Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia - Petőfi Zoltán - Petőfi-ház és ereklyemúzeum - Petőfi-Társaság - Petőháza - Petőhenye - Petőmihályfalva - Petraktál - Petrarca, Francesco

Petőfi Petrarca 171 helyét. A magyar táj jellegzetes szépségei ép­­úgy tükröződnek költészetében, mint a magyar nép tipikus érzés- és életformái. A fiatal magyar­ ember gyönyörű ideálképe jelenik meg művészi tökéletességben Petőfinél. A magyar nemzet lelki életére rendkívüli hatással volt, nemze­dékek fiatal­sága találta meg benne követendő példaképét. Irodalmunkra még ma is érezhető a hatása. For­dítások ré­vén költé­szete isme­retessé vált mindenütt a világon, a romantikus képzeletet foglalkoztató sorsa annak idején Eu­rópa érdeklő­désének kö­zéppontjába emelte. A vi­lág előtt­ ő a magyar szel­lem egyik legnyomaté­kosabb rep­rezentánsa,­­ idehaza még mindig haté­kony, eleven erő a nemzet közérzületében. Centennáriumát 1923. olyan ünneplésben ülte meg az egész nemzet, melyhez hasonló még nem jutott magyar ember emlékének. Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, szül. 1828. Keszthelyen, megh. 1868. Pesten. 1847. vette feleségül Petőfi, akinek eltűnése után Kolozs­várra ment, hogy nyomozza, innen atyja visszavitte Erdődre, pár hó­nap múlva Pestre költözött, de már 1850 júl.-ban, tíz nap­pal a gyászév letelte előtt férj­hez ment Hor­váth Árpád egyetemi tanár­hoz. Irt elbeszé­léseket és költe­ményeket, ame­lyeken kétségte­lenül meglátszik Petőfi hatása. Azt a keszthelyi gazdasági épületet, ahol született, emléktáb­lával jelölték meg. Petőfi Zoltán, P. Sándor és Szendrey Julia fia, szül. 1848. Debrecenben, megh. 1870. Pesten. Nyugtalan vérétől hajtva, iskoláit meg­szakította s színésznek állt be. A vándorszí­nészélet nyomorúsága s a rendetlen élet hamar elpusztította gyönge szervezetét. Korai pusztu­lásában része volt családi viszonyai rende­zetlenségének, a rokoni szeretetlenségnek s az apja emlékéből táplálkozó, rossz irányba ható népszerűségnek. Verseket is írt, melyek össze­gyűjtve, a Petőfi-könyvtár XV. kötetében je­lentek meg (1909.). Petőfi-ház és ereklyemúzeum, Feszty Árpád egykori villája Budapesten, melyet a Petőfi- Társaság 1907. megszerzett abból a célból, hogy ott a Petőfire vonatkozó ereklyéket mú­­zeumszerűleg elhelyezze. A házban Jókai Mór is lakott tíz évig. A 1­.-ot 1909. avatták föl és nyitották meg a közönség részére s abban a Petőfire és Jókaira vonatkozó emléktárgyak, iratok, képek és könyvek nyertek elhelyezést. Petőfi-Társaság­, irodalmi egyesület, mely a Petőfi-kultusz emelésére s a magyar szépiro­dalom művelésére alakult 1876 jan. 1. A ren­des tagok száma 60 , ezenkívül vannak tisz­teleti és külső tagjai. Minden évben egy márc. 15. körüli vasárnapon nagygyűlést tart ; legna­gyobb jutalma az évenként kiadott Petőfi-nagy­­díj, lírikusok részére. Első el­nöke Jókai Mór volt, utána Her­­czeg Ferenc, majd Pekár Gyula. Petőháza, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 719 l. U. p. és u. t. Petőházai cukor­gyár. Petőhenye, kisk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ában, (1920) 428 1. U. p. és u. t. Zala­­szentiván. Petőmihályfalva, kisk. Vas vm. vasvári j.-ában, (1920) 552 1. U. p. és u. t. Győrvár, Petra, nevezetes romváros Köves-Arábiában. A Holt-ten­gertől délre, a Vádi Mura (Mó­zes völgye) nevű sziklafalaktól bezárt völgyben fekszik, a nabateusok fővárosa volt. A görög és római kultúrának hatása alatt álló nagyszerű épít­ményeit több tudós kutatta át. Petrarca, Francesco, az olasz költészet egyik legnagyobb lírikusa, szül. 1304. Arezzóban, megh. 1374. Arquában. Gyermekkorát Avi­­gnonban töltötte, ahova Firenzéből száműzött apja menekült. A montpellieri és a balaguai egyetemen tanult s azután Avignonban pappá szentelték. 1327. pillantotta meg először Laurát, azt a nőt, aki életének ideálja, költészetének forrása és tárgya lett. Hozzá írott verseit szonett-formában, olasz nyelven írta s ezekkel szerezte halhatatlanságát, holott humanisz­tikus szellemű kora latin nyelvű költeményeiért becsülte legtöbbre. E humanizmusnak P. egyik úttörője volt, sok latin irodalmi művet felkuta­tott és kiadott s latin nyelvű műveiben a klasszikus ókor kultu­szát segített feltámasz­tani. Élete nagy ré­szét nyugtalan vándor­lásban töltötte, külön­böző olasz udvarok­nál, különböző küldeté­sekben fordult meg, élte a középkori huma­nisták vándorló életét. Latin nyelvű verseiért 1341. a római Capito­­liumon költővé koszo­­rúzták. Ezek részint klasszikus tárgyakat fel­dolgozó epikai művek, részint vallásos éne­kek, de nagyszámú levelet, bölcselkedő érteke­zést is adott ki. Alapvető munkát végzett Dante műveinek méltatásában és magyaráza­tában. Szerelmi versei olasz nyelven Can­­soniere (daloskönyv) címen jelentek meg. Sziklasír Petra mellett Petrarca

Next