Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Perje - Perjeszittyó - Perkál - Perkáta - Perkin, William Henry - Perkupa - Perlaky György - Perlmutter Izsák - Perlroff-Csaba Vilmos - Perm - Permanens - Permetezés - Permetezőgépek - Permetezők

148 Perje — Permetezők­ ben a tengeralattjáró szeme. Lényege egy hosszú acélcső (R), amelynek felső része kiáll a vízből és a legtetején egy 45°-os prizmát (c) hordoz. A vízszintesen jövő fény­ű­ sugár (a) belép a prizmára és, mint a rajz mutatja, az átfogó felületén teljes visszaverődést szenved, átha­tol a dad­­lencserendszeren, az e prizma-rendszeren és belép a cső alján lévő prizmába (c’). Itt újra teljes visszaverődést szenved, víz­szintes irányban belép a b­okulárba, amelyen át a kormányos látja a fel­színen lévő tárgyak ké­pét. Perje, a pázsitfüvek Im­n­­ö­vénycsalád Poa nemzet­sége. A toklász többé­­kevésbé ormóshátú, a füzérkék pedig oldalról összenyomott­ak. Uton­­útfélen közönsé­ges a P. annua, mind az öt föld­részen gyakori R ' “*1 apró fű. Száraz 1­2 mezők füve a P. 1. Periszkóp, (B) acél­ bulbosa, kivált el­eső, (c) prizma, (a) levelesedő füzér fénysugár, (d d,) len­csék, (e) prizmarend­szer, (c,l prizma), (b) ,, , okulár; 2. a periszkóp ( ' pratensis, me a tengeralattjárón ' ' ’ kéjű alakja. Ér­tékes réti fű a Perse­lyet vélni is szok­tak. Lazán gye­pes, többé-kevésbé tarackos, rendesen szürke­zöld. Olyan helyeken, hol az angol perje nem használható füvesítésre, legjobb helyette réti perjét vetni. Perjeszityó, a szittyófélék növénycsalád Luzula nemzetsége. Levelei pázsitszerűek, a levélhüvely zárt. Száraz mezőkön gyakori a L. campestris, füzérkéi gesztenyebarnák. Lazán gyepes, tarackos tövű, sűrűn pillás szőrű, ala­csony növény. Perkál, középfülöm pamutfonálból készült szövet, különböző színnyomású mintázattal, egyszerű női ruhára való. Perkála, nagyk. Fejér vm. adonyi j.-ában, (1920) 4983 l. “Posta, táviró. Perkin, William Henry, angol kémikus, szül. 1838., megh. 1907. Főképpen szerves kémiá­val foglalkozott és ő fedezte fel az első anilin­­festéket, a mauveint. P. fia, William Henry, szül. 1860. Sudburyban, 1885—1886. a mün­cheni egyetemen magántanár, majd Edin­burghba, Manchesterbe és Oxfordba került tanárnak. Perkupa, kisk. Abauj-Torna vm. bodvaszilasi j.-ában, (1920) 918­­. Vasúti megálló. U. p. és u. t. Szin. Perlaky György, politikus, szül. 1885. Szász­váron (Baranya vm.). Budapesten műegye­temet végzett. A világháború után, amelyben mint tiszt harcolt, élénk részt vett Pécs város életében, de a szerb megszállás alatt mene­külnie kellett. 1922. képviselőnek választották. Az Uj Barázda c. kisgazdalap szerkesztője. Perlmutter Izsák, festő, szül. 1886. Buda­pesten. Budapesti és párisi művészi tanulmá­nyai után hosszabb időn át élt Hollandiában, ahol főleg a népéletet és annak otthonait fes­tette. Hazatérve, Rákospalotán telepedett ki s rendkívüli szeretettel festett magyaros élet­képeivel a külföld figyelmét is fölkeltette, úgyhogy képmását az Uffizi-képtár számára kérték el. Perl­olt-Csaba Vilmos, festő és grafikus, szül. 1880. A modern magyar festőgeneráció egyik nagyjelentőségű alakja. Tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Évekig volt Henri Matisse tanítványa. Sok budapesti és külföldi kiállításon szerepelt festményeivel és grafikai munkáival, amelyekben elmélyedő elem­zést, a tárgyi formák szerkezetének erős hang­súlyozását figyelhetjük meg. Perm, 1. volt orosz kormányzóság az európai és ázsiai határon, (1910) 332.061 km 2., 3.731.200­1. A kormányzóságból 127.820 km2, az Uralon túl feküdt. 1921. az Uralon túli részből önálló kormányzóságot alakítottak (Jekaterinburg), DK-i részének egy darabját pedig a baskír köztársasághoz csatolták. Talaja jórészt terméketlen, 70%-a erdő, de igen gaz­dag ásványi kincsekben (arany, platina, kő­szén, vas, ezüst, ólom, nikkel, drágakő). 2. P., K-oroszországi város, az előbbi szék­városa, a Kama mellett, (1920) 74.104 l. P. az Ural középső részének középpontja, fejlett vasipara, fegyver-, ágyúgyártása van. Szibé­riába menő tranzitó-kereskedelme igen élénk. Permanens (lat.), a. m. megmaradó, állandó, folytonos. Permetezés, a növényvédelemben általánosan alkalmazott eljárás. E célra külön permetező­­gépek szolgálnak. Permetezéssel valamely víz­ben oldott v. lebegő vegyi szert viszünk a növényekre, hogy az azokon rejtőző különféle állati, főleg rovarellenségeket és gombabeteg­ségeket megöljük. Az állati kártevők ellen kétféle irányú permetezést alkalmazunk. A rágó rovarok ellen ú. n. belső v gyomormérgeket juttatunk a növényre (leginkább arzént), hogy ez a megevett növényi résszel az állat gyom­rába jusson. A szívó rovarok ellen a külső v. bőrmérgeket használjuk, pl. a levéltetűk ellen szappanos, dohánylúgos, qyassziás folyadékkal permetezünk. Utóbbi esetben a rovart meg kell áztatnunk, tehát bőven permeteznünk, míg előbbi esetben finoman, ködszerűen kell a per­­metnek a levélre stb. hullania, hogy miinél job­ban elosztva, minél több méreg tapadjon a növényre. A gombabetegségek ellen is főleg ködszerűen permetezünk. Legismertebb gomba­ülőszer a mésszel közömbösített rézgálic,oldat (bordós lé), továbbá a kénes folyadék. Újab­ban az állati és növényi (gomba) kártevők ellen együttesen permeteznek oly módon, hogy a szereket összekeverik. Ennek külön szabályai vannak. Permetezőg­épek, a permetezés keresztül­vitelére szolgáló szerszámok. Sokféle szerke­zetűek. Legáltalánosabbak a háton hordható, kézzel hajtottak, v. a folyadékot önműködőjén kihajtó gépek. Vannak nagy űrtartalmú, tol­ható v. fogatos permetezők is. Utóbbiakat nagy mezőgazdasági területeken, v. nagy gyümöl­csösökben használják. A permetezés módja, a védendő nö­vény s az ir­tandó nö­vényellenség szerint több­féle szerke­zetű toldalé­kokkal, kive­zetőcsövekkel és permetszó­­rókkal van­nak ellátva. Permetezők, olyan orvosi célokra hasz­nálatos készü­lékek, amelyek valamely folyékony halmaz­állapotú fertőtlenítőszert v. gyógyszert apró cseppekben, igen finom eloszlású eső alak­ Ja.

Next