Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
Z - Zselatin - Zselenski László - Zselenski Róbert - Zseli - Zselickisfalud - Zselickislak - Zselicszentpál - Zsellér - Zsélyi Aladár - Zsemlyegomba, Polyporus confluens - Zsendice - Zsengeri Samu - Zsennye - Zseny József - Zseton - Zsibárus - Zsibó - Zsibót - Zsibrik - Zsida - Zsidó - Zsidóbíró - Zsidócseresnye - Zsidó eskü - Zsidó filozófia
Zselatin — Zsidó filozófia 261 Zselatin, 1. Gelatin. Zselenski László gróf, császári királyi kamarás, szül. 1811., megh. 1863. Az 1830-i lengyel szabadságharcban súlyosan megsebesült, 1848. az aradi várba, börtönözték, majd miután a fogságban megvakult, Grácba vitték. Az aradi gazdasági egyesületet alapította. Zselenski Róbert gróf, volt főrendiházi tag, szűk 1850. Országgyűlési képviselő volt 1881— 1897-ig, majd a főrendiház tagja. Az agrár érdekeknek egyik legagilisabb védelmezője. Elnöke volt az aradi gazdasági egyesületnek és sokat szerepelt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben is. Megírta emlékiratait: Zseli, kisk. Győr, Moson és Pozsony egyesített vm.-k magyaróvári j.-ában, (1920) 459 1. U. p. Mosondarnó, u. t. Hédervár, Zsebekisfalud, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 643 I. U. p. Szenna, u. t. Kaposvár. Zselickislak, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 631 1. U. p. Simonfa, u. t. Kaposvár. Zselicszentpál, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 574 1. U. p. Simonfa, u. t. Kaposvár. Zsellér, é/s teleknél kisebb úrbéri birtokkal bíró jobbágy neve volt. Volt házas és házaslan Zs. Zsélyi Aladár, okleveles gépészmérnök, szül. 1883. Csatáron, megh. 1914. Budapesten. Az első magyar repülő, aki Magyarországon magaszerkesztette gépén repült. A repülőgéptechnika alapelvei c. munkája német nyelven is nagyon népszerű volt. Baleset következtében karját törte és a komplikációkba belehalt. Zsemlyegombma, Polyporm continens, ehető taplógomba. Kalapjának teteje sima, világosvörös, hús- v. zsemlyeszínű, hullámos ; a vén Zs.-é repedezett, pikkelyes, vörösesbarna. Húsa fehér, tömött. Több Zs. nyelénél fogva összenő néha csaknem félméteres csoportokban. A kalap bőre kesernyés íze miatt főzés előtt eltávolítandó. Nyáron és ősszel fenyvesek földjén terem. Zsendice, más néven orda, savóból előálló tejszármazék, méh friss állapotban a savóval, v. mint orda sajt ehető. A savóban maradt albumin fehérjéből áll, mely a savó felforralása után lecsapódik Zsenijch Samu, pedagógiai író, szül. 1840. Pápán, megh. 1921. Budapesten. Az Ungarischjüdische Schulzeitung-ot szerkesztette, a Magyar Újság tanügyi rovatát vezette és számos tankönyvet s tanügyi értekezést írt. Pestalozzi műveit ő adta ki magyar nyelven. Zsemlye, kisk. Vas vm. vasvári j.-ában, (1920) 314 l. U. p. és u. t. Rum. Zseny József, szül. 1800. Kiskunhalason. Számos nemzeti irányú társadalmi mozgalom megindítója és vezetője. 1902. propagandaúton járt Amerikában és útját Nemzeti zászlónk Amerikában c. könyvében írta le. Híres táncos volt, aki maga is több magyar táncot komponált. Zseton (franc, jeton), kártyajátéknál a készpénzt helyettesítő fém-, csont- v. celluloidlapocskák. Zsibáris, használt tárgyak, régiségek, ócskaságok árusításával foglalkozó kereskedő. A Zs.-ipar iparengedélyhez van kötve és vásárszabályrendeletek szabályozzák. Zsibó (Jibou), kisk. Szilágy vm.-ben, (1910) 3047 1. Egy magaslaton áll a Wesselényiek régi kastélya. 1705 nov. 11. Rákóczi Ferenc hadai itt vereséget szenvedtek. 1849 aug. 25. Kazinczy honvédjei itt tették le a fegyvert az oroszok előtt. Trianon óta Romániáé. Zsiliót, kisk. Somogy vm. szigetvári j.-ában, (1920) 624 1. U. p. Mozsgó, u. t. Szigetvár. Zsibrik, kisk. Baranya vm. pécsváradi j.-ában, (1920) 281 1. U. p. Möcsény, u. t. Mórágy. Zsidó, kisk. Vas vm. szentgotthárd-muraszombati j -ában, (1920) 547 1. U. p. és u. t. Szentgotthárd. Zsidó, kisk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában, (1920) 1041 1. U. p. és u. t. Galgamácsa. Zsidóbíró. IV. Béla király törvénye honosította meg Magyarországon a zsidóbíró intézményt külföldi minta után. A zsidók peres ügyeinek intézésére a király nevezte ki a legelőkelőbb, nem zsidó vallású polgárok sorából a zsidóbírót. Vallási kérdésekben azonban továbbra is a zsidó törvényszék ítélkezett. A legfőbb zsidóbíró Nagy Lajos királytól „az országban lakó minden zsidó bírája” nevet kapta. Az utolsó országos zsidóbíró, akiről tudomásunk van, Hédervári Lőrinc nádor volt (1440). A városi zsidóbírót a városok maguk nevezték ki, gyakran keresztény és zsidó lakosság együtt választott. A bíró kötelessége volt a zsidókra vonatkozó rendeletek végrehajtásáról gondoskodni. •■( Zsidócseresnye, a burgonyafélék növénycsalád Physalis nemzetsége. Termése bogyó, melyet azonban a megnövekedő és elszínesedő csésze hólyagszerűleg beborít. A bogyó piros, ehető. Erdőkben meleg helyeken nő a Ph. alkekengi, melyet kertekben is ültetnek, bogyója csak kevéssé élvezhető, de szép piros csészehólyagjáért kedvelt dísz. Nagyon zamatos az-amerikai Ph. peruviana bogyója, ezért kertekben nálunk is termelik. Legszebb csészehólyagja van a japán Z. nek (Ph. Franchelli). Zsidó eskü (more judaico), a bizánci császárságban rendelték el 980 körül és bizonyos változtatásokkal eljutott minden országba. Nálunk a Budai Törvénykönyv intézkedik róla és Werbőczy híres törvénykönyvében, a Hármas Könyvben is megtaláljuk. Az esküminta a következő : Én, N. zsidó, esküszöm az élő Istenre, ki az eget és Földet, tengert és mindent, mi ezeken és ezekben van, teremtette, hogy ezen ügyben, melyben a keresztény vádol, ártatlan vagyok. És ha bűnös vagyok, nyeljen el a föld, mely Dathant és Abyront elnyelte. És ha vétkes vagyok, szélhüdés és bélpokol lepjen meg, mely a sziriai Naamánt Elizeus esdeklésére elhagyta és Gehazit, Elizeus szolgáját megszállta. És ha vétkes vagyok, nyavalyatörés, vérfolyás és hirtelen gutaütés érjen és véletlen halál ragadjon el és vesszek el testestőllelkestől és vagyonostól és Ábrahám kebelébe soha ne jussak. És ha vétkes vagyok, Mózesnek a Szináj hegyen nyert törvénye semmisítsen meg és mindazon írás, mely Mózes 5 könyvében van írva, szégyenítsen meg. És ha ezen eskü nem való és igaz, törüljön el Adonai és Istenségének hatalma.” Werbőczy az eskü szövegét a német eskümintából vette és az majdnem szóról-szóra egyezik a Konrad mainzi érsek által 1200 körül kiadott erfurti zsidó eskümintával. E zsidó esküt kelet felé fordulva, mezítláb, a zsidóköpenyben és csúcsos kalapban kellett elmondani. A zsidóság minden országban felvette a harcot a szégyenletes eskü ellen. Nálunk Löw Lipót munkásságához fűződik megszüntetése. Zsidó filozófia. Az első zsidó filozófus, aki a zsidó filozófiát korának görög filozófiájával összhangba akarta hozni, Szirach volt. Életéről keveset tudunk. Alexandriában élt Kr. e. Zsidócseresnye ; (aj virág, (b) termés átmetszve