Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)

W - Washingtoni konferencia - Wasielewski, Joseph Wilhelm - Wasmann, Erich - Wass Sámuel - Wassermann, August - Wassermann, Jacob - Wassermann-féle reakció - Wasserschleben, Hermann - Waterlooi csata

154 Washingtoni konferencia — Waterlooi csata tetták elnökké, de ő nem fogadta el, mert ezt az alkotmány rendelkezései tiltották. Ismét birto­kára vonult vissza s ott is halt meg. W. a polgári erények mintaképe. Szerette a szabadságot, ezért fogott fegyvert, mellyel sikerült hazája függetlenségét kivívnia. Holttestét előbb szülő­városában temették el, de később a törvény­­hozótestület határozata folytán a nevéről elne­vezett fővárosban helyezték el. Itt és sok más városban szobrot emeltek emlékének. Az ame­rikai magyarság kezdeményezésére és adakozásá­ból Budapesten is szobrot emeltek a nagy sza­badsághősnek, amelyet 1906 szept. 16. lepleztek le a Városligetben. Washingtoni konferencia. 1921 nov. 21-től 1922 febr. 6-ig Harding elnök meghívására az Egyesült­ Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Németalföld, Belgium, Portugália, Japán és Kína képviselői a tengeri hadikészült­ség csökkentése és a távoli Kelet hatalmi egyen­súlyának megteremtése érdekében Washington­ban tanácskozásra ültek össze. A konferencia határozatai egyelőre elhárították az amerikai­­japáni háborút, lenyesegették Japán keletázsiai törekvéseit és korlátozták némiképpen a tengeri fegyverkezést is, azonban a tanácskozásra szánt kérdéseknek sem teljessége, sem mérete tekin­tetében nem érte el célját. Wasielowski, Joseph Wilhelm von, német zenei író, szül. 1822., megh. 1892. Bonnban karmester, majd Landershausenban a konzerva­tóriumon zenetörténeti tanár volt. Főbb művei : Robert Schumanns Biographie ; Die Violine und ihre Meister; Geschichte der Instrumentalmusik im XVI. Jahrh. ; Lebenserinnerungen.­­V­ismann, Erich, német zoológus, Jézus­társasági atya, szül. 1859. Tanulmányait a prágai német egyetemen végezte. Főképp a hangyák és a termeszek életmódjának tanul­mányozásával foglalkozik s erről nagyszámú értekezést és könyvet tett közzé. Modern élet­tudományi elméletekkel, főleg a származás­­tannal foglalkozó főműve nagy feltűnést keltett, mivel a fokozatos fejlődés elvét egészen az emberig elfogadja. Ezzel foglalkozó két műve több kiadást ért meg. Wass Sámuel gróf, magyar forradalmi emig­ráns, 1849, titkos diplomáciai megbízással Bukarestbe, majd Konst­anti­nápolyba utazott, honnan 1850. Amerikába vándorolt ki. 1854. látogatóba, 1859. végleg hazatért. 1861. az Akadémia levelező tagja lett. Wassermann, August, német orvos, szül. 1866., megh. 1925. Berlinben egyetemi tanár, 1913. a d­ahlemi Kaiser Wilhelm-Institut igazgatója lett. 1906. találta fel a róla elnevezett vérsavó­­reakciót, amely a szifilisz diagnózisában fontos szere­pet játszik. Számos műve jelent meg a kórtan és bakteriológia tárgyköréből. W­asserm­ann, Jacob, né­met író, szül. 1873. A leg­kiválóbb modern német írók egyike. Mint zsidó származású ember, sokat foglalkozik a zsidóság és németség bizonyos tekin­tetben szembenálló, rész­ben mesterségesen szembe­állított két tényezőjének lélektani, társadalmi és erkölcsi taglalásával. Első regénye, a Zirndorfi zsidók is ezzel foglalkozik. A fiatal Fuchs Renáta története szintén. Nagy Sándor Babilonban, Hauser Gáspár, A nővérek c. regényeiben a tör­téneti múlthoz fordult. A negyvenéves férfi, A libás ember, a Wendekreis ciklus három re­génye, a Faber vagy az elveszett évek, legújabban a Barbara főbb művei. Wassermann-féle reakció, lappangó szifilisz kimutatására szolgáló szerológiai eljárás, amel­­yet Bordet—Gengou kutatásai alapján August Wassermann talált fel. Lényege abban áll, hogy egészséges vér vizsgálata közben bizonyos tipikus vérsejt-feloldódás jön létre, míg szifi­­liszes vér esetén ez a reakció elmarad. A W.-t némileg reformálták és figyelembe veszik, hogy eredménye pozitív lehet bizonyos olyan ese­tekben is, amikor nem szifiliszes vérrel dol­goznak. Wasserschleben, Hermann, német egyházjo­gász, szül. 1812., megh. 1893. A berlini, borosz­­lói, giesseni és hallei egyetemen tanított. Főbb művei : Beiträge zur Geschichte der vorgratia­­nischen Kirchenrechtsquellen ; Beiträge zur Geschichte der falschen Dekretalen; Das Prinzip der Sukzessionsordnung; Sammlung deutscher Rechtsquellen; Das Prinzip der Erbenfolge; Deutsche Rechtsquehten des Mittelalters, Waterlooi csata. Waterloo község Belgium­ban van, Bruxelles-től délre 15 km.-re. Ennek közelében vívták meg a szövetségesek Wellington angol fővezér alatt döntő csatájukat 1815 jún. 18. A csatát a németek inkább a La Belle Alliance nevű majorságról, a franciák Mont- Saint-Jean nevű faluról nevezik A csatá­ban eleinte 70.000 francia állott mintegy 80.000 szövetséges angol, holland és német katona ellenében, de ez utóbbiakhoz délután és este még mintegy 55.000 porosz csatlakozott. Napóleon arra törekedett, hogy az angolok és a poroszok egyesülését megakadályozza, de ez nem sikerült. A franciák általános támadása délután egy órakor kezdődött. Amint ez meg­indult, a franciák jobbszárnya ellen nagyobb ellenséges erők közeledtek. Ney francia tábor­nok erélyes támadása az angol középső frontot annyira megingatta a délután folyamán, hogy az angolok visszavonulása megkezdődött, azon­ban éppen a válságos pillanatokban érkezett meg Bi­low alatt a németek elővédje, melyet nagyobb erők követtek. Ney kénytelen volt védelembe átcsapni, majd fokozatosan vissza­vonult. Na­póleon ekkor először a fia­tal, majd a a régi gár­dát, végül a főhadiszállás őrségét kül­dötte táma­dásra ; ezek sikerrel is harcoltak Bülow ellen. Ekkor Na­póleon újból megkísérelte az angol fel­állítás áttö­rését, azon­ban ekkor, már este 7 óra után, megj­elent Ziethen had­teste Ney támadó osz­lopainak jobbszárnya ellen. Erre a franciák csapataiban pánik tört ki, mely rohamo­san fokozódott, annál is inkább, mert a németek csapatai szaporodtak. A franciák visszavonul­tak, majd vad futásban menekültek. Blücher Jacob Wassermann Waterlooi emlék. Gérome francia szobrász műve

Next