Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
W - Washingtoni konferencia - Wasielewski, Joseph Wilhelm - Wasmann, Erich - Wass Sámuel - Wassermann, August - Wassermann, Jacob - Wassermann-féle reakció - Wasserschleben, Hermann - Waterlooi csata
154 Washingtoni konferencia — Waterlooi csata tetták elnökké, de ő nem fogadta el, mert ezt az alkotmány rendelkezései tiltották. Ismét birtokára vonult vissza s ott is halt meg. W. a polgári erények mintaképe. Szerette a szabadságot, ezért fogott fegyvert, mellyel sikerült hazája függetlenségét kivívnia. Holttestét előbb szülővárosában temették el, de később a törvényhozótestület határozata folytán a nevéről elnevezett fővárosban helyezték el. Itt és sok más városban szobrot emeltek emlékének. Az amerikai magyarság kezdeményezésére és adakozásából Budapesten is szobrot emeltek a nagy szabadsághősnek, amelyet 1906 szept. 16. lepleztek le a Városligetben. Washingtoni konferencia. 1921 nov. 21-től 1922 febr. 6-ig Harding elnök meghívására az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Németalföld, Belgium, Portugália, Japán és Kína képviselői a tengeri hadikészültség csökkentése és a távoli Kelet hatalmi egyensúlyának megteremtése érdekében Washingtonban tanácskozásra ültek össze. A konferencia határozatai egyelőre elhárították az amerikaijapáni háborút, lenyesegették Japán keletázsiai törekvéseit és korlátozták némiképpen a tengeri fegyverkezést is, azonban a tanácskozásra szánt kérdéseknek sem teljessége, sem mérete tekintetében nem érte el célját. Wasielowski, Joseph Wilhelm von, német zenei író, szül. 1822., megh. 1892. Bonnban karmester, majd Landershausenban a konzervatóriumon zenetörténeti tanár volt. Főbb művei : Robert Schumanns Biographie ; Die Violine und ihre Meister; Geschichte der Instrumentalmusik im XVI. Jahrh. ; Lebenserinnerungen.Vismann, Erich, német zoológus, Jézustársasági atya, szül. 1859. Tanulmányait a prágai német egyetemen végezte. Főképp a hangyák és a termeszek életmódjának tanulmányozásával foglalkozik s erről nagyszámú értekezést és könyvet tett közzé. Modern élettudományi elméletekkel, főleg a származástannal foglalkozó főműve nagy feltűnést keltett, mivel a fokozatos fejlődés elvét egészen az emberig elfogadja. Ezzel foglalkozó két műve több kiadást ért meg. Wass Sámuel gróf, magyar forradalmi emigráns, 1849, titkos diplomáciai megbízással Bukarestbe, majd Konstantinápolyba utazott, honnan 1850. Amerikába vándorolt ki. 1854. látogatóba, 1859. végleg hazatért. 1861. az Akadémia levelező tagja lett. Wassermann, August, német orvos, szül. 1866., megh. 1925. Berlinben egyetemi tanár, 1913. a dahlemi Kaiser Wilhelm-Institut igazgatója lett. 1906. találta fel a róla elnevezett vérsavóreakciót, amely a szifilisz diagnózisában fontos szerepet játszik. Számos műve jelent meg a kórtan és bakteriológia tárgyköréből. Wassermann, Jacob, német író, szül. 1873. A legkiválóbb modern német írók egyike. Mint zsidó származású ember, sokat foglalkozik a zsidóság és németség bizonyos tekintetben szembenálló, részben mesterségesen szembeállított két tényezőjének lélektani, társadalmi és erkölcsi taglalásával. Első regénye, a Zirndorfi zsidók is ezzel foglalkozik. A fiatal Fuchs Renáta története szintén. Nagy Sándor Babilonban, Hauser Gáspár, A nővérek c. regényeiben a történeti múlthoz fordult. A negyvenéves férfi, A libás ember, a Wendekreis ciklus három regénye, a Faber vagy az elveszett évek, legújabban a Barbara főbb művei. Wassermann-féle reakció, lappangó szifilisz kimutatására szolgáló szerológiai eljárás, amelyet Bordet—Gengou kutatásai alapján August Wassermann talált fel. Lényege abban áll, hogy egészséges vér vizsgálata közben bizonyos tipikus vérsejt-feloldódás jön létre, míg szifiliszes vér esetén ez a reakció elmarad. A W.-t némileg reformálták és figyelembe veszik, hogy eredménye pozitív lehet bizonyos olyan esetekben is, amikor nem szifiliszes vérrel dolgoznak. Wasserschleben, Hermann, német egyházjogász, szül. 1812., megh. 1893. A berlini, boroszlói, giesseni és hallei egyetemen tanított. Főbb művei : Beiträge zur Geschichte der vorgratianischen Kirchenrechtsquellen ; Beiträge zur Geschichte der falschen Dekretalen; Das Prinzip der Sukzessionsordnung; Sammlung deutscher Rechtsquellen; Das Prinzip der Erbenfolge; Deutsche Rechtsquehten des Mittelalters, Waterlooi csata. Waterloo község Belgiumban van, Bruxelles-től délre 15 km.-re. Ennek közelében vívták meg a szövetségesek Wellington angol fővezér alatt döntő csatájukat 1815 jún. 18. A csatát a németek inkább a La Belle Alliance nevű majorságról, a franciák Mont- Saint-Jean nevű faluról nevezik A csatában eleinte 70.000 francia állott mintegy 80.000 szövetséges angol, holland és német katona ellenében, de ez utóbbiakhoz délután és este még mintegy 55.000 porosz csatlakozott. Napóleon arra törekedett, hogy az angolok és a poroszok egyesülését megakadályozza, de ez nem sikerült. A franciák általános támadása délután egy órakor kezdődött. Amint ez megindult, a franciák jobbszárnya ellen nagyobb ellenséges erők közeledtek. Ney francia tábornok erélyes támadása az angol középső frontot annyira megingatta a délután folyamán, hogy az angolok visszavonulása megkezdődött, azonban éppen a válságos pillanatokban érkezett meg Bilow alatt a németek elővédje, melyet nagyobb erők követtek. Ney kénytelen volt védelembe átcsapni, majd fokozatosan visszavonult. Napóleon ekkor először a fiatal, majd a a régi gárdát, végül a főhadiszállás őrségét küldötte támadásra ; ezek sikerrel is harcoltak Bülow ellen. Ekkor Napóleon újból megkísérelte az angol felállítás áttörését, azonban ekkor, már este 7 óra után, megjelent Ziethen hadteste Ney támadó oszlopainak jobbszárnya ellen. Erre a franciák csapataiban pánik tört ki, mely rohamosan fokozódott, annál is inkább, mert a németek csapatai szaporodtak. A franciák visszavonultak, majd vad futásban menekültek. Blücher Jacob Wassermann Waterlooi emlék. Gérome francia szobrász műve