Tolnai Új Világlexikona 15. Rák-Sör (Budapest, 1929)

R - Révész Imre (ifj.) - Révész Kálmán - Révész Margit (Hrabovszkyné) - Révész Mihály - Révész-Ferryman Ferenc - Révfaluu - Reviczky Gyula - Reviczky Szevér - Revizionizmus - Revizor - Révleányvár - Revolver - Revolveresztergapad

79 Révész — Revolveresztergapad Révész Imre (ifj.), R. Imre unokája, egyház­történész, szül. 1889. Pápán, tanult Kolozs­várott és Montauban-ban (Franciaország), 1912. helyettes, 1914. rendes tanár a kolozsvári ref. teológiai fakultáson, 1920. debreceni lelkész, 1923. a tiszántúli egyházkerület lelkészi fő­jegyzője (püspökhelyettes). Termékeny és je­lentős egyháztörténetíró. Főbb munkái : A tudo­mányos egyháztörténetírás; Dévai K­iró Mátyás tanításai; Bod Péter mint történetíró (1916.); A mai magyar kálvinizmus (1923.) ; Révész Imre élete. Révész Kálmán, ref. püspök, egyháztörténész, R. Imre fia, szül. 1860. Debrecenben. Tanult itt és Berlinben, 1886. pápai teológiai tanár, 1892. kassai lelkész, 1898. abauji esperes, 1918. tiszáninneni püspök, 1920. miskolci lelkész , 1917. a debreceni egyetem tiszteletbeli dok­torrá avatta. Mint egyháztörténeti kutató és író is kitüntette magát, különösen a kassai egyházra (1894.) és a budai zsinatra (1887.) vonatkozó műveivel. Révész Margit (Hrabovszkyné), orvosnő és gyermekpszichológus, szül. 1885. Bácsfekete­­h­egyen. Orvosi és filozófiai fakultást végzett. Számos tanulmánya jelent meg a gyermek­­biráskodás, gyógypedagógia és kriminál­­pszichológia köréből. A Magyar Gyógypedagógiai folyóirat orvosi szerkesztője. Révész Mihály, hírlapíró és szociológus, szül. 1884. Kemenesmihályfán (Vas vm.). A buda­pesti egyetemen államtudományi doktorátust szerzett s 1906. a Népszava belső munkatársa lett. Szerkesztette az Ifjúmunkás s a Szocializ­mus c. folyóiratokat. Sokat foglalkozott a munkásmozgalom történetével ; önálló művei : A hűtlenségi pör; A magyarországi munkás­mozgalom története ; A magyarországi szocialista párt alakulása ; Szocialista községi politika a gyakorlatban ; Somogyi Béla élete és munkássága. Munkatársa e Lexikonnak is. Révész-Ferryman Ferenc, festő, szül. 1893. Budapesten. Mint az újabb festészeti irány egyik tehetséges tagja, városképeivel szerzett itthon jó nevet. Angliai tartózkodása alatt vette fel a „Ferryman” (révész) nevet, majd New Yorkba ment át, ahol dekoratív munká­kat vállalt. Révfalu, kisk. Somogy vm. szigetvári j.-ában, (1920) 208 l. U. p. Drávafok, u. t. Sellye. Reviczky Gyula, író, szül. 1855. a liptómegyei Vitkócon, megh. 1889. Budapesten. Sok szen­vedés közt töltötte ifjúságát, nevelő volt egy délvidéki úricsaládnál, majd Budapesten hírlapíró. Élete folytonos nélkülözések között telt el, szerelmeiben is csalódott, magasra fokozott becsvágya sem talált kielégülést s ebből magyarázható költészetének szomorú, pesszimisztikus hangja. Schopenhauer hatása alatt állott, de nem volt olyan értelemben pesszimista, hogy tagadta volna az élet értékét, sőt hevesen vágyott minden után, ami az életben szép és jó. Őszinte, közvetlen költő volt, a művészi formára törekedett s a nyelv hajlékonyságára. Képeinek gazdagsága és szem­léletessége figyelemreméltó, de nyelvében kevés az igazi magyaros íz és sok tekintetben hatása alatt áll a német költőknek, különösen Heinének. Költészete bizonyos értelemben ellen­hatást jelent Arany és Petőfi epigonjainak költészetével szemben s a modern líra egyik úttörője. Sok verse, különösen a Perdita-ciklus, a 80-as évek polgárias költészetében merészség­számba ment. Életében Ifjúságom és Magány címen jelentek meg versei, összes költeményeit Koroda Pál adta ki két kötetben (1895.). Reviczky Szevér, hírlapíró, szül. 1840. Nagy­váradon, megh. 1864. Budapesten. Jogi tanul­mányokat végzett, azután Bihar vm.-ben szolgált, de már 1861. a Pesti Napló munka­társa lett a fővárosban. Számos cikket írt, külföldi műveket fordított. Az Elek Gusztávval vívott párbajban esett el. Revizionizmus, az a szocialista tudományos irányzat, amely a marxi szocializmus gazda­sági és történelmi megállapításait megváltoz­tatni (reformálni), újjávizsgálás (revideálás) folytán új tételekkel átalakítani akarja (refor­mizmusnak is nevezik). Gyakorlati jelentősége annyiban volt, hogy hangoztatta a politikában a lépésről lépésre való változtatás jelentőségét és szükségességét, megengedhetőnek, sőt szük­ségesnek tartotta az uralkodó osztály egyes rétegeivel való együttműködést, azt hirdet­vén, hogy ezzel is meg lehet közelíteni a proletár osztály javára a társadalmi rendszer igaz­ságosabb megváltoztatását. Ennek az irány­zatnak a főképviselője Eduard Bernstein volt Németországban ; föllépése nagy viták oko­zója volt, de a szociáldemokrata mozgalom kettészakadását sehol sem eredményezte. Né­metországban a viták középpontjában Bern­­steinnel szemben az úgynevezett ortodox marxi álláspontot Karl Kautsky képviselte. Franciaországban Jaurès és Sarraute, Olasz­országban Turati és Treves voltak (az 1900-as évek közepéig) képviselői a B. irányzatának, amelynek a hullámzása az 1900-as évek végefelé elcsitult. Revizor (latin) a. m. felülvizsgáló, ellenőr. st.-ok. különböző elnevezések alatt, működnek hivatalokban, irodákban, üzemekben a mun­kások, alkalmazottak munkájának ellenőrzé­sére ; ma azonban a gazdasági életben több­nyire a vállalaton kívül álló pénzügyi, könyve­lési szakembert értik alatta, aki a vállalat egész ügykezelését felülvizsgálja, könyveit ellen­őrzi stb. Angol neve accountant (chartered accountant a. m. hites R., könyvvizsgáló). Magyarországon legújabban létesült ily intéz­mény, miután a Pénzintézeti Központ kere­tében eddig is működtek R.-ok. Révleányvár, kisk. Zemplén vm. bodrog­közi r.-ában, (1920) 839 l. LT. p. és u. t. Zemplén­­agárd. Revolver, 1. Forgópisztoly. Revolvereszterg|U­iml, a modern vas- és fém­ipari tömeggyártás igen fontos műhelyi gépe, mely nevét onnan vette, hogy a különben rendes esztergapadon van egy úgynevezett revolverfej, melyben egyszerre az illető iparcikk munkasorozatának megfelelő számú kész lehet a fej szerszámtartóiba befogni s a fejet, ha egyik kés elvégezte a munkáját, szög alatt el lehet fordítani, hogy a következő kés jusson a tárgy elé (mint a revolvertölténytartó elfordu­lásánál). Míg a régifajta esztergán, ha pl. egy csavarmenetes csapszöget kellett készíteni — melynek 4 munkamenete van : leszúrás, nagyo­lás, simítás, menetvágás, — négyszer kellett Revolveresztergapad szerszámszán­ja

Next