Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)

Sz - Szenusszi - Szenyér - Szenzáció - Szenzál - Szenzitív - Szenzualizmus - Szép Ernő - Szeparáció - Szeparátor - Szepesbéla - Szepesfalvy János - Szepes-Gömöri Érchegység - Szepesi városok

167 Szenusszi — Szepesi városok a pápa rendesen csak tíz év múlva adja bele­egyezését az eljárás befejezéséhez. A rítus­­kongregáció döntését a pápa bírálja felül. Ha a boldoggá avatás után az avatandó több cso­dát tesz és tisztelete is gyarapszik, akkor új eljárást indítanak, amelynek a végén a szent nevét ünnepélyesen beiktatják a szentek jegy­zékébe (canon, amelyből a canonisatio elneve­zés származik) s tiszteletét az egész egyházban elrendelik. A szabályszerű és formális Sz. mel­lett a pápának joga van az eljárás mellőzésével is olyan szentet felavatni, akinek a tisztelete legalább száz éven át kimutatható. Szenusszi, mohamedán szerzetesrend, ala­pítója Szidi Muhammed ben Ali al-Szenusszi (17112—1859.). A Sz. néven ismert vallásos közösség különösen É-Afrikában talált elter­jedésre. Célja volt az iszlámnak az eredeti tisztaságra való visszavezetése és az európaiak térfoglalásának meggátlása. Az alapító halála után fia, Szidi Mahdi lett a Sz.-ak főnöke, akit 1903. Ahmed Serif követett. A Sz.-ak nagy jelentőségéről tanúskodnak a franciák, ango­lok és olaszok ellen indított dsihádok (vallás­­háborúk) ; az olaszoknak még mindig gondot okoz a Sz.-ak szervezettsége. Szenyér, kisk. Somogy vm. marcali j.-ában, (1920) 1008­­. U. p. és u. t. Böhönye. Szenzáció (újlatin), általában a. m. érzéke­lés, érzéki észrevevés ; ma különösen a fel­tűnő eseményeket nevezik így. Szenzál a. m. alkusz. Szenzibilis a. m. érzékeny. Szenzitív a. m. érzékeny. Szenzualizmus, az a kritikai, ismeretelméleti rendszer, amely szerint minden megismerés érzéki benyomásból ered. A végső ismeret a benyomásnak belső formai átalakulása. Az érzéki funkciók alakítják, formálják a benyomást s így kapják az ismeretformákat. A szenzualista pozitívizmus a képzet- és tudattartalmakat az érzetek mechanizmusából magyarázza. Az elmé­leti szenzualizmus az összes jelenségformáknak, a tér- és időszemléletnek megismerési alapjait közvetlenül ebben a filogenetikai adottságban keresi. Szenzuális szemlélet alapján és nem pedig a priori­a gondolati formákból választód­nak a tudat elemei. A Sz. ezzel magyarázza, hogy az érzéki funkciók lényegükben a meg­ismerés komponensei. De ezzel a megismerési formával ellentétben áll az az ismerettani föl­fogás, amely szerint ismereteink logikai formák útján, nem pedig egyedül az­ empíriából kelet­keznek. Az etikai szenzualizmus elméleti meg­határozói : a cyrenaikusok, epikureusok. Is­merettani rendszerré fejlesztették : Hobbes, Locke, Gassendi, Hume, Helvetius és Spencer. Szép Ernő, író, szül. 1884. Szatmárott.. Buda­pesten újságíró lett s gyorsan szerzett jó ne­vet, mint költő. A Nyu­gat költői csoportjához csatlakozott s e folyó­iratnak ma is főmunka­társa. Verseskönyvei Kis Énekes Könyv; Em­lék ; Régi kedvünk stb. címmel jelentete meg könyvalakban s nagy tetszést keltettek új hangjukkal, egyszerű és finom formáikkal, képeik eredetiségével és színességével. Külö­nösen azok a versei arattak sikert, melyek­ben a gyermekkor benső érzéseit s a szegény fiatalem­bernek a nagyváros tömkelegében való bús magányát énekli. Lila akác c. regénye,­­ Az egyszeri királyfi c. dramatizált meséje, a­­ Palika, Május c. színművei s számos ka­­­­barédarabja a maguk nemében kiváló alko­tásai újabb irodalmunknak. Szeparáció (lat.) a. m. elválasztás. Szeparátor, lejlefölöző gép. Működése a centrifugális erőn alapszik. Lényegében egy nagyon gyorsan forgó dob, amelybe a tejet belevezetik. A dobban a tej lendületbe jön, amikor is a tejnek köny­­nyebb fajsúlyú zsírja a nehezebb fajsúlyú víz­től és sóktól a centri­fugális erő következté­ben különválik. A gép­ből külön csövön folyik ki a magas zsírtartalmú tejszín és külön csövön a zsírjától megfosztott sovány tej. Szepesbéla (Spisská Belá ), rendezett tanácsú város Szepes vm.-ben, (1921) 3000­­. A csino­san épült község közelében van a szép Sz.-i cseppkőbarlang, mellette Barlangliget nyaraló­hely. Sz.-t a szászok a XI­. sz.-ban alapítot­ták, 1412. a Lengyelországnak elzálogosított szepesi városok közé tartozott, 1772-ig, amikor visszacsatolták. Trianon óta Csehszlovákiáé. Szepesfalvy János, botanikus, szül. 1882. Lőcsén, családi nevén Szurák János. Egye­temi tanulmányait Budapesten végezvén, 1905 óta a Nemzeti Múzeum növénytárának tiszt­viselője. 1924. a Szepesfalvy vitézi nevet kapta. Tanulmányaiban a mohákkal foglalko­zik, németre fordította a Fekete-Blattay-féle nagy dendrológiai munkát. Szepes-Gömöri Érche­lység, Szepes, Gömör, Abaúj-Torna és Borsod vm.-ben levő karbon­kori, a variszkuszi hegységhez tartozó rom­i hegység. Legnagyobb részében kristályos palák­ból áll, amelyekbe értékes vasérctelepek van­nak beékelődve. É-on és D-en kiterjedt mészkő­takarók csatlakoznak hozzá, amelyek a hegy­vidék peremeinek vadregényes külsőt kölcsö­nöznek. Legmagasabb része Nagyrőce felett a Kakas (1411 m.) és tőle É-ra a Sztolicsna (1480 m.). A Sz. K felé lassú alacsonyo­­dásban van, K-en közepes magassága nem­­ haladja meg a 600 m.-t. A hegység a Kár­pátok felgyűrődése idejében masszívumként szerepelt és a harmadkori gyűrődésekben nem vett részt. A meglehetősen szelíd hegy­­s formákat mutató hegységet kiterjedt erdősé­gek borítják, lakossága gyér, legfőbb vízle­vezető ere a Gölnic. Szepesi városok, a Szepességbe bevándorolt szászok települési helyei, szám szerint 24. Név­­szerint : Lőcse, Késmárk, Igló, Leibic, Béla, Ruszkinác, Ménhárd, Mathóc, Felka, Strázsa, Váralja, Olaszi, Velbach, Szepesszombat, Poprád, Danisóc, Odorin, Harigóc, Illésfalva, Csütörtök­hely, Káposztafalva, Nagyszülők, Zsákóc, Mül­­lenbach. A vármegyétől független törvényható­ságot alkottak. Zsigmond király 1412. tizen­hármat Ulászló lengyel királynak elzálogosított. A többi városnak külön ispánja volt 1440-ig, midőn Giskra elfoglalta azokat. Mátyás a sze­pesi várat tizenegy várossal együtt Szapolyai Imrének adományozta, aki a szepesi grófi címet is elnyerte. 1527-től a Thurzóké, majd a Csá­­kyaké volt, Késmárk a Thökölyeké. Az elzálo­gosított tizenhárom várost 1772. Mária Terézia visszaszerezte, ehhez csatolt még 16 szepesi Szép Ernő Szeparátor

Next