Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Petráss Sári - Petrefactum - Petrezselyem - Petri Elek - Petri Mór - Petri, Olaus - Petri Pál - Petrich András - Petrichevich-Horváth Emil - Petrichevich-Horváth Lázár - Petrik Albert - Petrik Géza - Petrikeresztúr - Petri-Pick Lajos - Petrivente - Petrograd - Petroleum - Petroleummotor

172 Petráss — Petroleummotor 300 lírai vers van e könyvben, nagyobbrészt szonettek, ezek mintegy átmenetet jelentenek az érzéki világot tagadó középkorból az újkorba. Bevonja költészete körébe a természet képeit, szerelmesét, Laurát nem mint elvont eszmény­képet, hanem mint valódi, élő nőt ünnepli, szerelmi érzése rajzában helyet ad az emberi vonásoknak, ho­lott kora költé­szete csak mint elvontságot, böl­cseleti v. vallási eszmények ürü­gyét tárgyalta a szerelmet. II. lí­rája felszabadí­­tólag hatott minden nemzet költészetére, kü­lönösen a fran­ciára és spanyolra s a szonett-forma az ő révén ment át az összes irodalmakba. A magyar irodalomban elsősorban Kisfaludy Sándorra volt döntő hatással, a Himfy szerelmei­ben. Petráss Sári, operetténekesnő, szül. 1888. Kassán. Előbb a Király Színház primadonnája volt s méltán kedvelték kevéssé temperamen­tumos, de ízléses, mértéket tartó játékát. Később külföldön vendégszerepelt, főként Angliában. Petroractum (lat.) a. m. kövület. Petrezselyem (Petroselinum horlense), az ernyő­­sök növénycsaládba tartozó, 12—1 m. magas, Ó-európai szár­mazású zöldség­növény. Alsó le­velei 2—3-szoro­­san szárnyaltak, visszás-tojásdad kerületű, haso­gatott levélkék­kel. A felső leve­lek hármasak v. egyszerűen szár­nyaltak, szálas­­lándzsás v. szá­las, épszélű le­vélkékkel. A vi­rágok zöldessár­gák, a termés tojásdad, kb. 2 mm. hosszú. A leves fűszerezésére úgy húsos gyökerét, mint leve­leit egyaránt használják. Közép-Európába min­den bizonnyal a bencés kolostorkertekben került, délen már a görögök és rómaiak termesztették. Petri Elek, ref. püspök, szül. 1852., megh. 1921. Budapesten, Utrechtben és Marburg­­ban végezte tanulmányait. 1879—1904. a budapesti teológiai akadémián a bibliai, főleg újszövetségi tudományok tanára, 1904. buda­pesti lelkész, 1911. a dunamelléki egyház­kerület főjegyzője, 1915. püspöke. A revideált bibliában a Sámuel és Krónikák Könyvei­ és az Apostolok Cselekedeteit fordította. Tanul­mányai főleg az Egyházi Reform-ban, a Protes­táns Szemlé­ben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap­ban jelentek meg. Petri Mór, költő, szül. 1868. Tasnád­­szarvadon (Szilágy vm.). 1886—1894. Zilahon tanár volt s egyben szerkesztette a Szilágy c. lapot, azután tanfelügyelőnek nevezték ki, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztérium­ban működött. Számos verse és több tanul­mánya jelent meg, szerkesztette és nagyrészt írta Szilágy vármegye monográfiáját. Petri, Olaus, Svédország reformátora, szül. 1493. Örebróban, megh. 1552. Tanult Witten­­berg­ben Luther és Melanchthon vezetése alatt, 1531—1533. Wasa Gusztáv svéd király kancel­lárja, 1539-től a stockholmi székesegyház lelki­­pásztora, a svéd reformáció vezére, a svéd iro­dalom és történetírás megalapítója. Nevét az upsalai egyetemen külön tudományos alapítvány is őrzi. Petri Pál, politikus, néhai Petri Elek ref. püspök fia, szül. 1881. Budapesten. Jogi tanul­mányait itt, Berlinben és Lausanneban vé­gezte. 1911. a miniszterelnökség tisztviselője lett s külügyi és egyházjogi kérdésekkel fog­lalkozott. 1922. nemzetgyűlési képviselőnek választották, ugyanaz évben államtitkár lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. Polrich András, festőművész, szül. 1765., megh. 1842. Mint katonai mérnök, 1809. a hadseregben vezérkari rangot ért el a Napó­leon elleni háborúban. Olajfestményei, rajzai és akvarelljei maradtak fenn. Petrichevich-Horváth­ Emil, báró, író és politikus, szül. 1881. Désen. 1917. Nagyküküllő vm. főispánja lett ; a proletárdiktatúra bukása után előbb belügyi-, majd népjóléti állam­titkár. 1926. a politikai élettől visszavonult. A szegedi egyetem magántanára. Több poli­tikai tanulmányon kívül írt költeményeket. Petriehevieh-l­orváth Lázár, szül. 1807., megh. 1851. Művelt, sokfelé utazott író volt, aki nagy buzgalommal, de kevés tehetséggel foglalkozott az irodalommal. A Honderű c. lapot szerkesztette 1848-ig s a főúri világ ked­vét kereste benne. Az írók legnagyobb része elfordult tőle s állandó célpontja volt az ifjabb írók és költők gúnyolódásának. Petrik Albert építész és archeológus, szül. 1876. Kistárkányban (Zemplén vm.), megh. az orosz harctéren 1916 aug. 27. Különösen a műemlékek felkutatásával és fölvételével szerzett érdemeket. Petrik Géza, bibliográfus, szül. 1845. Alsó­­szeliben (Pozsony vm.), megh. 1925. Buda­pesten. Könyvkereskedő volt, de a nyolcvanas években feloszlatta üzletét ; sokáig szerkesz­tette a Corvinát, a könyvkereskedők egyesüle­tének lapját. Értékes munkája a Magyar köny­­vészet, amelyet 1910-ig folytatott, ennek elő­zője a Magyarország bibliográfiája (1712—1860.). Petrikeresztúr, kisk. Zala vm. novai j.-ában, (1920) 465 l. U. p. Nagylengyel, u. t. Nova. Petri-Pick Lajos, szobrász, szül. 1884. Jogi tanulmányok után kezdett mintázással fog­lalkozni Budapesten és Brüsszelben. Szobrai közül legszebbek gyengéd és finom női arc­képei és élettel teljes aktszobrai. Petrivente, kisk. Zala vm. letenyei j.-ában, (1920) 622 s. U. p. Tótszentmárton, u. t. Szé­peinek. Petrograd, 1. Leningrad. Petroleum (lat.) a. m. kőolaj. Petroleummotor, olyan gázgép, melynél a robbanó töltés petroleumpárák és levegő keverékéből áll. A tüzelőanyag lehet : lámpa­­petróleum, solárolaj, kátrány, vulkánolaj, masut. Az első P.-t Julius Hock készítette 1873. Bécsben, ma minden motorgyár készíti. A berendezés a rendes 4 ütemű gáz- és benzin­motorokéhoz hasonló, csakhogy ezeknél egy úgynevezett porlasztó karburátor van, mely — tekintettel arra, hogy a petroleum közönséges hőfoknál nem párolog s így mesterségesen szivattyúnyomással v. pedig sűrített levegővel kell elgázasítani azt — az ilyen motoroknál nélkülözhetetlen. Az ilyen porlasztó tökéletes­ségétől függ az, hogy a motor jó hőhatásfok­kal és zavartalanul működjön. Ha a porlasz- Petrezselyem

Next