt, aki jelenleg a Kör tiszteletbeli elnöke . 1920-tól az 1927 elhunyt Hoitsy Pál volt elnöke.­­(Ilrik László, jogi író, szül. 1895. Buda­pesten. Jogi tanulmányait befejezvén, a miniszterelnökségen vállalt hivatalt ; a buda­pesti tudományegyetemen a társadalomtan magántanára. Önálló művei: A marxizmus társadalomelmélete ; A társadalomtudomány filozó­fiája ; Begriff und Gegenstand der Gesell­schaftslehre. Ottó bajor uralkodók.­­.­­­., bajor király (1886—1913.), szül. 1848 ápr. 27. Münchenben, megh. 1916 okt. 11. Résztvett az 1870—1871. német-francia háború­ban. Később elmebajos lett s a család Fürsten­­ried-kastélyban őriz­tette. Bátyjának, a szin­tén elmebajos II. Lajos királynak halála után (1886 jún. 13.) királlyá proklamálták. Előbb nagybátyja, Luitpold, majd I. fia, Lajos her­ceg volt helyette a régens (1913 nov. 5-ig), amikor Lajost királlyá koro­názták. Ottó I. görög király (1832—1862.), I. Lajos bajor király második fia, szül. 1815., megh. 1867. Az 1832 máj. 7. tartott londoni konferencia a felszabadult Görögország királyává jelölte s a nemzetgyűlés aug. 8. elis­merte. Trónját 1833 febr. 3. foglalta el. 17 éves volt csak s ezért három régens uralkodott helyette. 1835 jún. 1.-től maga uralkodott. Ki­váló műveltségű és jóindulatú fejedelem volt, az iskolák számát növelte és igazságosan uralkodott, de népének rokonszenvét nem tudta megnyerni. 1862 okt.-ben katonai forradalom tört ki, amit az angol kormány szított. Országát elhagyta. Forma szerint azonban nem mondott le a trónról. Ottó bajor király

Next