Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Pallosjog - Pállya Celesztin - Palma - Palma, Jacopo il Giovane - Palma, Jacopo il Vecchio - Pálmabor - Palma de Mallorca - Pálmai Henrik - Pálmák

74 Pallosjog (Sámson; Szuhay Mátyás; Társasjáték stb.), regényt (Tordai diákok), humoreszkeket stb. Tankönyvei: Magyar Retorika és Poétika.­­Munkatársa e Lexikonnak is. Pallosjog, régi jogunk szerint a földesurat, a vármegyét s az azzal felruházott városokat megilletett jog halálbüntetés kiszabására. A római jog a csak II.-gal fölruházot hatóságot im­­perium merum-nak (puszta joghatóság) nevezte. I­állya Celesztin, festő, szül. 1864. Genovában. Mint ötéves gyermek, tért vissza Magyarországba szüleivel s ifjabb éveiben kőfaragószobrászhoz adták, később a távírdán napidíjas lett, majd a fametszést tanulta. Csak később jutott el Bécsbe, az akadémiára, onnan Münchenbe s hazatérve, a Benczúr-mesteriskolába. A buda­pesti Műcsarnokban 1891. szerepelt először „Piaci jelenet” c. művével s ennek sikere után állandóan a hetivásárok festői részleteit festi. Pettenkofen hatása alatt, sokszor olyan finom­sággal és nagy elmélyedéssel, hogy a jeles osztrák festő képeivel könnyen összetéveszt­hetők. Újabban a rákospalotai paraszttípuso­kat is szerepelteti s vásári jelenetei így színe­sebbek lettek. Mint amatőr hegedűkészítő is sikerrel szerepelt. — II. Carolas, II. Celesztin testvéröccse, szül. 1875. Budapesten. Bátyja tanítványa volt s művészetében is őt utánozza, de kevesebb intimitással és hidegebb színezéssel. Palma, a Kanári-szigetcsoport egyik tagja az Atlanti-óceánban. 715 km 2., (1920) 45.000 t. P. egy hegyvonulatból áll, ezt az 1400 m. magas Paso de la Cumbre osztja két részre. Legmaga­sabb csúcsa a Pico de la Cruz (2358 m.). Vul­káni keletű, híresek kalderái. A partokat min­den irányban meredek, néhol 200 m.-es mere­dek falak kísérik. Fő termékei : a bor, zöld­ség, gyümölcs, dohány, cukor és nyersselyem. Palma, Jacopo it Giovane (az ifjabb), olasz festő, szül. 1544. Velencében, megh. 1628. ugyanott. Már 15 éves korában Rómába ment, ahol Rafael és Michelangelo műveit tanulmányozta. Csak 8 év múlva tért vissza Velencébe s itt főleg Tinto­retto és Veronese hatása alá került, mikor velük együtt a Doge-palota nagy képeit festette. Deko­ratív, friss színezése miatt igen népszerű lett s elhalmozták arcképmegrendelésekkel, úgyhogy a túlhajtott munkásságban művészete hanyat­lott. Nagyobb oltárképei közül a „Krisztus sira­­tása”, „Mária templombamenetele”, „Maria Immaculata” válik ki. „Utolsó ítélet” c. nagy vásznán egészen Tintoretto hatása látszik. Palma, Jacopo il Vecchio (az öregebb), olasz festő, szül 1480 körül Serinaltában megh. 1528. Velencében. Giovanni Bellini tanítványa és Tizian kortársa, aki főleg színeinek ragyogó gazdagságával és női alakjainak buja szépsé­gével tűnik fel a velencei festők előkelő csoport­jában. Ő is leginkább biblikus képeket fest, de szent családjait („santa conversatione”) színes, festői tájakban helyezi el. Oltárképei közt leghíresebb a velencei S. Maria Formosa templom oltárképe Szt. Borbála csodaszép — Pálmák alakjával, azután „A szentek közt trónoló Szt. Péter” (a velencei akadémiában), „A királyok imádása” (a milánói Brerában), híres műve a „Jákob és Rachel találkozása” (a drezdai kép­tárban), velencei híres női szépségei közül a „Venus” (a drezdai képtárban), „Judit" (a firen­zei Uffizi­ban), a két Lukrécia (a római Borghese­­képtárban), a „Bella di Tiziano” (a római Sciarra­­képtárban), a „Violanta”, a „Három grácia”. Pálmakor, készül a pálmák törzsének v. virágzati nyelének cukortartalmú édes nedvé­ből. A trópusok alatt szinte mindenütt szoká­sos a benszülöttek körében a P. készítése, kereskedelembe azonban nem kerül. Leg­gyakrabban a kókuszpálma és a kitulpálma (Caryota urens) virágzati nyelének nedvéből, valamint a pálink­apálma (Borassus flabellifer) hím Virágzatának nedvéből készítik a P.-t, utóbbi Indiában toddy néven ismeretes. Néhol a P.-ból ajakszerű pálinkát is­ főznek. Palma de Mallorca, a Baleári­­szigetek fővárosa, spanyol kikötő­város, Mallorca-sziget D-i part­ján, (1920) 77.418­­. Megerősí­tett hely, hajóforgalma élénk. Hí­res székesegyházát 1230. kezdték építeni, 1610. fejezték be. Kör­nyékén sok szép nyaraló van. P.-t az arabok idejében Majurk­ának v. Balmá­nak hívták. A keresz­tények birtokába 1228., I. Jakab aragoniai király idejében került. Pálmai Henrik, hírlapíró, szül. 1862. Nagyváradon. Jogot végzett, majd hírlapíró lett a nagyváradi Szabadság­ná­l, később a fővárosban több lap munkatársa. 1898 óta a Pesti Hírlap belső munkatársa. Szer­kesztette öt évig a Kincsem c. sportlapot. 1907—1912. a Turf Szalon titkára volt. Mun­kája : A starttól a célig. Pálmák, egyszikű növénycsalád, melynek tagjai kivétel nélkül évelő és elfásodó törzzsel bírnak. A virágok hármas számúak, a virág­­takaró rendesen kétkörű, a viráglevelek bőr­­neműek v. pikkelyszerűek, a hat porzó két körben foglal helyet, a termő háromlevelű. A virágzat rendesen dúsvirágú és felnyílás előtt hártyás, bőrnemű v. elfásodó burok­levelek takarják, melyek külseje gyakran tüs­kés. Nemcsak a II. között, hanem egyáltalában a virágos növények között legnagyobb a virág­zata a talipot-pálmának, mely 70—80 éves korában egyszer virágzik s aztán elszárad. Virágzata 14 m. hosszú és 12 m. széles. Legtöbb pálma törzse egyenes és nem ágazik el, ezért a költészet gyakran hivatkozik a pálmatermetre. A törzs nem, v. csak alig-alig vastagodik másodlagosan. Magassága külön­böző vannak egészen törpeszárú, de vannak 40 m. magas P. is, sőt a kúszószárú rotangok, melyek közül egyesek spanyolnád néven kerül­nek forgalomba, 100—200 m. hosszúra is meg­nőnek. Némely pálma törzse csupasz, másokét, mint pl. a legészakabban ültetett kenderpálma törzsét is, a megmaradó levélhüvelyek egészen beborítják. A legvékonyabb P. törzse ceruza­vastagságú, a legvastagabbaké % m.-es. A pálmatörzs fája rendesen a törzs külső része felé a legkeményebb, mert itt az edénynyalábok sűrűn állanak és legnagyobb részük rost. El­ágazó egyedül a dumpálmák (Hyphaene) törzse. Ezek főleg az afrikai steppéken honosak, 12—-15 m. magasra nőnek. A többi pálma csak kivéte­lesen, a csúcshajtás megsérülése esetén ágazik el. A levelek szárnyasak v. tenyeresek. Utóbbi esetben legyezőnek is szokták nevezni, mert a tenyeres pálmaleveleket a trópusok alatt gyakran használják legyezőnek. Azonban a Megbokrosodott lovak, Pátlyu Celesztin festménye

Next