Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
Pótlások és kiegészítések - M - MacDonald, James Ramsay - Madarassy László - Máday István - Madzsar Alice - Magyar Elemér - Magyar István - Major Ervin - Majoros Károly - Malasits Géza - Maniu Gyula - Mann, Thomas - Mányai József - Marconi, Guglielmo - Markovits Rodion - Marosi Arnold - Marót Sándor - Marschall Ferenc - Marteau, Henri - Marton Géza - Marton Lajos - Marton Miksa - Marx, Wilhelm
312 Lernet-Holenia — Marx művei: Sallustius Catilinája; Tompa Mihály élete és művei ; Tamás érdeklődik. Lernet-Holenia, Alexander, osztrák író, szül. 1897. Költeményeket és színdarabokat írt. Főbb művei : Kantonnak ; Erotik ; Tumult; Das Geheimnis Sankt Michaelis ; Ollapotrida. Lichnowsky, Karl Max, herceg, német diplomata, megh. 1928. Licskó Andor, orvos, szül. 1891. A budapesti Tudományegyetemen a szemészet magántanára. Liebermann Pál, orvos, fiziológus, szül. 1885. Az erlangeni és a budapesti egyetem magántanára. Ligeti Juliska, színművésznő, szül. 1877. Naiva és szubrett szerepkörben játszott. A budapesti Nemzeti Színház örökös tagja. Simon von Sanders, Otto, német-török tábornok, megh. 1929. Litvinov, Maxim Maximovics, orosz államférfi, 1928 óta az orosz külügyi népbiztosság vezetője. Loos, Anita, amerikai írónő, szül. 1898. Már 13 éves korában filmdarabokat írt, majd 1925. megjelent Gentleman prefer blonds c. regénye (magyar kiadás címe : Szőkék előnyben), amely egyike a legnagyobb amerikai könyvsikereknek. Lothar, Ernst, osztrák író, szül. 1890. A Neue Freie Presse munkatársa. Számos verse, novellája és regénye jelent meg. Főbb művei: Der ruhige Kreis; Die Rast ; Der Feldherr ; Ich ! ; Gottes Garten; Loucheur, Louis, francia politikus. 1928. ismét miniszter lett. 1930. Magyarország párisi jóvátételi tárgyalásának egyik vezetője volt. Ugyanebben az évben Magyarországon járt. Loubet, Émile, francia politikus, megh. 1929. Ludendorff, Erich, német tábornok. 1928. táviratban követelte Hindenburgtól, hogy lépjen fel a „szabadkőművesek közönséges gazságai“ ellen. Lunacsarszkij, Vasziljevics Anton, orosz közoktatásügyi népbiztos. 1929. lemondott. Luther, Hans, német államférfi. 1929. a Bund zur Erneuerung des Reiches elnöke, 1930. a birodalmi bank direktóriumának elnöke lett. Luzzatti, Luigi, olasz államférfi, megh. 1927.M MacDonald, James Ramsay, angol munkáspárti politikus. 1929. ismét miniszterelnök lett. Madarassy László, etnográfus, szül. 1880. Múzeumi igazgató-őr. Az Etnographia és a Népélet társszerkesztője. Máday István, idegorvos. 1927. egyetemi magántanár lett. Madzsar Alice, 1. Jászi Alice. Magyar Elemér, író és műgyűjtő, szül. 1881. 1902—1919. pesti lapok munkatársa volt, azóta Bécsben műtörténelmi kutatásokat folytat. Magyar István, kúriai bíró, jogi szakíró, szül. 1864. Munkái : A magyar büntetőjog ; A nyomozás ; A kerítésről. Major Ervin, zenetörténész, szül. 1901. Művei: Fusz János és kora. Beethoven im Ofen im Jahre 1800. Majoros Károly, üvegfestő, szül. 1867. Budapesten. A budapest-városmajori templom, az egri székesegyház stb. ablaküvegfestményeit készítette. Malasits Géza, szociáldemokrata politikus, szül. 1874. Budapesten. 1905— 1919. a vas- és fémmunkások szakszervezetének titkára, majd az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetője volt. 1924. nemzetgyűlési képviselőnek választották. Maniu Gyula, román politikus. 1926. egyesítette az ellenzéki pártokat a nemzeti parasztpártban. 1929. hatalmas tüntető parasztgyűlés volt Gyulafehérvárott, melynek következményeként M. miniszterelnök lett és a közélet purifikálásához fogott. 1930. Károly herceg hazatérése után lemondott, de Károly — már mint király — újból őt bízta meg kormányalakítással. Mann, Thomas, német regényíró. 1929. Nobel-díjat nyert. Mányai József, festő, szül. 1875. Székesfehérvárott. Főképpen tájképeket festett a Benczur-iskola stílusában. Marconi, Guglielmo, a dróttalan táviró feltalálója, 1929. a marquis címet kapta. Markovits Rodion, író, szül. 1890. Szatmárott, 1915. orosz hadifogságba került és éveket töltött Szibériában. Emlékeit a Szibériai garnizon c. regényében dolgozta fel, amely óriási könyvsiker volt és a legtöbb kultúrnyelven megjelent. E regényének folytatása az Aranyvonat. Marosi Arnold, cisztercita tanár, szül. 1873. Biológiai könyveket írt : Bevezetés a biológiába ; Álöröklés és nemzetvédelem. Marót Sándor, erdélyi magyar író és hirlapíró, szül. 1884. A Nagyvárad c. lapot szerkesztette. Két színművet — Örök tűz ; Egérfogó — és egy regényt — Nincs halál — írt. Marschall Ferenc, országgyűlési képviselő, szül. 1884. Az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, a Mezőgazdasági Közlöny szerkesztője. Marteau, Henri, francia hegedűművész és zeneszerző, 1928. a drezdai konzervatórium hegedűtanára lett. Marton Géza, zeneszerző és karmester, szül. 1878. Műdalokat és operetteket írt. Marton Lajos, teológus és történelmi író, szül. 1870. A budapesti református teológiai akadémia igazgatója. Marton Miksa, ügyvéd, szül. 1871. Színházi ügynöksége van, amely a magyar szerzők darabjait külföldre közvetíti. Marx, Wilhelm, német politikus. 1928. lemondott a miniszterelnökségről.