Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)
Sz - Szikszay Ferenc - Szikszó - Szil - Szilády Áron - Szilády Zoltán - Szilágy - SzilágyiArabella - Szilágyi Dezső - SzilágyiErzsébet - Szilágyi Farkas - Szilágyi Ferenc - Szilágyi Géza
194 Szikszay — Szilágyi ból ülepedik le és vulkáni vidékeken is képződik. Magyarországon a Nagy-Alföld egyes területein (szikesek) nagy mennyiségbenvirágzik ki a talajból, ugyanígy Egyiptomban,-Indiában, Fezzanban, Kolumbiában. Néhol gyűjtik és szóda helyett használják. Szikszay Ferenc, festő, szül. 1870. Budapesten, megh. 1908. a franciaországi Orsayban. Állandóan Parisban élt, ott is fejlesztette tehetségét a művészetben, melynek tárgyát hangulatos tengerparti, főleg normandiai és bretagnei tájrészletek képezték. Érzelgősebb figurális művekkel is próbálkozott, ilyen a „Várakozás”; többször rendezett kollektív kiállítást. Öngyilkossággal vetett véget életének. Szikszó, nagyk. Abauj-Torna vm. szikszói j.-ában, (1920) 4681 1. Vasútállomás, posta, táviró. Szil, nagyk. Sopron vm. csornai j.-ában, (1920) 1988. Vasútállomás, posta, táviró (Sz.Sopronnémeti). Szilády Áron, ref. lelkész, irodalomtörténész, szül. 1837., megh. 1922. Debrecenben és Göttingenben volt teológus. 1863. Kiskunhalason rendes lelkésszé választották, ahol haláláig lelkészkedett. 1865—1878. Kiskunhalas országgyűlési képviselője is volt. A Magyar Tud. Akadémiának rendes, majd tiszteletbeli tagja. Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenccel együtt kiadta 9 kötetben a török-magyarkori okmánytárat, Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral a Nyelvemléktárat, azután két kötetben a Régi Magyar Költők tárát, Balassa Bálint költeményeit, Temesvári Pelbárt és Ilosvay Selymes Péter öszszes műveit, Szegedi Gergely énekeskönyvét, Pesti Gábor és Komjáthy Benedek újszövetségfordítását és 1893 óta szerkesztette az Irodalomtörténeti Közleményeket. Életét és munkásságának a jellemzését Dézsi Lajos, Bálint Sándor és Császár Elemér írták meg. Szilády Zoltán, zoológus és természettudományi író, szül. 1878. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1901—1921. a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanára volt. 1921. egyetemi magántanárrá habilitálták. 1922. a Nemzeti Múzeum állattárába osztották be. A debreceni egyetemen 1929-ig az állattan előadója volt. Főképp a jegyekkel foglalkozik. Több középiskolai tankönyv szerzője. Tudományos értekezésein kívül nyelvészeti, néprajzi, neveléstani, gazdasági és tudománytörténeti tanulmányokat is írt. 1923. megalapította az általa szerkesztett Biologica Hungarica c. folyóiratot. Főbb munkái : A mi Erdélyünk; Vissza az anyaföldhöz. Szilágy, kisk. Baranya vm. pécsváradi j.-ában, (1920) 655 l. U. p. Berkesd, u. t. Pécsvárad. Szilágyi Arabella, operaénekesnő, szül. 1864. Sárvárott, megh. 1918. Budapesten. Tanulmányait Bécsben végezvén, hazatért s az Opera szerződtette, melynek hosszú ideig egyik erőssége volt szép érces mezzoszopránjával, megnyerő színpadi alakjával s alakítóképességével. Különösen Wagner-operákban vált ki s leghíresebb alakítása Brunhildéje volt. Szilágyi Dezső, államférfi, szül. 1840. Nagyváradon, megh. 1901. Budapesten. Mint ügyvéd és publicista kezdte, majd 1867-ben az igazságügyminiszteriumba került, hol a kodifikáló bizottság tagja lett. 1871. orsz. képviselővé választották s nagy tudásával és szónoki képességével csakhamar tekintélyt szerzett. 1844. a budapesti egyetemen lett jogtanár. A vámkérdés miatt 1887. kivált a szabadelvű pártból s az Apponyi Albert vezetése alatt álló, u. n. egyesült ellenzék egyik vezére lett. Tisza Kálmán meghívására 1889. visszatért a szabadelvű pártba s elfogadta az igazságügyminiszteri tárcát, melyet a Szapáry- és Wekerle-kormányokban is megtartott. Ő vitte keresztül a bírói és ügyészi szervezet reformját, előkészítette a bűnvádi és polgári perrendtartás reformját s a polgári törvénykönyv kodifikációját; az ő nevéhez fűződnek az egyházpolitikai javaslatok, főleg az állami házassági törvény. A Wekerlekormány bukásakor, 1895. megvált tárcájától ; 1896. a képviselőház elnökévé választotta, de 1898. az obstrukció miatt, melyet nem volt hajlandó házszabályellenesen letörni, lemondott. A szabadelvű pártból kilépett, de Bánffy bukása után visszatért. 1901. aug. 1. halva találták lakásán. Szilágyi Erzsébet, Sz. László bácsi főispán leánya, 1430 körül ment férjhez Hunyadi Jánoshoz, a nagy hadvezérhez. Hunyadi László és Mátyás király anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga, megh. 1483 körül. Férje halála s László fia kivégeztetése után testvérével, Sz. Mihállyal szervezte a mozgalmat, mely fiát, Mátyást a trónra emelte. Fia mellett, mint anyakirálynő, jelentékeny szerepet vitt. Később visszavonult s többnyire birtokain, Óbudán és Hunyad várában élt. Gazdasági ügyeinek intézésével és építkezésekkel foglalkozott. Hunyad várának nagy részét ő építtette. 1465. kolostort építtetett Vajdahunyadon a szt.-ferencrendiek számára. Szilágyi Farkas, ref. lelkész, történetíró, szül. 1839., megh. 1910. Nagyenyeden tanult s ott lett 1867. lelkész, majd teológiai tanár. Megírta a nagyenyedi ref. templom történetét, Alsó-Fehér vmegye monográfiájába az 1848— 1849-i korszak történetét s külön Nagyenyed pusztulását 1849. Szilágyi Ferenc, történetíró, szül. 1797. Kolozsvárott, megh. 1876. Budapesten. 1821-től a kolozsvári ref. középiskola tanára. Itt írta : A kolozsvári ev.ref. eklézsia történetei (1829.) c. munkáját. 1832-től Klio címen történeti évkönyvet szerkesztett. 1833. a Magy. Tud. Akadémia tagja. 1841. a konzervatív Mult és Jelen c. lapot indította meg. 1849. Pesten szerkesztette a Magyar Hírlapot. 1857. soproni kerületi iskolai tanácsos. Főbb munkái : Zilah történelméből (1870.); Ifj. báró Wesselényi Miklós (1876.). Szilágyi Géza, író, szül. 1875. Ügyvédi oklevelet szerzett, majd hírlapíró lett. Több napilapnak volt belsőő munkatársa, szépirodalmi lapok (Figyelő, Szivárvány) szerkesztője. Első verseskönyve 1896. jelent meg Tristia címmel. Ez a könyv nagy feltűnést keltett, mert az elsők között pendített meg egy új, modern hangot a magyar versben, a modern ember bonyolult idegállapotából folyó érzékiség hangját. További verseskönyvei : Holt vizeken ; Neked írtam ; Versek ; írt több novelláskönyv Szilády Áron Szilágyi Dezső