Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
R - Ragály - Ragályi Lajos - Ragályos betegségek - Rágcsálók - Ragout - Ragozó nyelvek - Raguza - Rahl, Karl - Raiffeisen, Friedrich Wilhelm - Raimund Ferdinand - Rainer Károly - Rainerné Istvánffy Gabriella
Ragály — Rágcsáló koponyája ; (az) gyökértelen metszőfogak, amelyek állandóan növekednek és az állatnak rágcsálással kell koptatnia. Ha nem tud rágicsálni, a metszőfogai úgy összenőnek, hogy állkapcsát nem tudja többé mozgatni, ennélfogva éhen pusztul. — (bz) záp fogak valakiről más előtt olyan tényt állít v. híresztel, amely valósága esetében az illető ellen bűnvádi v. fegyelmi eljárás oka lehet, v. őt közmegvetésnek tenné ki, a becsület védelméről szóló 1914 : XLI. t.-c. hatálya alá eső H.-t követ el. Büntetése hat hónapig terjedhető fogház és pénzbüntetés, de egyévi fogház stb. a büntetés a minősített esetekben, amilyen pl. ha sajtó útján v. egyébként nyilvánosan, hatóság stb. ellen v. aljas indokból követik el. A vádlott tényállításának valóságát bebizonyíthatja, de csak ha az állítás közérdeket v. jogos magánérdeket szolgált, — ha a sértett maga kívánja, — ha az állítás miatt bűnvádi v. fegyelmi eljárás van folyamatban, v. a büntetőbíróság jogerős véghatározatban valónak mondta ki ; nincs helye a valódiság bizonyításának, ha oly bűncselekményre vonatkozik az állítás, amelynek tárgyában a bíróság felmentő ítéletet v. megszüntető határozatot hozott, v. ha az állítás hatóság előtti ügyben tárgyaláskor szóval v. iratban az ügyre s ügyfélre vonatkozólag történt. Közérdek vagy a jogos magánérdek megvédése céljából a női becsületet megtámadó állítás valósága is bizonyítható. A bűnvádi eljárásnak rendszerint csak magánindítvány alapján van helye. Ragály, kisk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített ura.-k putnoki j.-ában, (1920) 634 l. Posta, táviró. Ragályi Lajos, ügyvéd és jogi író, szül. 1857. Mezőkövesden, megh. 1910. Budapesten. Egyideig országgyűlési képviselő volt. Több jogi munkát írt. Ragályos betegségek: 1. Fertőzi betegségek. Rágcsálók (Rodensia), a méhlepényes emlősök egyik népes rendje, amelyet a fogazat rendkívüli módon jellemez. Szemfogaik nincsenek s emiatt a metsző- és a zápfogakat széles kör választja el egymástól. A vésőalakú nagy metszőfogak gyökértelenek s ezért korlátlanul növekednek. Emiatt kénytelenek rágicsálással koptatni. Többnyire mindkét oldalon s mindegyik állkapocsban egy-egy metszőfog van. Némelyik fajnak a zápfogai is gyökértelenek. Többnyire kistermetűek. Növényekkel táplálkoznak és olykor nagy károkat okoznak. Igen szaporák. A R.-nak kb. 900 faja ismeretes, amelyek 2 csoportra oszlanak : Kettős metszőfogúak (Dypticidenta), ahová a nyúlfélék is tartoznak, így a mezei nyúl (Lepus timidus), a tengeri nyúl (L. cutlicultis) s a télen fehérré változó alpesi nyúl ( L. variábilis). Egyszerű metszőfogúak (Limpthcidenta): a mókus (Sciurus vulgaris), finom bundája és lompos farka van; a hód (Castor fiber), amely Európából már csaknem teljesen kipusztult. Igen értékes prémje van. Egérfélék : a házi egér (Mas musculus), a házi patkány (M. rattus), amelyet a vándor patkány (M. decumanus) csaknem tökéletesen kiszorított. Ide tartozik még a tengeri malac (Cavia cobaya) is. Ragous, leves vagdalék borjúhúsból, vadból, szárnyasból készült étel, apróra vagdalva, lével, erősen fűszerezve, főzik, néha levét megsavanyítják. Ragozó nyelvek, azokat a nyelveket nevezzük így, amelyek a szóhoz függesztett ragokkal fejezik ki a mondatrészek viszonyát egymáshoz. Ilyen a magyar és a többi finnugor nyelv is. Ez azonban nem lényeges különbség az egyes nyelvcsaládok között, mert minden nyelvben vannak rágós alakok is a nyelvtan más formái mellett. Karpiza (Dubrovnik), dalmáciai, jugoszláv uralom alatt álló kikötőváros, (1920) 9000. A XV. sz.-ban az Adria egyik legfontosabb telepe volt. A tőle 2 km. távolságra levő Gravosával, a boszniai vasút végállomásával egységes telep. Jelentékeny szőlő-, bor-, olaj- és zöldségtermelése van. Téli üdülőhely. Rahl, Kart, osztrák festő, szül. 1812. Bécsben., megh. 1865. A jelesebb osztrák történelmi festők egyike, aki Magyarországon is járt művészi vándorútjain. Az 50-es években a bécsi művészeti alkémia tanára volt s ekkor szerepelt tanítványai között Lotz Károly is. Kompozíciói közül kiválik „A keresztények üldözése a katakombákban” s a „Manfred holttestének föltalálása” c. műve. Dekorativ művei között a bécsi Sina-palota és a Tedescopalota freskói, a fegyvermúzeum lépcsőházának díszítése s a bécsi új operaháznak freskóvázlatai a leghatásosabbak. Művészetén a velencei mesterek hatása látszik. Raiffeisen, Friedrich Wilhelm, német közgazda, szül. 1818. Hammban, megh. 1888. Heddorsdorfban, Neuwied mellett. Nevét a róla nevezett segélyszövetkezetek megalapításával tette ismertté ; ezekből később a hitel- és fogyasztási szövetkezetek alakultak. Könyvet is írt a hitelszövetkezetekről, amelyet magyarra is lefordítottak. Raimund Ferdinand, ausztriai német drámaíró és színész, szül. 1790. Bécsben, megh. (öngyilkos lett) 1836. ugyanott. Mint színész nem volt jelentékeny, de mint író Bécs tősgyökeres, kedvenc gyermeke. A bécsi tündérjáték és lokális bohózat népies hagyományát emelte irodalmi színvonalra romantikus mesejátékaival, melyek a régi magyar színpadokon is tetszésre s a magyar irodalomban néhány utánzóra találtak. Nevezetesebbek köztük: A paraszt mint milliomos, Alpesi király és embergyűlölő, A pazarló stb. A bécsi Raimund-színház, mely előtt szobra áll, róla van elnevezve. Rainer Károly, műépítész, szül. 1875. Szegeden. Legkiválóbb alkotásai : a szeged-rókusi templom, a budapesti Erzsébet-téri és Barossuccai Mocsonyi-paloták, az új Haris-bazár, a Luczenbacher épületcsoport a Petőfi Sándor utcában, a temesvári Dimissiana Bank, a Hazai Bank székháza, a nagyszebeni Európaszálló, a gróf Mailáth-féle bérház-csoport, sok villa a Rózsadombon és a Gellért-hegyen. Rámentő Istvánffy Gabriella, festőnő, szül. 1877. Budapesten. Itt végezte művészeti tanulmányait. A legkedveltebb magyar állatfestők Egy raguzai kolostor udvara