Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)

T - Tisza Lajos - Tiszaadony - Tiszabábolna - Tiszabecs - Tiszabercel - Tiszabezdéd - Tiszabő - Tiszabura - Tiszabüd - Tiszacsécse - Tiszacsege - Tiszadada - Tiszaderzs - Tiszadob - Tiszadorogma - Tiszaeszlár - Tiszaeszlári vérvád - Tiszafa

Tisza — Tiszafa 79 gondnoka, 1859. nagy határozottsággal lépett föl a császári pátens ellen s ez a szereplése szerezte meg országos népszerűségét. A bécsi kormány által fölajánlott főispánságot 1860. visszautasította. Az 1861-i országgyűlésre Debre­cen képviselőjéül választotta és élt, mint a határozati párt egyik vezére, a képviselőház alelnöke lett. Teleki László öngyilkossága után ő vette át a párt ügyei­nek vezetését. A provi­­zórius korszak alatt iro­­dalmilag, a sajtóban és röpiratokban izgatott a magyar alkotmány helyreállítása érdeké­ben. A kiegyezés után, mint az úgynevezett balközép vezére, a Deák­párt és a 67-es törvé­nyek erős ellenzékeként lépett föl, befolyása, tekintélye egyre emel­kedett. A Deák-párt és a balközép 1875. egye­sülvén, T. belügyminisz­ter, majd még ez év okt. 2. miniszterelnök lett és maradt 15 éven keresztül. Kormánya többször került válságos helyzetbe,,­így főleg Bosznia-Hercegovina okku­­pációja (1878.), a Janszky-ügy (1886.) s a véderőjavaslatok (1888.) miatt, de T. bámu­latos ügyessége és politikai érzéke mindig elsimította a válságot. Ő alatta jött létre a monarchia és Németország közt a védő- és támadó-szövetség, mely később Olaszország bevonásával hármasszövetséggé bővült s mely­nek T. és pártja rendíthetetlen hívei és táma­szai voltak. Befelé viszont a magyar arisztokrá­cia és dzsentri politikai hatalmára s az egyre fejlődő pénzügyi és ipari körök anyagi erejére támaszkodott. Helyzetét a honossági törvény tárgyalásakor Kossuthról tett nyilatkozata rendítette meg. 1890 márc. 13. lemondott a mi­niszterelnökségről s mint egyszerű „közlegény”, vett részt továbbra a szabadelvű párt életében. Aktív szerepet többé nem vállalt, de mint szem­lélő és tanácsadó, mindvégig nagy súlyt jelen­tett a magyar politikában, főleg az egyházpoli­tikai harcok idején. Az uralkodó és a nemzet elismerésüknek számos jelével halmozták el. Ma­gyarországnak a kiegyezés utáni fejlődése, ipari és kereskedelmi föllendülése, valamint külpoli­tikai súlyának emelkedése jórészt T. érdeme; a belpolitikában azonban inkább a megalkuvás­nak és az ellentétek elsimításának, mintsem a­­ gyökeres megoldásoknak embere volt s ezért gyakran erős, sokszor személyeskedő támadá­soknak lett célpontja. A magyar parlament­nek egyik legügyesebb vitatkozó szónoka volt. Tisza Lajos gróf, Tisza Kálmán testvéröccse, szül. 1832. Geszten, megh. 1898. Budapes­ten. 1861. képviselőnek választották ; előbb a határozati párt mellett foglalt állást, majd Deák-párti­­lett. 1871. közlekedésügyi minisz­ternek nevezték ki, nem­sokára elnyerte a titkos tanácsosi méltóságot. 1879. az árvíztől elpusz­tított Szeged újjáépítésének királyi biztosává tették , érdemeiért 1883. grófi rangra emelték. 1892—1894-ig a Wekerle-kormányban a ki­rály személye körüli miniszter volt. 1904. Szegeden szobrot emeltek emlékének. Tiszaadony, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k vásárosnaményi j.-ában, (1920) 857 l. U. p. és u. t. Tiszaszalka. Tiszab­ábolna, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített vm.-k mezőcsáti j.-ában, (1920) 975 1. U. p. és u. t. Tiszadorogma. Tiszabecs, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesitett vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 1399 1. Posta, táviró. Tiszabercel, nagyk. Szabolcs és Ung egye­sített vm.-k dadai felső j.-ában, (1920) 2229 1. Vasútállomás, posta, táviró. Tiszabezdéd, kisk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k tiszai j.-ában, (1920) 1482 1. Vasúti megálló, posta, táviró. Tiszabő, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ában, (1920) 2066 1. Hajóállo­más, posta, táviró. Tiszaimra, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ában, (1920) 2524 l. Posta, táviró. Tiszahild, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 2277 l. U. p. és u. t. Büdszentmihály. Tiszacsécse, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 329 l. U. p. Tiszakóród, u. 1. Tiszabecs. Tiszacserje, nagyk. Hajdú vm. központi j.-ában, (1920) 46301. Vasútállomás,posta, táviró. Tiszadada, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 2808 1. Vasút­állomás, posta, táviró. Tiszaderzs, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai felső j.-ában, (1920) 2813 1. Posta, táviró. Tiszadob, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 3298 1. Vasút­­állomás, posta, táviró. Tiszadorogma, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített vm.-k mezőcsáti j.-ában, (1920) 1211 1. Posta, távíró. Tisza­eszlár, nagyk. Szabolcs és Ung egye­sített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 34 k­­­. Vasúti megálló, posta, táviró. Tiszaeszlári vérvád, az 1883. egész Európát foglalkoztató per. 1882. azzal vádolták meg a tiszaeszlári metszőt és társait, hogy a zsidó h­úsvét előtt az ottani zsinagógában meggyil­kolták az eltűnt Solymosi Eszter nevű kis­leányt azzal a babonás céllal, hogy vérét a pászkába vegyítsék. A vádlottakat vizsgálati fogságba vetették. Rövid idő múlva Tiszadadá­­nál egy női holttestet fogtak ki, amelyet néme­lyek Solymosi Eszternek állítottak, míg a leány anyja nem ismert benne leányára. A vád­lottakat a nyíregyházi törvényszék több hetes izgalmas tárgyalás után, 1883 aug. 3. fölmen­tette. A koronatanúként szereplő Scharf Móric fiút, a gyanúsított metszőnek fiát, ezután Amsterdamba vitték szü­lei, ott gyémántköszörűs lett; mint felnőtt férfi halt meg Hollandiában. Tiszafa, a róla nevezett nyitvatermő növénycsa­lád Taxus nemzetsége. Az Euráziában honos T. bac­­cata cserje v. alacsony fa, levelei szálasak, hegyesek, sötét olajzöldek, alul hal­ványabbak, laposak, az ágakon egymással átellen­­ben fésűsen, két sorban állanak. Szövetükben nincsenek gyantajáratok. A virágok kétlakiak, a porzós virágok kb. 5 mm. hosszúak, 6—15 pajzsszerű porzóágból állanak ; a termős virág pikkelylevélkéktől borított hajtás csúcsán több-Tiszafa: (a) flim-, fb) nővirág, (c) bogyó, (d) átmetszetben Tisza Lajos gróf

Next