Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
P - Puhatestűek - Pukánszky Béla - Pula - Pulcinella - Pulitzer, Joseph - Pullmann, George Mortimer - Pulo-Pinang - Pulszky Ágost - Pulszky Ferenc - Pulszky Garibaldi
— Pulszky 270 Puhatestűek a cs. és kir. hadiiskolában a harcászat tanára, majd a parancsnok helyettese, 1906-tól pedig az intézet parancsnoka. A világháborúba, mint a pozsonyi V. hadtest parancsnoka vonult. Részt vett a kraszniki és a lublini harcokban. Utóbb, mint hadseregparancsnok, sok ütközetben és csatában vett részt az északi harctéren. 1916. vezérezredessé nevezték ki, azután nyugalomba vonult. Mint katonai író is működött. Puhatestűek (Mollusca), az állatvilág egyik jól körülhatárolt és igen népes törzsét alkotják. Külalakjuk és belső szerkezetük tekintetében nagy a változatosság. Testük három tájékból áll : fej, szervtömlő és láb, de ezek a részek nincsenek meg mindegyiken. A kagylóknak pl. nincsen fejük, a lábasfejűek lába pedig karokká és tölcsérré alakult át. A láb a csigákon és a kagylókon van legjobban kifejlődve. Izmos, talpszerű mozgásszerv ez. Testüket hám borítja. Legjellemzőbb szerveik közé tartozik a köpeny, amely v. az egész testet beburkolja (kagylók), v. pedig csak egy részét (csigák stb.). Alatta van a köpenyüreg, benne vannak a kopoltyúk, az egyik vese s esetleg a szív is. A köpeny választja ki a háromféle rétegből összetett héjat, amelynek anyaga túlnyomóan szénsavas mészből áll. A héj alakja és szerkezete igen változatos. Belső rétege az úgynevezett gyöngyházréteg, amely a köpeny alá bekerült idegen anyagokat is bekérgezi s így keletkezik a gyöngy, amelyet ma már mesterségesen is tudnak termeszteni. A köpenyszervek kivételével a P. többi zsigerei az úgynevezett szervtömlőben foglalnak helyet. Bélcsatornájuk három részből áll. Garatüregükben van a páros v. páratlan állkapocs és a reszelő, amelyen szabályos sorokban fogak vannak. Ez mozzel zsolják szét a táplálékot. Szívükben mindig artériás vér van. Ivarszerveik sokszor igen bonyolult szerkezetűek. Váltivarúak v. hermafroditák. Legegyszerűbb a kagylók idegrendszere. A P. nagy része tengeri állat, a többi édesvízi v. szárazföldi, de az utóbbiak is inkább nedves helyeken élnek. Gazdaságilag jelentős: az osztriga, a feketekagyló, amelyeket tenyésztenek is, a gyöngykagyló, a polipok és a szépiák stb. A P. öt osztályra tagolódnak : 1. Őspuhatestűek (Amphineura), 2. Kagylók (Lamellibranchiata). 3. Fúrólábúak (Scaphopoda). 4. Csigíle (Gastropoda). 5. Lábasfejűek (Cephalopoda). Pukánszky Béla, tanár, szül. 1895. Pozsonyban. A budapesti egyetem közgazdasági karának német előadója. Több könyvet írt német bölcselőkről, a magyarországi németség irodalmáról, amelynek történetét is megírta. Pann, kisk. Zala vm. tapolcai j.-ában, (1920) 470 l. U. p. Kapolcs, u. t. Nagyvázsony. Pulcinella (d. e.: pulcsinella), a commedia dell’arte női alakja, tréfás személy, ruhája fehér, nadrágja néha tarka szövetdarabokból van összevarrva, nyakán nagy fodor. Férfimása a pulcinelle, a franciák polichinelle bohóca. Pulitzer, Joseph, budapesti származású amerikai lapkiadó és szerkesztő, szül. 1847., megh. 1911. Tizenhét éves korában vándorolt ki, önkéntes volt a polgárháborúban, azután Saint-Louisban lapot alapított, New Yorkban kongresszusi képviselőnek választották. 1883. a newyorki World lap tulajdonosa lett. Vagyonának nagy részét iskolákra és jótékony intézményeknek hagyta. Pullmann, George Mortimer, amerikai föltaláló, szül. 1831., megh. 1897. A róla elnevezett vasúti kocsik gyárának igzgatója volt Chicagóban. Ezek a kocsik a ma minden modern államban használt négytengelyű háló-, étkező- és termes vasúti kocsik. Ő alapította a Chicago közelében levő P. City-t, melyben kb. 15.000 lakos, köztük 6000 munkás él. Az egész város a P.-társaság tulajdona. Pulo-Pinang, hátsóindiai szigetcsoport a Malakkától D-re levő Straits-Settlements brit gyarmaton, 280 km 2., 170 noi Pulszky Ágost, Pulszi jogtudós, szül. 1846. Budapesten. 1875. a hu jogbölcselet rendes tani megválasztották képvise párti volt, azután Adott, 1889. ismét szál Eötvös Lóránt mellettügyi államtitkár lett, maradt tisztében. Irt mi jogi munkákat a jogtör köréből. Pulszky Ferenc, archer ritka polihisztorok egyik jelen, megh. 1897. Budap. nagy részét s kitünően megtanulta angolul meg olaszul. 1845. Bécsben telepedett le és nőül vette az irodalomban is ismert nevű Waller Terézt. Az új magyar kormányban 1848. Kossuth mellett pénzügyi, majd a király személye körüli miniszter mellett államtitkár lett. Kossuth megbízásából Angolországba ment diplomáciai képviseletben, emiatt a szabadságharc leverése után ő is száműzetésben volt kénytelen élni. Londonban angol lapoknak írt és archeológiai, meg művészeti tanulmányokkal foglalkozott; elkísérte Kossuthot amerikai útjára; 1860., mint angol levelező, Olaszországba költözött. A kiegyezés előtt amnesztiát nyervén, hazajött és képviselőséget vállalt, de amikor a Deák-párt a Tisza-párttal fuzionált, visszavonult a politikai élettől és főleg a Nemzeti Múzeumnak élt, amelynek már 1869. igazgatójává nevezték ki. Ő teremtette meg az Iparművészeti Mú- Pulszky Ferenc reumot. Tagja, majd másodelnöke volt az Akadémiának és a Kisfaludy-Társaságnak. Tudományos művein kívül, amelyek közt kimagaslik a Magyarország archeológiája, hosszú évsoron át rendes vezércikkírója volt a Pesti Naplónak, majd a Pesti Hírlapnak. Pulszky Garibaldi, mérnök, P. Ferenc fia, szül. 1861. Turinban, megh. 1922. Mérnöki oklevelet nyert a zürichi műegyetemen. Résztvett a Korinthusi-csatorna építésében. Magyar Köldökcsiga