Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)

V - Vico, Giovanni Battista - Vicomte - Victoria - Victoria - Victoria - Victoria - Victoria Nyanza v. Nyassza - Victoria-vízesés - Viczián Ede - Viczián István - Vid - Vid

Vico — Vid dobogó szívet. Máj.-ban, júl. végén és a téli nap- t­éjegyenlőség idején voltak főünnepei. Az áldo­zatok szíve V.-é volt, testüket a nép darabokra tépte és megette. Az áldozatokat V.-nak mézzel és gyermekvérrel gyúrt lisztből készült óriási képmása is helyettesíthette. Ennek az alaknak a szíve a királyé volt, többi részeit a férfiak és a betegek kapták. Templomaiban levő kép­másai aranyból voltak, gyöngyökkel és drága­kövekkel voltak kirakva, nyakán pedig áldo­zatai koponyáiból készített nyaklánc lógott. Vico (e.: viko), Giovanni Battista, olasz filo­zófus, szül. 1668. Nápolyban, megh. 1743. V. logikai beállítottságú filozófiája, koncepcióban s problematikában, eredeti a metafizikai kultú­rák területén. Ismeretelméleti, metafizikai idea­lizmusa, mintegy önálló, grandiózusan lezárt gondolatirány a maga differenciáltságával, filo­zófiai formájával és hatalmas lendületével túl­jutott a brunói, descartesi, leibnizi, továbbá Spinoza és Lock filozófiai hiposztázisain. Ezzel magyarázható, hogy sokrétű problematikájá­ban megelőzte Hegelt, a néplélektanban Stein­­thaltot és Lazarust és megalkotója lett a tör­ténetfilozófiának, mint önmagában álló disz­ciplínának. Vicomte (e. : vicont), francia főnemesi cím, amely apja életében a gróf v. marquis legidősebb fiát illeti. A latin vicecomes szóból származik, ami a gróf helyettesét jelenti. Általában a báró és a gróf között levő nemesi osztályt érte­nek alatta. Victoria (lat. a. m. győzelem), azoknak a fényes diadalok­nak a megsze­mélyesítője, me­lyek révén Róma fokozatosan az egész ókori világ urává vált. V. képzőművészeti megjelenítésében a római művészet átvette a győ­zelem görög nem­zőjének, Niké­nek vonásait : hatalmas ter­metű, szárnyas női alaknak áb­rázolták. Victoria, Hong­kong kikötőváros­a­i szélén épült város, Hong­kong kínai sziget fővárosa. Terraszszerűen épült a Victoria Peak (551 m.) lábánál, (1916) 498.000 1. V. szabad kikötő, modern raktárakkal, hajó­gyárakkal stb. Kínával hatalmas átmenő keres­kedelmet folytat. V. azonkívül igen élénk parti hajózás középpontja. Victoria, az Ausztráliai Szövetséges Államok egyik állama, 227.610 km 2., (1921) 1,531.529 1. D-i partvidéke jól termő vidék, É-i része siva­tagos pusztaság. Hegyvidéke, a Dividing-range, átlag 500—1000 m. magas. Szubtrópusi ég­hajlata alatt növényzete igen változatos. A lakosság földműveléssel, állattenyésztéssel és nagymértékű aranybányászattal foglalkozik. Nagymennyiségű aranyának köszönheti hir­telen felvirágzását is. Iparának és kereskedel­mének középpontja Melbourne, Victoria, kanadai város, Brit-Kolumbia tar­tomány fővárosa Vancouver sziget­­­i részén, (1925) 39.000­­., jelentékeny kikötő. Hatalmas faipara, továbbá kisebb mértékű gépgyártása van. Kikötőjéből sok fát, halat és szenet expor­tálnak. Victoria, a tündérrózsafélék növénycsalád - amerikai nemzetsége, mely e nevét 1837. Richard Schomburgh-tól Viktória angol királynő tiszteletére nyerte. Egyetlen faja, a V. regia, az Amazonas vidékén honos . 1801. fedezte fel az Amazonas Rio Marmora nevű mellékfolyó­jában Haenke német botanikus. Nagy méretei­vel keltett feltűnést: levelei 2 m. átmérőt is elérnek, szélük 5—10 cm. magasan felhajlik, felszínük halványzöld, fonákuk bíborvörös, a víz színén lebegnek, teherbírásuk gyakran a 35 kg.-ot is eléri, kisebb gyermek tehát meg­állhat rajtuk ; virágai a víz színe fölé emelked­nek a 2,5 cm. vastag kocsányon, 30—40 cm. átmérőjűek, illatosak, este fehéren nyílnak, reggel becsukódnak, következő este rózsaszín­ben nyílnak, végül harmadnap elhervadnak. Fekete magvát az indiánok vízikukorica néven fogyasztják. Európában először a londoni Kew Garden mutatta be 1846., de csak 1849. sikerült virágzásra bírni Devon­shire herceg chatsworthi kertjében. Később az egész kon­tinensen elterjedt, főleg a botanikus kertek üvegházaiban. Legújabban a szabadföldi meleg­forrásokban is sikerrel ültették. Hazájában ma is egy tömegekben nő. Victoria Nyanza v. Nyassza, régebben Uke­­revének is hívták, a Nílus forrásfolyója, Afrika legnagyobb tava, 68.800 km 2., amiből 6000 km 2, a szigetekre jut. 1133 m.-re fekszik a ten­ger szintje felett, átlagos mélysége 75 m. Me­dencéje tektonikus eredetű, katlanszerű be­szakadásban fekszik. Valószínűleg egykor sok­kal nagyobb tófelszín maradványa. Nagyon sok benne a sziget, legnagyobb közülük az Ukereve. Szintje az év folyamán erős ingado­zást mutat. A Kagerán kívül csak kisebb tápláló folyói vannak. Ny-i partját őserdő bo­rítja, K-i pereme pusztaság v. gyér erdővel szegélyezett. A tóparti lakosságot nagyon megtizedelte az álomkór. Amióta (1902) az Uganda-vasutat kiépítették, a tavon is igen élénkült a hajóforgalom. Victoria-vízesés, a Zambezi vízesése. Viczián Ede, kultúrmérnök, földmívelésügyi min. tanácsos, szül. 1872. Tápiófarmoson. A budapesti műegyetem végeztével (1883.) a Tisza-szabályozás mérnöke lett. 1896—1909 az országos vízépítési igazgatóság megbízásából Magyarország vízerőinek országos felvételét végezte, melyet nagy munkában tett közzé. A Soroksári Dunaág víziereje c. munkáját a Magy. Mérnök és Ép.­Egylet a nagy aranyérem­mel tüntette ki. 1919. adta ki Egységes vízgazdál­kodás és vizerőhálózat c. munkáját. 1920. Neu­­illy-ben a magyar békedelegációban működött. Viczián István, jogi író, képviselő, szül. 1874. Tápiószelén. Mint belügyminisztériumi helyet­tes államtitkár, 1922. Nagykáta egységespárti nemzetgyűlési képviselője lett. Több közigaz­gatási jogi könyvet írt. Vid. kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ában, (1920) 333 I. U. p. Nagyalásony, u. t. Tüskevár. Vid, bácsi ispán, a Gut-nemzetségből. 1055. Bács vm. ispánja. Salamon királynak bizalmas embere és tanácsadója, aki viszálykodást szított a királyi családban. A nándorfehérvári győzelem (1071.) után itt elrendelt osztozkodásnál Sala­mon király V. tanácsára tagadta meg Géza her­cegtől a törvényes egyharmadrészt és csak egy­ Victoria regia Victoria­ Relief Trajanus oszlopán

Next