Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)
T - Tisza Lajos - Tiszaadony - Tiszabábolna - Tiszabecs - Tiszabercel - Tiszabezdéd - Tiszabő - Tiszabura - Tiszabüd - Tiszacsécse - Tiszacsege - Tiszadada - Tiszaderzs - Tiszadob - Tiszadorogma - Tiszaeszlár - Tiszaeszlári vérvád - Tiszafa
Tisza — Tiszafa 79 gondnoka, 1859. nagy határozottsággal lépett föl a császári pátens ellen s ez a szereplése szerezte meg országos népszerűségét. A bécsi kormány által fölajánlott főispánságot 1860. visszautasította. Az 1861-i országgyűlésre Debrecen képviselőjéül választotta és élt, mint a határozati párt egyik vezére, a képviselőház alelnöke lett. Teleki László öngyilkossága után ő vette át a párt ügyeinek vezetését. A provizórius korszak alatt irodalmilag, a sajtóban és röpiratokban izgatott a magyar alkotmány helyreállítása érdekében. A kiegyezés után, mint az úgynevezett balközép vezére, a Deákpárt és a 67-es törvények erős ellenzékeként lépett föl, befolyása, tekintélye egyre emelkedett. A Deák-párt és a balközép 1875. egyesülvén, T. belügyminiszter, majd még ez év okt. 2. miniszterelnök lett és maradt 15 éven keresztül. Kormánya többször került válságos helyzetbe,,így főleg Bosznia-Hercegovina okkupációja (1878.), a Janszky-ügy (1886.) s a véderőjavaslatok (1888.) miatt, de T. bámulatos ügyessége és politikai érzéke mindig elsimította a válságot. Ő alatta jött létre a monarchia és Németország közt a védő- és támadó-szövetség, mely később Olaszország bevonásával hármasszövetséggé bővült s melynek T. és pártja rendíthetetlen hívei és támaszai voltak. Befelé viszont a magyar arisztokrácia és dzsentri politikai hatalmára s az egyre fejlődő pénzügyi és ipari körök anyagi erejére támaszkodott. Helyzetét a honossági törvény tárgyalásakor Kossuthról tett nyilatkozata rendítette meg. 1890 márc. 13. lemondott a miniszterelnökségről s mint egyszerű „közlegény”, vett részt továbbra a szabadelvű párt életében. Aktív szerepet többé nem vállalt, de mint szemlélő és tanácsadó, mindvégig nagy súlyt jelentett a magyar politikában, főleg az egyházpolitikai harcok idején. Az uralkodó és a nemzet elismerésüknek számos jelével halmozták el. Magyarországnak a kiegyezés utáni fejlődése, ipari és kereskedelmi föllendülése, valamint külpolitikai súlyának emelkedése jórészt T. érdeme; a belpolitikában azonban inkább a megalkuvásnak és az ellentétek elsimításának, mintsem a gyökeres megoldásoknak embere volt s ezért gyakran erős, sokszor személyeskedő támadásoknak lett célpontja. A magyar parlamentnek egyik legügyesebb vitatkozó szónoka volt. Tisza Lajos gróf, Tisza Kálmán testvéröccse, szül. 1832. Geszten, megh. 1898. Budapesten. 1861. képviselőnek választották ; előbb a határozati párt mellett foglalt állást, majd Deák-pártilett. 1871. közlekedésügyi miniszternek nevezték ki, nemsokára elnyerte a titkos tanácsosi méltóságot. 1879. az árvíztől elpusztított Szeged újjáépítésének királyi biztosává tették , érdemeiért 1883. grófi rangra emelték. 1892—1894-ig a Wekerle-kormányban a király személye körüli miniszter volt. 1904. Szegeden szobrot emeltek emlékének. Tiszaadony, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k vásárosnaményi j.-ában, (1920) 857 l. U. p. és u. t. Tiszaszalka. Tiszabábolna, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített vm.-k mezőcsáti j.-ában, (1920) 975 1. U. p. és u. t. Tiszadorogma. Tiszabecs, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesitett vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 1399 1. Posta, táviró. Tiszabercel, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai felső j.-ában, (1920) 2229 1. Vasútállomás, posta, táviró. Tiszabezdéd, kisk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k tiszai j.-ában, (1920) 1482 1. Vasúti megálló, posta, táviró. Tiszabő, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ában, (1920) 2066 1. Hajóállomás, posta, táviró. Tiszaimra, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ában, (1920) 2524 l. Posta, táviró. Tiszahild, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 2277 l. U. p. és u. t. Büdszentmihály. Tiszacsécse, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 329 l. U. p. Tiszakóród, u. 1. Tiszabecs. Tiszacserje, nagyk. Hajdú vm. központi j.-ában, (1920) 46301. Vasútállomás,posta, táviró. Tiszadada, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 2808 1. Vasútállomás, posta, táviró. Tiszaderzs, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai felső j.-ában, (1920) 2813 1. Posta, táviró. Tiszadob, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 3298 1. Vasútállomás, posta, táviró. Tiszadorogma, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyesített vm.-k mezőcsáti j.-ában, (1920) 1211 1. Posta, távíró. Tiszaeszlár, nagyk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k dadai alsó j.-ában, (1920) 34 k. Vasúti megálló, posta, táviró. Tiszaeszlári vérvád, az 1883. egész Európát foglalkoztató per. 1882. azzal vádolták meg a tiszaeszlári metszőt és társait, hogy a zsidó húsvét előtt az ottani zsinagógában meggyilkolták az eltűnt Solymosi Eszter nevű kisleányt azzal a babonás céllal, hogy vérét a pászkába vegyítsék. A vádlottakat vizsgálati fogságba vetették. Rövid idő múlva Tiszadadánál egy női holttestet fogtak ki, amelyet némelyek Solymosi Eszternek állítottak, míg a leány anyja nem ismert benne leányára. A vádlottakat a nyíregyházi törvényszék több hetes izgalmas tárgyalás után, 1883 aug. 3. fölmentette. A koronatanúként szereplő Scharf Móric fiút, a gyanúsított metszőnek fiát, ezután Amsterdamba vitték szülei, ott gyémántköszörűs lett; mint felnőtt férfi halt meg Hollandiában. Tiszafa, a róla nevezett nyitvatermő növénycsalád Taxus nemzetsége. Az Euráziában honos T. baccata cserje v. alacsony fa, levelei szálasak, hegyesek, sötét olajzöldek, alul halványabbak, laposak, az ágakon egymással átellenben fésűsen, két sorban állanak. Szövetükben nincsenek gyantajáratok. A virágok kétlakiak, a porzós virágok kb. 5 mm. hosszúak, 6—15 pajzsszerű porzóágból állanak ; a termős virág pikkelylevélkéktől borított hajtás csúcsán több-Tiszafa: (a) flim-, fb) nővirág, (c) bogyó, (d) átmetszetben Tisza Lajos gróf