Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)

T - Tamarindus - Tamarix - Tamás, apostol - Tamás, (aquinoi), szent - Tamás Ernő - Tamás bátya kunyhója - Tamási - Tamássy József, színész - Tamássy József, politikus - Tamásy Árpád (fogarasi) - Tambov

292 Tamarindus — Tambor Tamarindu­s, a hüvely­esek növénycsalád afrikai nemzetsége. Afrikai honosságú, de ma már szerte a trópusokon ültetett terebélyes fa a T. indica, melynek vastag, lapos, törékeny hüvelyeiben a lapos, kerekített szegletű mag­vakat puha, húsos, édes-savanyú réteg fedi. Ezért nevezték az arabok e fát tamar hindinek, vagyis in­diai datolyának. A T.-szirup ma kereskedelmi cikk, nagy­részt Ny-Indiából kerül forga­lomba s az édes, üdítő ita­lokhoz használják. Tamarix, a róla nevezett nö­vénycsalád óvilági nemzetsége. Fajai fák v. cserjék, legna­gyobb számban Elő- és Közép- Ázsiában honosak, leveleik ap­rók, keskeny pikkelyszerűek s a szárra fekszenek. Gazdasági Tamari­ulus jelentőségük csak homokpusz­tákban van, hol már egyéb fa nem nő, így a Szuezi-csatornát nagy darabon T.-okkal szegélyezték. A Sinai-félszigeten honos manna­ T. (T. mannifera) édes nedvet izzad, melyet a benszülöttek méz helyett használnak és kenyérre is kennek. A Szt. Katalin kolostor barátai a Sinai-hegyen ezt a mannát osztogatják a bibliai manna emlékére, noha a bibliai manna a mannazuzmó volt. Európában két fajt díszcserjének ültetnek nagy tömegben fej­lődő virágaikért, ezek a Középtenger mellé­kéről származó T. gallica és T. lel­amb­a. Előbbi nyugati honosságú, utóbbit keletről hozták és szikesek előkészítő fásítására is ajánlják. Tamás, apostol, Jézus egyik tanítványa. Valószínűleg Galileából származott. Az Apos­tolok cselekedetei szerint nem akart hinni Krisz­tus feltámadásában, míg annak sebhelyébe nem tette kezét. Innen eredt a hitetlen Ta­más közmondás. A hagyomány szerint In­diában szenvedett vértanúhalált s holttestét Edesszába, majd Olaszországba vitték. Emlék­napja dec. 21. Tamás (aquinoi), szent, szül. 1225., megír 1274. Grófi családból származott, Nápoly mel­lett, Rosaseccában született, a montecassinói kolostorban nevelkedett s 1243. a dominikánus szerzetbe lépett be. Parisban Albertus Magnus tanítványa volt, egy ideig Kölnben tartózko­dott, majd 1252-től Parisban tanított. 1261. Olaszországba tért vissza, 1272. rendje rende­letére Nápolyban főiskolát alapított, 1279. a lyoni zsinatra vivő útjában a fossanuovai cisztercita kolostorban halt meg. T. eredeti­leg az aristok­lesi alapon nyugvó modern r. kat. teológia megalapítója és legrendszere­sebb összefoglalója. Ennek a teológiának a kinyilatkoztatás az alapja és az igazolója, végső célja pedig az, hogy a gondolkozó lelket a lét végső okával megismertesse. Mellette valamennyi tudomány csak a teológia szolgája és alárendeltje lehet. 1323. XXII. János pápa Avignonban szentté avatta. Földi marad­ványai egy ideig Fossanuovában maradtak. 1358. V. Orbán pápa parancsára a csontjait — a feje kivételével — a toulousei dominiká­nusok kapták meg, egyik karja 1369. Párisba került, csodatevő cingulumát Vercelliben őrzik. XIII. Leó pápa 1879 aug. 4. kelt bullájában T. teológiáját tette meg r. kat. normál­­teológiának. Számos műve közül a Summa theologiae a r. kat. vallás tanainak legklasz­­szikusabb összefoglalása. Tamás Ernő, költő, szül. 1892. Borsfán. Tanulmányai végeztével 1912. a hírlapírói pá­lyára lépett. 1924 óta a Pesti Hírlap belső munkatársa. Költeménykötetei: Elmúlt csodák : Idegen istenek ; Nem tehet örülni. Novelláskötete : Szédületben az élet. Tamás bátya kunyhója, Beeeher-Slome híres regénye, melynek az amerikai néger rabszolgaság megszüntetésére hatalmas hatása volt. Tamási, nagyk. Tolna vm. tamási j.-ában. (1920) 1875­­. Vasútállomás, posta, távíró (T.-Maj­samiklós vár). Tamássy József, színész, szül. 1835. Veszprém­ben, megh. 1892. Budapesten. Iskoláit félbe­szakítva, szabóinasnak állott, majd ismét tanulni kezdett, de csakhamar vándorszínészek közé sodródott, kikkel sokfelé hányódott, míg végül 1870. a Nemzeti Színház szerződtette. Innen 1876. átment a Népszínházhoz, melynek egyik erőssége volt haláláig. Különösen mint népszínműénekes jutott nagy népszerűségre gyönyörű megjelenésével, ábrázolásának za­matos magyarosságával és szívhezszóló nótá­­zásával. Az ő­s Illahuné nevéhez és művé­szetéhez fűződik a népszínmű hatalmas föl­lendülése. Tamássy József, politikus, szül. 1886. Szombat­helyen. Jogi tanulmányai végeztével a keres­kedelemügyi minisztériumban lett tiszt­viselő. A világháború alatt az Országos Köz­­élelmezési Hivatal ipari élelmezési osztályát vezette, majd budapesti közélelmezési kor­mánybiztosnak nevezték ki. 1922. nemzet­gyűlési, 1926. országgyűlési képviselőnek választották. Tamásy Árpád (fogarasi), honvéd táborszer­nagy, szül. 1861. Kőhalomban. Elvégezvén a bécsi cs. és kir. hadi iskolát, a vezérkarban hosszú ideig különböző szolgálatokat végzett. Néhány évig a király katonai irodájában is működött. 1902. a soproni 18. honvédgyalog­­ezredhez helyezték át, azután hosszú ideig szolgált a honvédelmi minisztériumban. 1914. a cs. és kir. hadügyminisztériumban csoport­főnök s mint ilyen, a delegációk tárgyalásakor a hadügyminiszter helyettese volt. A világ­háborúban 1914. a sze­gedi 23. honvédgyalog­­hadosztály vezetését vette át, majd Przemysl várában a harcoló csa­patok parancsnoka és mint ilyen, sok véres csalót vívott. A vár át­adásakor (1915 márc. 22.) T. is orosz fogságba került, de onnan ha­zaszökött és hadosztály-, majd hadtestparancs­nok lett az olasz harc­téren. Megkapta a belső titkos tanácsosi méltó­ságot is. Legutóbb a Tamás­­ Árpád budapesti IV. hadtest élén állott és akkor érkezett vissza a székes­­fővárosba, amikor az összeomlás megtörtént. Akkor nyugállományba vonult,. Tambov, 1. oroszországi kormányzóság, 46.700 km­., (1926) 2.721.000­­. Legnagyobb része a kitűnően termő fekete föld övezetében fekszik s így elsőrangú mezőgazdasági terület (búza, rozs, zab, borsó, cukorrépa, kender, dohány). Igen jóhírű trabber lótenyésztése. Ipara a mezőgazdálkodással kapcsolatos, jelentékeny gabona- és állatkereskedelme. —■ 2. T., az előbbi székvárosa, a Zna folyó mellett, (1926) 74.000­­. Típusos orosz város, minden különösebb dísz nélkül. Szövő-fonó­ipara, szappan-, bőrgyártása van. T.-ot 1636. alapították.

Next