Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
P - Pollák Mihály - Pollatschek Elemér - Polner Ödön - Polo - Polo, Marco - Polonium - Polónyi Dezső - Polónyi Elemér - Polónyi Géza - Poloskák - Poltava - Pólus - Pólya György - Pólya Jakab
211 Pollák — Pólya Polluik Mihály, építész, szül. 1773. Bécsben, megh. 1855. Budapesten. A klasszikus irányú építőművészet legkiválóbb magyarországi képviselője. Bécsben tanult s egy idei külföldi működés után Pesten telepedett le, ahol az árvíz után újjáépülő főváros építésében igen nagy szerephez jutott. Legszebb épülete a Nemzeti Múzeum, amelyet 1837 és 1846 között épített. Ennek pompás külső megoldásához méltón csatlakoznak a belső megoldások, főként az előcsarnoknak és a kupolateremnek kiképzése. Egyéb épületei közül nevezetesebbek : az egyetemuccai Károlyi-palota, a várbeli Sándor grófi palota, a miniszterelnökség palotája, a szépuccai Szapáry-palota, a Zrínyi uccai Festetich-palota, a koronaőruccai Jankovichpalota. Ő építette a régi Ludoviceumot, amelyet azóta átalakítottak és a régi Vigadót (Redout),'.amely a város 1849.-i bombázása alkalmával pusztult el. Pollatschek Elemér, gégeorvos, szül. 1875. Nagykárolyban. 1916 óta egyetemi magántanár, a budapesti zsidókórház főorvosa. Számos dolgozatot írt, amelyeknek nagy része Dolgozatok az orr- és gégebetegségek köréből címmel jelent meg. Polner Ödön, jogtanár és jogi író, szül. 1865. Békéscsabán. Előbb az igazságügyi minisztériumban szolgált s miniszteri tanácsos lett, 1914. a pozsonyi egyetem tanárának nevezték ki. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Önállóan megjelent jogi művei közti jelentékenyebbek : Magyarország és Ausztria közjogi viszonya ; A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban ; Magyar közjog német nyelven. Polo, labdajáték, melyet lovon, kerékpáron és motorkerékpáron játszanak. A P. Perzsiából származik, ahol már Kr. e. 500. ismerték. Európába angol lovassági tisztek hozták be 1869. Van még vizi-P. is. Polo, Marco, híres középkori ázsiai utazó, 1. Marco Polo, Polonium, radioaktív elem, amelyet a Curieházaspár fedezett fel. Midőn ugyanis a szurokércből rádiumot állítottak elő, a melléktermékben találtak egy igen erős radioaktív elemet, amelyet Curiené hazájáról l’.-nak neveztek el. Atomszáma 84, atomsúlya 210, periódusa 136 nap, X sugarakat terme is átalakul Radium A-vá, illetve annak izotópjaivá s végül ólommá. Polónyi Dezső, politikus és jogi író, Polónyi Géza volt igazságügyminiszter fia, szül. 1875. Budapesten. 1906. országgyűlési képviselőnek választották ; az új országgyűlésnek nem tagja. Mint ügyvéd, számos jogi cikket írt; legutóbbi, 1928. megjelent önálló munkája a királykérdést tárgyalja a pragmatika szankció megszűnése szempontjából. Polónyi Elemér, zongoraművész, szül. 1871. Budapesten a Nemzeti Zenedében és Bécsben a Conservatoriumban tanult. Művészi körutai után Budapesten telepedett le s 1902 óta a Nemzeti Zenede tanára. Zongoraműveket szerzett. Polónyi Géza, politikus, szül. 1848. Zsitvakenézen, megh. 1920. Budapesten. Ügyvéd volt Budapesten, 1881- től majdnem állandóan országgyűlési képviselő és a függetlenségi párt egyik vezére, a képviselőházban is vezérszónoka. A koalíció vezérlőbizottságának megbízásából 1906. ő készítette elő a paktumot báró Fejérváry Gézával; a koalíciós kormány megalakulásakor igazságügyminiszter lett. 1918. a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke lett. Publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. Poloskák, a szipókás rovarok (Rhynchota) egyik alrendjét alkotják. Mellső pár szárnyuk felfedő szárny. Némelyik faj szárnyai másodlagosan teljesen visszafejlődtek. Szájszerveik szívók. Az álcák potrohának hátoldalán, a kifejlett k. utótorának hasoldalán bűzmirigyek nyílnak. A bűzös váladék védelemre szolgál, de van egy faj, amelynek az érett körte illatára emlékeztető szaga van. Állati és növényi nedvekkel táplálkoznak. Közvetlenül, v. tökéletlen átalakulással fejlődnek. Az egész földkerekségen el vannak terjedve. A csápok alkotása szerint két csoportra oszlanak : I. Rejtett csápnak (Cryptocerata) v. vizi-P. Csápjuk 3—4 ízből áll s felülről nem látható. Szipókájuk rövid. Lábaik többnyire úszókká fejlődtek ki. Ide tartozik : a hanyattúszó poloska (Nolonecta glauca), a vízi skorpió (Nepa cinerea), a csíkpoloska (Naucoris cimidaes) és a tutajpoloska (Amoryius nilolicus), amely 75 cm.nyire is megnő. Ez a P. óriása. — II. Csápos P. (Gymnocerata), amelyek túlnyomóan szárazföldiek. Csápjuk hosszú és jól látható. A pajzsos P. közé tartoznak : a piroslábú címeres poloska (Pentatoma ruipes), a paréjpoloska (Euryderma oleracea). Karimás P. a beléndekpoloska (Corizus hyoscyami) s a dajkapoloska (Phyllomorpha laciniata), amelynek hímje a hátán hordja a petéket, míg ki nem kelnek. A bodobács-félék közül már kora tavasszal is igen közönséges a tüzesbogár v. kikeleti bodobács (Pyrrhocoris apterus). Vízben él a molnárka (Hydrometras acustris), amely hosszú lábaival a víz felületi feszültségét kihasználva, futkos. A szárnyatlan vérszívó P. közül közismert az agyi poloska (Cimex Agyi poloska lectuarius), amely szúrásaival fertőző betegségeket is terjeszt. A mezei P. közül a csíkoshátú díszpoloska (Calocoris variegatus) igen gyakori. A világ egyik legnagyobb poloskagyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumban van. Poltava, 1. régebben orosz kormányzóság volt, jelenleg Ukrajnához tartozik, 45.790 km., (1923) 3.612.000 I. 2. P., ukrajnai város, az előbbi székvárosa, (1923) 88.000. Jelentékeny iparát jellemzi a bőr-, szappan-, gyertya-, dohányárú-gyártás. Sok temploma közül híres az 1650. alapított régi kolostor és az 1770. épített székesegyház. 1709 júl. 9. Nagy Péter P.-nál aratott döntő győzelmet XII. Károlyon. A világháború után Ukrajnához csatolták, egyidőben fővárosnak is kiszemelték. A vörös hadsereg és Denikin csapatai között itt heves harcok folytak. Pólus (lat.) a. m. sarok. Pólya György, matematikus, szül. 1887. Budapesten. Tanulmányait Budapesten, Bécsben, Göttingenben és Párisban végezte. 1914. a zürichi műegyetemen magántanár, majd 1920. ugyanott rendkívüli tanár. Analízissel, függvénytannal, valószínűségszámítással és statisztikával foglalkozik. Rendkívül sok önálló tanulmányt írt külföldi folyóiratokba. Pólya Jakab, közgazdasági író, szül. 1844. Békésszentandráson, megh. 1897. Budapesten. Egyetemi magántanár is volt, közgazdasági műveivel több ízben nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjait. Értekezései részint szakfolyóiratokban, részint önállóan jelentek meg. 14* Polónyi Géza